A lízingcégeknek a mainál komolyabb szerepet kellene szánni a járvány utáni újrakezdés időszakában, hiszen gyors ügyintézéssel, alacsony kezdőrészlettel és kedvező kamatokkal tudják biztosítani az eszközbeszerzést – állítja Zs. Nagy István a Magyar Lízingszövetség új elnöke. A szakember szerint az ágazatban rejlő lehetőségeket többek között az is jelzi, hogy Nyugat-Európában lényegesen nagyobb a lízing szerepe az eszközök finanszírozásában.
A közelmúltban Zs. Nagy Istvánt, a Merkantil-csoport kockázatkezelési igazgatóját választotta a Magyar Lízingszövetség elnökének a szervezet közgyűlése. A közgazdász végzettségű szakember több, mint két évtizedes szakmai tapasztalattal a háta mögött kezd programjának megvalósításához. Amelynek fókuszában a lízingben rejlő lehetőségek szélesebb körű megismertetése és a lízing, mint finanszírozási forma szerepének növelése áll.
A növekedési potenciál abból ered, hogy honfitársainknak még viszonylag nagy arányban a hitel jut eszébe akkor, amikor valamilyen számukra fontos használati, vagy termelő eszköz beszerzésén gondolkodnak. Annak ellenére, hogy a lízing – ami idehaza a gépjárműfinanszírozásban komoly múltra tekint vissza és „sláger termék” -, több esetben és több tekintetben is kedvezőbb megoldást kínálna. Amit az is mutat, hogy a nálunk fejlettebb gazdaságokban elsősorban a cégek növekedését biztosító termelőeszközök széles skálájának beszerzésekor alkalmazzák ezt a könnyen hozzáférhető finanszírozási formát.
Igaz a lízingnek több fajtája is ismert (operatív és pénzügyi, illetve ez utóbbin belül a nyílt és zártvégű), de a lényeg ugyanaz: a konstrukció segítségével úgy kerülhet az ügyfél a kiszemelt eszköz birtokába, hogy annak teljes árát nem kell azonnal kifizetnie. Ami persze a hitel esetében is igaz, alapvető különbség azonban, hogy mivel a lízingelt eszköz – vagyis maga a fedezet -, tulajdonjoga a finanszírozást biztosító lízingbe adónál marad, a lízing esetében a hitelnél gyorsabb ügyintézéssel, kisebb biztosítékkal, akár alacsonyabb kamattal, önrésszel is kerülhet az ügyfélhez a számára fontos eszköz. A lízingcégek sok esetben már a szállítókkal közösen dolgozva az eszközkiválasztásánál ott vannak, így jól tud alkalmazkodni a beruházás sajátosságaihoz a teljes futamidőre, a hasznos élettartam figyelembevételével.
Ennek kapcsán mondja azt Zs. Nagy István, hogy „mivel a szövetség legfontosabb célja most az, hogy a lízingpiacra ismét visszatérjen a koronavírus-járvány előtti lendületes bővülés, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében fontos, hogy a tervezett fejlesztéseikhez szükséges eszközberuházásaik kapcsán megértsék, miért érdemes a lízinget választani finanszírozási formaként.”
a lízing a legegyszerűbb, legköltséghatékonyabb megoldás, az igényekre és lehetőségekre szabhatóan – akár a maradványérték optimalizálása mellett
„Ha a Nyugaton megszokott gyakorlatot vesszük alapul, a hazai piacban még van fejlődési lehetőség, több szegmensben is. Például amellett, hogy az operatív lízinget nálunk leginkább csak a vállalati flották esetén veszik igénybe, addig Nyugat-Európában már a lakosság is él ezzel a termékkel. Ez a szegmens az elmúlt 10-12 esztendőben jelentős fejlődést mutatott fel, amiben annak is nagy szerepe van, hogy már az állami cégek egy része is a flottakezelőktől bérli az autókat. Fontos megemlíteni továbbá, hogy a fejlődést az adózási környezet is támogatta, aminek kialakításában a Szövetségünk is meghatározó szerepet vállalt az elmúlt években. Elindult egy folyamat a gép, berendezés egyéb termelőeszköz beruházás esetén a hazai KKV-k körében is, amikor is egyértelműen egyre nagyobb eséllyel kerül előtérbe alternatívaként az operatív, vagy a pénzügyi lízing. Mivel ebben még nálunk vannak tartalékok, a szövetség elnökeként ezért is szeretnék lépésváltást az edukáció terén, felhívva a figyelmet arra, hogy a lízing a legegyszerűbb, legköltséghatékonyabb megoldás, amihez az adott eszköz kiválasztása után, többségében a szállítónál, az igényeikre és lehetőségeikre szabottan – akár a maradványérték optimalizálása mellett is -, hozzájuthatnak.”
Hozzátéve: mivel a lízing esetében nagy előny, hogy maga az eszköz az elsődleges fedezet, a lízingcégek a futamidőtől kezdve úgy tudják kialakítani a teljes finanszírozási konstrukciót, hogy az eszköz, normál használat mellett, fedezetet nyújtson a fennálló tartozásra. Nem beszélve arról, hogy a szolgáltatásként értékelhető operatív lízing esetében még önrészt sem minden esetben kell fizetni a lízing megkezdésekor. A lényegesen nagyobb arányt képviselő pénzügyi lízing esetében a lakossági gépjármű szegmenset említve -, a 2008-as válság konklúziójaként a jövedelemarányos törlesztőrészlet bevezetése mellett, törvény szabályozza a lízing lehetőségeit. A fogyasztóknak így a zárt végű lízing esetében, a bruttó vételárra vetítve minimum 20 százalékot kell letenniük kezdő részletként. A termelőeszközöket használó cégeknél, ahol egyedi bevizsgálás alapján születik döntés, nincs kötelező minimum, az átlagos önrész mértéke itt egyébként a vételár 10-20 százalék között mozog.
gyakorlatilag adminisztrációs kötelezettségek nélkül nyílik lehetőség a lízingdíj ÁFA 50%- os visszaigénylésére… A játszma még nem lefutott.
