Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág MNB: jelentősen nőhet a jólét a következő évtizedben
No menu items!

MNB: jelentősen nőhet a jólét a következő évtizedben

Egy a közepes fejlettség státuszából kiutat biztosító, 2030-ig a jólét jelentős növekedését eredményező makrogazdasági pályát igyekszik bemutatni a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Növekedési jelentése, amelynek révén a következő 10 évben a jelenlegi 55 százalékos szintről Ausztria egy főre eső vásárlóerő-paritáson számított GDP-jének 80 százalékát érheti el az ország.

A program kiindulópontját a tanulmány úgy összegzi, hogy gazdaságtörténeti fordulatok eredményeként Magyarország fejlettsége az egyensúlyi helyzet megtartása mellett folyamatosan közeledett a nyugat-európai országok szintjéhez. 2010-et követően az ország sikeres stabilizációs perióduson jutott túl. A fiskális reformok és a monetáris politikai fordulat 2013-tól ismét felzárkózási pályára állította a magyar gazdaságot. Az új modellt emelkedő foglalkoztatottság, az adórendszer reformja, a makropénzügyi egyensúly helyreállása, valamint a gazdaságot új, innovatív eszközökkel is támogató monetáris politika jellemezte.

A jövőre nézve a jegybank szakértői leszögezik: az organikus gazdasági növekedés fenntartásának fő motorja a tőkeintenzitás és a termelékenység jelentős növelése, a teljes foglalkoztatottság fenntartása, a reálbérek jelentős emelkedése és a magas gazdasági növekedés. Mindez egy egyensúlyi pálya mentén történhet meg: a folyó fizetési mérleg tartósan pozitív marad, elérhető a teljes költségvetési egyensúly, a GDP arányos államadósság jelentősen csökkentése.

A komplex versenyképességi lépések megvalósulása esetén a jelentős mozgósítható termelékenységi tartalék miatt a kis- és középvállalatok munkatermelékenysége megduplázódik, míg éves átlagban közel 6 százalékkal emelkedik az egy főre jutó
kibocsátásuk. Ehhez hozzájárulhat a magyar kis- és középvállalati szektor a mérethatékonyságának jobb kihasználása.

Az MNB szakértőinek számításai alapján pusztán egy koncentráltabb kkv- szerkezet a szektor termelékenységét több mint 20 százalékkal tudná megemelni – prognosztizálják a tanulmány szerzői.

A magyar kkv-k a már elérhető fejlett technológiákat is kevésbé használják, így tehát pusztán a rendelkezésre álló technológiák nagyobb penetrációja is jelentősen serkentené a hazai kis- és középvállalkozások teljesítményét – mutatnak rá.

A nagyvállalatoknál éves átlagban 3 százalékos növekedéssel számolnak a jegybank szakértői 2030-ig.

Az elemzés kitér arra is, hogy a magyar kis- és középvállalatok európai összehasonlításban alacsonyan innoválóknak számítanak, és a lemaradás mögött számos tényező húzódik meg, melyek közül a legjelentősebb a vállalkozói kultúra hiányosságai és a vállalatok és a felsőoktatási intézmények közötti gyenge együttműködési hajlam. Számos tanulmány alapján arra következtet a program, hogy a kkv-k számára fontos innovációs ösztönzőt jelent a külpiacra lépés és a nemzetközi termelési láncokba való bekapcsolódás. Az exportáló és az importáló vállalatok versenyképesebbek a külföldi és a hazai piacokon egyaránt. Az MNB szakértőinek becslése szerint hozzávetőlegesen 10 ezer új exportáló vállalat esetén érdemi termelékenység-növekedés érhető el.

Az állam szerepére áttérve a tanulmány kiemeli: a gazdaságosabb állami működést, az állami létszám csökkentését az e-kormányzás jelentős mértékben képes segíteni, ezáltal munkaerőt szabadít fel a magánszektor számára. Mivel a magánszektorban a termelékenység magasabb, mint az államiban, ezért a foglalkoztatás ilyen átrendeződése önmagában támogatja a makrogazdasági termelékenység emelkedését.

Szabályozói oldalról az állam segítheti a rejtett gazdaság visszaszorítását, amelynek túlzott mértéke versenyhátrányt okoz a legálisan működő vállalkozások számára, és csökkenti a költségvetés bevételeit is. Az állami hatékonyság nemcsak a termelékenység növeléséhez járul hozzá, hanem biztosítja azt az anticiklikus mozgásteret, amire a válságtapasztalatok alapján szükség van egy kiegyensúlyozott növekedési pálya eléréséhez – részletezte a jelentést az MTI.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

KSH: 1,5 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet

Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 4,0, az importoldalon 3,0 százalékkal csökkent.

Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek

Noha Magyarország lemarad a nemzetközi átlag mögött ezen a téren, egyre több cég érdeklődik a terület iránt.

Mesterséges intelligencia a HR-ben

A mesterséges intelligencia néhány éve valósággal ránk rúgta az ajtót, a technológia az élet számos területét igyekszik forradalmasítani. Az AI térhódításához a munkaerőpiac is fokozatosan alkalmazkodik, a HR-folyamatokban is egyre nagyobb szerepet kap, a szakemberek döntő többsége ma már úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia valódi segítség lehet.

Rekordon a személyi kölcsönök, ismét 100 milliárdnál a lakáshitelek

Márciusban tovább csökkent a lakáshitelek átlagos kamata, az új szerződések összege pedig megközelítette a 100 milliárd forintot, amire utoljára közel két éve volt példa. A személyi kölcsönből is rekordösszegben vettek fel az igénylők.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.