„Debrecen és a Debreceni Ipari Park már az ezredfordulótól kezdve tudatosan készült arra, hogy a nyugati, köztük a német befektetők számára ideális beruházási célponttá váljon. A sikerhez arra is szükség volt, hogy a működéshez szükséges infrastruktúra, a képzett munkaerő mellett a fejlett országokból érkező menedzserek által elvárt életminőséget is megteremtette a város” – elemez Herdon István a Xanga cégcsoport tulajdonosa.
– Ahhoz, hogy a befektetőkért vívott csatában Debrecen felvegye a versenyt Budapesttel, elsőként a megfelelő közlekedési infrastruktúrát kellett megteremteni – magyarázza Herdon István. Visszaemlékezve arra, hogy amíg az M3-as autópálya nem ért el a városig, a budapesti repülőtérről útnak induló befektetőket rendkívüli kihívás volt meggyőzni arról, hogy Budapest helyett, miért érdemes Debrecenbe menniük. Később a Tiszántúl fővárosába is megérkezett a sztráda. A Xanga csoport pedig az időközben a tudományos technológiai park címet elnyert Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park mellett a Debreceni repülőtér létrehozásában és üzemeltetésében szerepet vállalva járult hozzá ahhoz, hogy Debrecen, a legújabb technológiákat képviselő nemzetközi cégeket vonzza Magyarországra.
A cégvezető szerint amíg az ipari parkba, annak indulásakor, két évtizede még nagyjából egyforma arányban telepedtek be az Európai Uniós, az unión kívüli európai és az amerikai cégek, addig 2015 óta már egyértelműen a német vállalkozások túlsúlya érződik. Ebben nem csak annak van szerepe, hogy a kétezres közepére már a városig ért a sztráda és közben a Magyarországon letelepedő autógyárakat hazánkba is követő beszállítók többsége német vállalat. Komoly vonzerőt jelentett az, hogy a 2004-ben nemzetközi minősítést megszerzett debreceni repülőtérről, 2016 tavaszától, hetente több közvetlen járatot indított Münchenbe a Lufthansa. A repülőtér akkori üzemeltetőjeként Herdon István és szakértői csapata is nagy szerepet játszott abban, hogy a német nemzeti légitársaság fantáziát látott a debreceni, regionális üzemelésben.
„Régi álmunkat valósítottuk meg azzal, hogy hosszú évek munkájának eredményeként a Lufthansát meggyőztük, érdemes közvetlen járatot indítania Debrecenbe. Ez egyrészt azért volt fontos a városnak és a régiónak, mert közvetlen légihíd jött létre a számunkra legfontosabb kereskedelmi partnernek számító Németországgal. Másrészt azért is, mert a Lufthansa olyan hagyományos, nemzetközi hálózatot üzemeltető, az üzleti utazásokra is fókuszáló légitársaság, amellyel a Malév csődje után – müncheni átszállással – közvetlenül is megnyílt a világ Debrecenből. A járatindításnak két oldala volt: miközben a légitársaság felmérése azt mutatta, hogy a debreceni régió iránt megvan a megfelelő kereslet, a járatok iránti német érdeklődés is tovább nőtt arra a hírre, hogy közvetlen kapcsolat létesül Münchennel”- érvel Herdon István. Aki szerint a covid járvány hatására ugyan debreceni járatát is leállította a Lufthansa, de a hírek szerint tavasszal újraéled a müncheni összeköttetés.
A Xanga csoport tulajdonosa szerint az ipari park és a város szempontjából egyaránt jó hír, hogy a betelepült cégek többféle iparágat képviselnek. Az autóipari beszállítók és a gépipari vállalkozások vannak többségben, de az IT és a logisztikai szektorból is egyre nagyobb az érdeklődés a debreceni lehetőségek iránt.
„Ha össze kellene hasonlítani a német cégeket másokkal, a legnagyobb különbségnek talán azt mondhatom, hogy a német vállalatok több tanácsadót vonnak be az előkészítő folyamatokba és sokkal óvatosabban, több időt és nagyobb anyagi tartalékot hagyva terveznek. Az is jellemző rájuk, hogy mérföldkövekben gondolkodnak és csak akkor lépnek tovább, ha azt elérték. Ha viszont a piac azt diktálja, váltani is hamar tudnak.
Jó példa erre a Bürkle csoport: a német gépipar meghatározó cége 2019-ben, első lépésben 2 millió eurós befektetéssel, a legmodernebb technológiát ide telepítve hozta létre első, Németországon kívüli európai gyárát a debreceni ipari parkban. Ezután még csak a második fejlesztési ütemről tárgyaltunk, miközben a harmadik a távoli jövőt jelentette, amikor a covid járvány alatt annyira megnőtt a cég megrendelés állománya, hogy most egyszerre valósítjuk meg a második és a harmadik fejlesztési ütemben megfogalmazottakat”- magyarázza az üzletember.
Aki szerint mindezek alapján nem véletlen, hogy a német autóipar egyik zászlóshajója, a BMW is a debreceni letelepedés mellett döntött, ami további, német hátterű beszállítók megtelepedését hozza majd magával a régióba. Herdon István szerint azonban ahhoz, hogy a nagy cégek ilyen döntéseiben, működésében meghatározó szerepet játszó, magasan képzett középvezetői és mérnök réteg is fantáziát lásson a debreceni régióban az is kellett, hogy a város a külföldiek szemében is vonzó legyen. Ezért volt kulcsfontosságú, hogy Debrecen az elmúlt évtizedekben sokat tett a nemzetközi szinten elvárt életminőség megteremtéséért, többek között a városi infrastruktúra fejlesztésével, a kulturális élet és a gasztronómiai kultúra fellendítésével. De legalább ennyire fontos volt, hogy létrejöttek azok a németnyelvű oktatási intézmények – óvoda, általános és középiskola – amelyek már nemcsak a magasan képzett külföldi szakembereket, hanem már a családjaikat is a debreceni letelepedésre ösztönzik.
Érsek M. Zoltán