Oroszország az egész területét átkutatja, hogy embereket és fegyvereket találjon, beleértve a Távol-Keleten állomásozó régi harckocsikat is, miután az ukrajnai invázió első 100 napja alatt katonai kapacitásának nagy részét elhasználta – állítják a helyzetet jól ismerő magas rangú európai tisztviselők.
Ennek eredményeként Oroszországot talán csak néhány hónap választja el attól, hogy lassítania kelljen a hadműveleteket egy nagyobb átcsoportosítás miatt – mondták a szakemberek, akik névtelenségük megőrzése mellett nyilatkoztak a Bloombergnek. A Kreml arra is kényszerülhet, hogy tömeges mozgósítást jelentsen be, bár ezt Vlagyimir Putyin elnök eddig vonakodott megtenni – tették hozzá.
Ugyanakkor az orosz bajok nem biztos, hogy elég hamar bekövetkeznek ahhoz, hogy enyhülést jelentsenek Ukrajna ostromlott erőinek a keleti Donbasz térségében. Moszkva hatalmas túlerőben van, Kijev erői naponta legalább 100 főt veszítenek – ukrán tisztviselők szerint -, és lassan fel kellett adniuk a harcot Szeverodonyeck és Liszicsanszk városai körül. Ha Oroszország elfoglalja ezt a két várost – különösen a stratégiai szempontból még mindig nagyobb ukrán ellenőrzés alatt álló Liszicsanszkot -, akkor gyakorlatilag az egész Luhanszki régiót elfoglalná, és ezzel elérné Putyin egyik célját, amelyet a háború kezdetén tűzött ki maga elé.
Oroszország előrehaladása azonban továbbra is lassú, és többnyire Luhanszkra korlátozódik, még azután is, hogy a háború elején Kijev és más nagyvárosok elfoglalására tett kísérletei kudarcát követően a Donbaszra összpontosította erőfeszítéseit.
Ez, valamint a Kreml ember- és hadianyaghiányának jelei miatt egyes európai tisztviselők arra a következtetésre jutottak, hogy hónapok választják el attól, hogy valamiféle tűzszünetre törekedjen, amely lehetővé tenné számára, hogy megszilárdítsa az eddig elért eredményeket.
“Oroszországnak valószínűleg még legalább 2-3 hónapra van szüksége ahhoz, hogy bevegye a donbaszi nagyvárosokat, például Szlovjanszkot és Kramatorszkot. Ekkor Oroszország eléri a kapacitását, és ennek alapján fogja szorgalmazni a megállapodást” – mondta Indrek Kannik, az észtországi Nemzetközi Védelmi és Biztonsági Központ igazgatója.
Bár a konfliktus most úgy tűnik, hogy a kimerülés háborújává rendeződött, egy magas rangú kelet-európai tisztviselő szerint a patthelyzet nem valószínű, hogy hosszú távon fennmarad, és figyelmeztetett, hogy a válságpont néhány hónap múlva bekövetkezhet.
Az biztos, hogy Oroszország újjáélesztette előrenyomulását, miután korábban úgy tűnt, hogy lelassult. “A fronton most nehéz a helyzet” – írta Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó kedden a Telegramon. Szerinte Oroszország “borzasztó sok fegyvert halmozott fel“.
Az elmúlt hetekben folyamatosan növelve a további fegyverek iránti igényüket, az ukrán tisztviselők nem adtak nyilvános utalást arra, hogy szerintük Oroszország előrenyomulása hamarosan kifulladhat. Valerij Zaluzsnij főparancsnok vasárnap azt mondta, hogy Oroszországnak most tízszeres tüzérségi fölénye van, míg Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy a Szeverodonyeckért folytatott harc fogja meghatározni Donbasz sorsát.
Ennek ellenére Oroszország nagy mennyiségű harckocsit és páncélozott személyszállító járművet vesztett, és kénytelen volt régebbi felszerelések készleteiből meríteni, köztük a keleti katonai körzet évtizedes T-62-es harckocsijából. Az elöregedő arzenál egy részét a vonalak mögötti biztonsági és egyéb célokra lehetne fordítani, mivel a fronton való bevetés esetén gyorsan bajba kerülnének.
“Oroszország továbbra is elégtelenül felkészült önkéntes és tartalékos erőket vet be a folyamatban lévő hadműveletek megerősítésére”
– áll a washingtoni székhelyű Institute for the Study of War keddi jelentésében, amelyben megjegyzi, hogy a közösségi médiában megjelentek olyan jelentések, amelyek szerint a tartalékosok a szovjet korszakból származó D-20-as tüzérségi és T-80BV harckocsikon gyakorolnak.
Nyilvánosan az orosz tisztviselők tagadják, hogy nehézségekbe ütközne a háborús erőfeszítések fenntartása, és fogadkoznak, hogy folytatni fogják, amíg el nem érik a céljaikat, bár nem részletezik, hogy mik azok. Négyszemközt a Kreml egyes bennfentesei azt sugallták, arra számítanak, hogy a nyugati elszántság még Putyiné előtt lankadni fog.
Ha a Kreml ember- és felszerelésproblémái elég súlyosakká válnak ahhoz, hogy valamiféle tűzszüneti megállapodásra kényszerüljön, az Ukrajnát és szövetségeseit azzal a fájdalmas választással szembesítené, hogy vagy területeket adnak fel a harcok befejezéséért, vagy folytatják a brutális háborút, miközben egyre nagyobb aggodalomra ad okot az energia- és élelmiszerárak emelkedése és más következmények. Egyelőre többek között az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is támogatja Zelenszkijt a harcok folytatására irányuló törekvésében, még akkor is, ha egyes francia és német politikusok valamiféle tűzszünet előnyeit vitatják.
“Félek ezektől az elhamarkodott béketárgyalásoktól vagy tűzszünettől, mert pontosan így volt ez Donbászban is: fagyasszuk be itt a konfliktust. Mindenki maradjon ott, ahol van, és ne lépjünk tovább. De amit Grúziánál, a Krímnél, a Donbásznál láttunk, az az, hogy lesz egy egy-két éves szünet, aztán minden folytatódik, méghozzá sokkal szélesebb körben” – mondta Kaja Kallas észt miniszterelnök a múlt héten egy interjúban.
“Most a katonai segítségnyújtásra kell összpontosítanunk” – mondta. “Ha nehézfegyverek küldéséről születik döntés, akkor azokat most kell küldeni, nem decemberben“.
Abban az esetben, ha Ukrajnának sikerül ellentámadást indítania és visszaszorítani az orosz erőket, az új dilemmák elé állítaná Európát – mondta.
“Amíg Ukrajna most is védi az országát, addig a fegyverek küldése mindenki számára rendben van” – mondta. De ha a kijevi erők az orosz csapatokat az invázió előtti határokhoz szorítják, majd megpróbálják visszaszerezni a 2014-es háborúban Moszkva által elfoglalt területeket, “biztos vagyok benne, hogy lesznek olyan hangok Európában, amelyek azt mondják, hogy oké, most már ti vagytok a rosszfiúk” – mondta. “De meg kell értenünk, hogy ez még mindig az ő területük“.