A hosszútávú jövőkép megvalósítása mellett a Lízingszövetség egyik legnagyobb feladata most a céges autók esetében az elmúlt évek egyik legnagyobb eredményének számító kedvezmény megőrzése jelenti. 2021 végén ugyanis lejár a 2018/1493/EU tanácsi végrehajtási határozat hatálya, amelynek jelentőségét az adja, hogy ez alapján jelenleg, a korábbi, tételes útnyilvántartás helyett, gyakorlatilag adminisztrációs kötelezettségek nélkül nyílik lehetőség a lízingdíjakra eső ÁFA 50%- os visszaigénylésre az operatív illetve a nyílt végű pénzügyi lízing konstrukciót igénybe vevők számára. A játszma még nem lefutott. A kormánynak 2021. március 31-ig kellett a könnyítés hatásainak értékelését tartalmazó jelentést benyújtania az EU Bizottságának. Az érvelés alátámasztására a Magyar Lízingszövetség is végzett felméréseket a tagjai körében, melynek eredményét megosztotta a Pénzügy Minisztériummal, amely az EU-val lefolytatja az egyeztetést. Zs. Nagy István szerint a konstrukció megőrzése azért kulcsfontosságú, mert jól átlátható transzparens minden fél számára, ezért népszerűvé is vált az elmúlt időszakban, ugyanakkor ez a változtatás a gazdaság a „kifehérítéshez” is hozzájárult.
„Legalább ennyire fontos, hogy a tagjaink nagy sikerrel vettek részt az olyan kedvezményes állami gazdaságélénkítő programokban, mint amilyen az MNB által meghirdetett NHP, NHP Fix, majd az NHP Hajrá. Ezek egyértelműen hozzájárultak ahhoz, hogy a pénzügyi lízing üzletág a kishaszonjárművek és a mezőgazdasági termelőeszközök tekintetében – ahol a finanszírozásban az NHP aránya az elmúlt években meghaladta a 85 százalékot – még növekedni is tudott. Ezért is természetes volt, hogy az EXIM Bank által meghirdetett, szintén kedvezményes forrásokat jelentő EXIM Export Élénkítő, Kárenyhítő és az EXIM Fordulat konstrukciókat is beépítette a szakma a lízingkonstrukciókba. Éppen úgy, ahogy a mezőgazdasági géplízinghez, a nagycsaládosok autóvásárlásához, és az elektromos autókhoz nyújtott állami támogatást is már a kezdetektől integrálta a szektor.”
régóta folytatott edukációs tevékenységüket, ifjúsági „start up” programok bevonásával a középiskolákra is kiterjesztik
A Lízingszövetség új elnöke mindemellett kulcskérdésnek tartja a szakmai nyitottságot, amelynek keretében más szakmai szervezetekkel is együttműködésre törekednek. Emellett pedig a felsőfokú intézményekben régóta folytatott edukációs tevékenységüket, ifjúsági „start up” programok bevonásával a középiskolákra is kiterjesztik. Mindenütt arra törekedve, hogy az általános pénzügyi tudatosságra nevelés mellett a lízinggel kapcsolatos ismereteket is gyakorlati példákkal erősítsék.
„Mivel a lízingpiac szereplőinek nemcsak a gazdasági szabályozó környezethez kell alkalmazkodnia, hanem a fenntarthatósági és a digitalizációs trendekkel is lépést kell tartania, azt is rendkívül fontosnak tartom, hogy az Európai testvér szervezettekkel szorosabb kapcsolatot ápolva, más lízingpiacok sikeres gyakorlatait is meghonosítsuk Magyarországon” – zárta gondolatait Zs. Nagy István
Érsek M. Zoltán
Lízing kisokos
A lízingnek két alapvető fajtáját különböztetjük meg: az operatív (működési) lízinget és a pénzügyi (finanszírozási) lízinget.
A pénzügyi lízingen belül megkülönböztetjük a nyílt végű és a zárt végű pénzügyi lízinget. A két konstrukció között az a különbség, hogy a zárt végű pénzügyi lízingnél a tulajdonjog-átruházás a futamidő végén automatikus. Nyílt végű lízingnél a lízingbe vevő vételi joggal (vevőkijelölési joggal) rendelkezik, azaz a lízingbe vevő vagy egy általa megnevezett harmadik személy a lízingelt vagyontárgyat a futamidő végén a maradványérték megfizetése után megvásárolhatja. (forrás: MNB)
A pénzügyi lízing, amelynek keretében a lízingbe adó alapvetően finanszírozási szerepet tölt be, így a szerződés lejártakor a lízingbe vevő vagy automatikusan tulajdonba kerül (lásd Zárt végű pénzügyi lízing), vagy a lízingbe vevő dönthet, hogy él-e a vételi jogával vagy visszaadja a lízingelt eszközt (lásd Nyílt végű pénzügyi lízing). A pénzügyi lízing tevékenység a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt tevékenység
Az operatív lízing esetében a szerződés célja a szolgáltatás, vagyis a használat biztosítása, amelynek keretében a lízingbe adó valamilyen eszközt meghatározott időtartamra díjfizetés ellenében a lízingbe vevő használatába ad, a lízingbe vevő pedig a futamidő lejártával a lízingtárgyat vissza szolgáltatja a lízingbe adónak. Több esetben a lízingbe adó vállalja az eszköz, gépjármű teljes körű üzemeltetését is. Az eszköz tulajdonjoga a lízingbe adónál marad.
