Hirdetés
Kezdőlap Menedzser-Kihívások Fábián Ágnes: a JVSZ multiszektorális értékteremtő szövetség
No menu items!

Fábián Ágnes: a JVSZ multiszektorális értékteremtő szövetség

A tradíciókra építve, értékeit megtartva, a mai kor elvárásainak megfelelő stratégiával, már nem csak a vegyesvállalatok érdekképviseletét felvállalva tevékenykedik az egyik legnagyobb tradícióval rendelkező gazdasági szervezet, a Joint Venture Szövetségből lett üzleti szövetség – vallja Fábián Ágnes, a JVSZ elnöke.

A JVSZ elnöki tisztét azért vállaltam el a tavaly májusi tisztújításon, mert ez az egyik legrégebbi, több mint 35 éves múltra visszatekintő, értékteremtő, komoly szakmaiságot képviselő szövetség. Egyedisége nem csak abban rejlik, hogy az idők szavát követve mára multiszektorális és multinacionális szövetséggé vált. Különlegességét az is jelenti, hogy az egészen kis cégektől kezdve, a közép- és nagyvállalati tagjaink érdekképviseletét felvállalva, rendszeres és mélyreható párbeszédet tudunk folytatni a szakminisztériumokkal, a különféle szakmai szervezetekkel és a mindenkori kormánnyal. De számomra emberileg is egyedülálló ez a szövetség, mert az általam képviselt Henkel Magyarország az alapítók közé tartozott és elődöm, Fekete István a Joint Venture Szövetség elnökeként is sokat tett azért, hogy a magyar gazdaság a lehető legsikeresebben alkalmazkodjon a piacgazdaság követelményeihez“– fejti ki Fábián Ágnes, a JVSZ elnöke, a Henkel Magyarország Kft ügyvezető igazgatója.

Fábián Ágnes

Szavai szerint közvetlenül a rendszerváltozás előtt, majd az azt követő években azért is volt kiemelt szerepe a JVSZ-nek, mert azok a nyugati leányvállalatok, illetve vegyesvállalatok alkották a tagságát, amelyek tulajdonosai a fejlett világban már meghonosodott technológiát és üzleti értékrendet igyekeztek meghonosítani Magyarországon.

Az egyik első külföldi tulajdonú vállalatként a Henkel ezt a tapasztalatcserét és egymás segítését szorgalmazta, és ennek a tudásmegosztásnak a máig tartó öröksége az, ami számomra is fontos. De szerencsére nem vagyok egyedül, mert a JVSZ elnökségben, a felügyelő bizottságban, az ügyvezetésében és magában a tagságban is olyan elkötelezett szakemberek dolgoznak, akik mindent megtesznek azért, hogy a JVSZ-ben olyan érdemi munka folyjék, ami mindenki számára értéket képvisel. Mindennek alapja pedig a folyamatos megújulás, változó világunkban az új idők követelményeihez való igazodás. Így, miközben a név és a múlt kötelez, ma már inkább JVSZ-ként jelenik meg a szervezetünk, amellyel kapcsolatban az üzleti szövetség meghatározást szeretném kihangsúlyozni.

Az elnöknő szerint a szó szoros értelmében vett szövetség meghatározás az érdekvédelmet is magába foglalja, hiszen a JVSZ azért is jött létre, hogy a tagság érdekeit képviselje. Amit a közelmúltban már a megújult szakmai bázissal is megerősítettek. Nyolc szakmai fórumot hoztak létre az Átlátható Pénz- és Adóügyek, a Fenntartható Munkaerőpiac, a Gazdaságstratégia és Szabályozás, az Innováció és Fenntarthatóság, a Kereskedelem és Szolgáltatás, a Külgazdaság és EU, a Vállalatfejlesztés és Változásmenedzsment, valamint a Vidékfejlesztés és Ipar témakörét a legteljesebb mértékig átölelve.

Szavai szerint ezek a szakmai fórumok azért is jelentős intézmények, mert a háttérmunka mellett szervezésükben rendszeresek azok az üzleti reggelik, kerekasztal beszélgetések, konferenciák, amelyek nemcsak az információcserére adnak kiváló lehetőséget, hanem arra is, hogy a résztvevők a döntéselőkészítő és döntéshozó szervek képviselőivel is megvitassák az aktuális kérdéseket. A hatékonyságot erősítve pedig amellett, hogy az egyes fórumok elnökei mindig a téma szakértő cégvezetői, tiszteletbeli társelnöknek minden esetben az adott szakmai tárca államtitkárát kérték fel, akik el is fogadták ezt.

A JVSZ elismertségét jelzi az is, hogy a Covid-járvány alatt a kormányzat munkáját segítve a gazdaság újraszervezésére az ITM által kezdeményezett kerekasztal beszélgetésen a szövetség szakemberei is aktívan részt vesznek.

Azt gondolom, hogy a JVSZ-nek az a különlegessége, hogy ágazattól és cégmérettől függetlenül tevékenykedik – sőt egyéni tagjaink is vannak –, és egy olyan erős szakmai kapcsolatrendszer kialakítását biztosítja a tagságunknak, amilyenhez hasonló nincs Magyarországon” – fejti ki Fábián Ágnes, aki a szervezeti munka megújításához kapcsolódó nagy lehetőségnek tartja a közelmúltban létrehozott JVSZ nagyköveti rendszert is. Amelynek keretében az adott régióban élő elismert tagjaik a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban, a szövetség nagyköveteként képviselik a JVSZ érdekeit az önkormányzatok és a meghatározó szervezetek felé, miközben a másik oldalon, egy egyedülálló jelenlétet megteremtve, a szövetség munkáját bemutatva kezdeményeznek aktív párbeszédet.

Érsek M. Zoltán

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A francia elnök sötét és prófétai figyelmeztetést adott ki

Európának fel kell ébrednie erre az új veszélyre. Macron nem hajlandó visszalépni februári nyilatkozatától, miszerint Európának nem szabad kizárnia, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába.

További két évvel meghosszabbítják a kedvezményes lakásáfát

A költségvetés biztosítja az adócsökkentéshez szükséges forrásokat, az intézkedés a hiánycélt nem veszélyezteti

Véget ért az idei Szakma Sztár Fesztivál

Sikerrel zárult az idei Szakma Sztár Fesztivál. Az esemény zárónapján 65 szakmából 21 agrárszakmában, az ország legjobb tanulói, összesen 63 diák részesült elismerésben, akik példát mutatnak a környezetüknek, iskolájuknak, településüknek, sok száz hozzájuk hasonló fiatalnak. A fesztivál ideje alatt a szakmai bemutatók során, a foglalkoztatószigeteken keresztül az általános iskolások és szüleik is megismerkedhettek az agrár- és élelmiszeripari szakmákkal.

Mit várnak a cégvezetők a mesterséges intelligenciától?

Mit várnak a cégvezetők a mesterséges intelligenciától? A mesterséges intelligencia térnyerése egyaránt kelt izgalmat és aggodalmat a cégvezetők körében. Vajon mekkora tudással rendelkeznek a mindent elsöprő technológiával kapcsolatban? Elkészült Magyarország átfogó AI&Leadership kutatása, hogy hiteles- és valós képet kapjanak egymásról is a vállalatirányítók.
Hirdetés

Hírek

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön
Hirdetés

Gazdaság

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.