Miközben ismét a dollár lett a vezető menedékvaluta, új negatív csúcsra jutott forint. Mellette a fonttól kezdve az északi országok valutáin át a régiós fizetőeszközökig nagyon erős árfolyamkilengések jellemezték és jellemzik a devizapiacot – fejttette ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
„Az egyértelműen látszik, hogy az európai gázellátás helyzete körüli – szerintem túldimenzionált – hisztéria rendkívül visszavetette a befektetők kockázatvállalási kedvét. Ami már csak azért is érthetetlen, mert az Északi Áramlat 2-n sohasem jött gáz és az Északi Áramlat 1-en sem érkezett az utóbbi időben. Így a gázellátás szempontjából a vezetéknek nincs jelentősége, mert az oroszok azon már nem is akarnak gázt szállítani Európának” – magyarázza a pénzügyi elemző.
Szavai szerint a befektetők kockázatkerülése ebben a kiszámíthatatlan és turbulens időszakban egyértelmű. Ugyanakkor az is látszik, hogy az euróövezeten kívüli devizáknál kiszámíthatatlanul szélsőséges árfolyammozgásokat tapasztalni. A nyugati devizákat tekintve ez különösen az angol fontra igaz, de az északi országok valutáit is megütötték, miközben a régiós valutákat, köztük a zlotyt is. Igaz, a forint ezúttal is a lengyel fizetőeszköznél komolyabb értékvesztést szenvedett el.
A forint drasztikus lejtmenetére jellemző, hogy a hét közben már a 415-ös árfolyamot kóstolta, csütörtökre pedig meg sem állt a 417 forintos történelmi csúcsig. Amit játszi könnyedséggel szakított át, megközelítve a 420 forintos küszöböt is, ahol talán a plafont is elérheti – de akár még tovább is romolhat.
„Most egyértelműen az MNB keddi kamatemelését érlelgeti a piac: a forint se nem gyengült, se nem erősödött azután, hogy a jegybank 13 százalékra emelte az alapkamatot és kijelentette, hogy befejezi a kamatemelési periódust, más módszerekkel küzd majd az infláció ellen. Mindez azért is érdekes, mert a forint mostani kamatszintje már majdnem több mint a duplája a lengyel 7 százalékos kamatnak. Igaz, ott valamivel alacsonyabb az inflációs várakozás, de nem annyival, hogy ez egy ekkora különbséget indokolna.”
Németh Dávid a forint sebezhetőségét az általános piaci pesszimizmus mellett a magas hazai inflációnak és az Európai Uniós pénzekhez kapcsolódó megállapodáshoz kapcsolódó pozitív EU-s üzenetek elmaradásához is köti. Hasonlóan erős hatásként említve a dollár euróval szembeni folyamatos erősödését, ami a Fed kamatemelései mellett az amerikai piac stabilitásának tudható be. Mindez eredményezte, hogy a piacon most ismét a dollár az elsőszámú menekülővaluta, és miközben folyamatos az euróhoz kötődő korrekció, az eurózónán kívüli valuták esetében a következő időszakban is a tervezhetetlenség lesz a jellemző.
Ami a forint esetében immáron a 450-425 közötti árfolyammozgást jelenti, akár napon belüli 8-10 forintos különbséggel.
Az elemző szerint az EU-s megállapodás is közrejátszhat abban, hogy a nyereségadó mellett már a helyi iparűzési adót is lehet majd devizában fizetni. A kérdés az, hogy mindez mennyire átmeneti lépés, vagy az euró, illetve a dollár forint melletti szerepét erősítve, tartósan beépül-e a magyar gazdaságba.
Érsek M. Zoltán
