Az Európai Központi Bank új válságellenes eszköze akkor lép működésbe, ha a gyengébb lábakon álló országok hitelfelvételi költségei túlságosan nagymértékben vagy túl gyorsan emelkednek – közölte Christine Lagarde, az EKB elnöke az euróövezet pénzügyminisztereivel.
A csütörtöki luxembourgi találkozón Lagarde elmagyarázta a minisztereknek, hogy a központi bank tisztviselői által kidolgozott új mechanizmus célja, hogy megakadályozza, hogy az irracionális piaci mozgások nyomást gyakoroljanak egyes euróországokra, miközben az EKB több mint egy évtized óta először emel kamatot – közölték a megbeszéléseken jelen lévő, névtelenséget kérő tisztiveselők a Bloomberggel.
Az euró a hírre 1,2 százalékkal 1,0580 dollárra, az ülésszak legmagasabb szintjére emelkedett.
Az elnök elmondta, hogy az eszköz akkor léphet működésbe, ha a kötvénykülönbözetek bizonyos küszöbértékek fölé szélesednek, vagy ha a piaci mozgások meghaladnak egy bizonyos sebességet. Lagarde nem részletezte, hogy ezeket a határértékeket nyilvánosságra hozzák-e.
Az EKB Kormányzótanácsa szerdán utasította a tisztviselőket, hogy gyorsítsák fel a munkát egy “új széttöredezés elleni eszközzel” kapcsolatban, miután az olasz kötvények hozama megugrott a globális infláció erősödésének jelei közepette.
Lagarde a múlt héten ismertette az EKB jövő havi, 25 bázispontos kamatemelési terveit, ami 2011 óta az első kamatemelés lenne, és jelezte, hogy a következő, szeptemberi ülésen nagyobb lépés valószínűsíthető.
Az EKB egyik tisztviselője szerint a központi banknak foglalkoznia kell a széttagoltság problémájával annak érdekében, hogy a monetáris politika hatékonyan terjedjen az egész euróövezetben, és a befektetőknek nem szabad kételkedniük a döntéshozók elkötelezettségében, hogy teljesítik az árstabilitás fenntartására vonatkozó megbízatásukat.
A központi bankok világszerte azért küzdenek, hogy megmutassák, képesek megfékezni a féktelennek tűnő inflációt, miután hónapokig azzal érveltek, hogy az árnövekedés csak átmeneti.
Európában az a kilátás, hogy az EKB a múlt évtized elején kirobbant államadósság-válság óta először emeli a kamatlábakat, felkelti az aggodalmakat, hogy a valutablokk hibái ismét napvilágra kerülhetnek. A tagállamok közötti költségvetési transzferek korlátozott mechanizmusai és a hiányos bankunió azt jelenti, hogy a gyengébb országok pénzügyi zavarok idején nyomás alá kerülhetnek.
