Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris alapállása a kamatemelés ütemének csökkentése ellenére továbbra is meglehetősen szigorú, bár ebben a ciklusban az egyes kamatemelések mértéke várhatóan már nem tér vissza a korábbi 30 bázispontos ütemre.
Az MNB monetáris tanácsa kedden az elemzői előrejelzésektől elmaradó mértékben, 15 bázisponttal 1,65 százalékra növelte az alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ugyanilyen mértékben 0,70-2,60 százalékra emelte.
Jason Tuvey, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics feltörekvő piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza a keddi kamatdöntés után kialakult helyzetet értékelve kiemelte: az elemzői közösség keddre is az MNB előző három lépéséhez hasonló, 30 bázispontos kamatemelést várt, nem utolsósorban azért, mert az augusztusban mért 12 havi infláció 4,9 százalék volt, vagyis meghaladta a magyar jegybank 3 százalék plusz/mínusz 1 százalékpontos tűrési célsávját.
Emellett a magyar gazdaság figyelemreméltó növekedési teljesítményt nyújtott a második negyedévben, mindenekelőtt a koronavírus elleni oltási kampány gyorsasága és a járvány megfékezését célzó korlátozások széleskörű feloldása miatt – hangsúlyozta a Capital Economics vezető londoni elemzője.
Tuvey kiemelte, hogy az időközben ismertté vált jelzőszámok a harmadik negyedévre is erőteljes növekedési teljesítményt valószínűsítenek a magyar gazdaságban; erre vall például, hogy a feldolgozószektor aktivitását mérő beszerzésimenedzser-index (BMI) augusztusban kétévi csúcsra emelkedett.
Az elemző megítélése szerint a keddi kamatdöntés utáni monetáris tanácsi közlemény hangvétele – mindenekelőtt az idei és a jövő évi inflációs előrejelzés növelése és a továbbra is felfelé ható inflációs kockázatok említése – egyértelműen keményebb alapállást tükrözött, mint a kamatemelés ütemének mérsékléséről hozott döntés.
Tuvey mindezt összegezve úgy fogalmazott: a kedden történtekből következtethetően a Capital Economics valószínűleg helyesen ítélte meg a helyzetet, amikor kétségbe vonta, hogy az MNB még sokkal tovább kívánná vinni a monetáris szigorítási ciklust, amint olyan jelek mutatkoznak, hogy az infláció visszaindulhat a cél felé.
Jason Tuvey közölte: a keddi kamatdöntés alapján a Capital Economics – eddigi kamatpálya-előrejelzését valamelyest visszafogva – azzal számol, hogy az MNB a következő három kamatdöntő ülésen egyenként 15 bázispontos emeléseket jelent be, és így 2,10 százalékra emelkedik a jegybanki alapkamat.
Hasonló előrejelzést adott a keddi monetáris tanácsi ülésre reagálva a Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport. George Deyanov, a ház londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó főközgazdásza szintén arra a megállapításra jutott, hogy az MNB monetáris tanácsa az előrejelzési konszenzusnál kisebb mértékű kamatemelés ellenére fenntartotta szigorú alapállást tükröző hangvételét.
Deyanov ennek jelei között kiemelte, hogy a monetáris tanács 10 milliárd forinttal 40 milliárd forintra csökkentette a mennyiségi enyhítés heti célösszegét, emellett kilátásba helyezte a forintlikviditást nyújtó swapeszköz kivezetését.
Az elemző közölte: a Morgan Stanley becslése szerint ez utóbbi intézkedés a következő tizenkét hónapban hozzávetőleg 1100 milliárd forintos likviditásszűkítést jelent majd.
Mindezt egybevetve a Morgan Stanley vezető feltörekvő piaci közgazdásza közölte: a ház az eddigi várakozását fenntartva 2,10 százalékig emelkedő MNB-alapkamattal számol még az idén, de az eddiginél kisebb, három lépésben egyenként 15 bázispontos kamatemelést valószínűsít.
