Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Fél évszázada nem volt ilyen: stagfláció felé robog Ausztria
No menu items!

Fél évszázada nem volt ilyen: stagfláció felé robog Ausztria

Illusztráció: Bigstock

Az év első felében tapasztalt erőteljes növekedés után az év második felében lendületet veszített és a visszaesés fázisába esett az osztrák gazdaság, ami a makacsul magas inflációval együtt a stagfláció kialakulását jelzi előre – áll a Wifo gazdaságkutató intézet 2022-2023-as őszi prognózisában.

A gazdasági lassulás minden értékteremtő ágazatra átterjed, sőt a feldolgozóipar valószínűleg recesszióba csúszik a prognózis szerint. A reál-GDP a 2021-es 4,6 százalék után 2022-ben várhatóan 4,8 százalékkal nő, a következő évben, 2023-ban pedig az emelkedés alig 0,2 százalék lehet, vagyis nagyjából stagnál majd. Mivel az infláció 2023-ban is magas marad, Ausztria gazdasága az 1970-es évek óta először stagfláció felé tart.

Az év első felében az osztrák gazdaság a 2020 őszén megindult fellendülés fázisában volt. A most beindult visszaesés azonban az előremutató makrogazdasági paraméterek alapján erősnek ígérkezik és véget vet az elmúlt két év gazdasági fellendülésének – írja a dokumentum.

A járványvédelmi intézkedések széles körű feloldása átmenetileg erőteljes lendületet adott a szolgáltatási ágazatnak és különösen a magánfogyasztásnak.

Ez a hatás azonban mostanra lecsengett és a nemzetközi környezetből eredő fékezőerők gazdasági hatása kerekedett felül.

Egyrészt a világgazdasági aktivitás lanyhulása vetette vissza az osztrák áruexportot és így beárnyékolta az ipari termelés és a beruházások kilátásait. Az áruexport növekedése az idén 5,2 százalékra lassul a tavalyi 14,2 százalékról, majd 2023-ban már mindössze 0,1 százalékos lehet. A beruházások a tavalyi 11,4 százalék után az idén 4,7 százalékkal, jövőre 2,0 százalékkal növekedhetnek.

Másrészt a nyersanyagok, az energia és a köztes termékek világpiaci árának markáns emelkedése mért költségsokkot a feldolgozóipari ágazatokra. Mindez magasan tartja a belföldi inflációt is, és reáljövedelem-csökkenést okoz, ami visszafogja a magánfogyasztást. A fogyasztást támogató kormányzati kiadások azonban ellensúlyozzák ezt a Wifo tanulmánya szerint. A lakossági fogyasztás a Wifo prognózisa szerint a tavalyi 3,6 százalék után az idén 3,8 százalékkal, majd jövőre 1,0 százalékkal növekszik.

Az idei gazdasági aktivitás azonban ezzel együtt is kedvező munkaerőpiaci fejleményeket von maga után. A foglalkoztatás jelentősnek mondható, 2,7 százalékos növekedése mellett a munkanélküliségi ráta várhatóan 6,4 százalékra csökken a 2021-es 8,0 százalékról. Ezzel szemben 2023-ban a foglalkoztatás 0,5 százalékos növekedése várható, a munkanélküliségi ráta pedig az ideinél magasabb, 6,7 százalékos lehet.

A gazdasági növekedés lendületvesztése nem nagyon fogja tudni mérsékelni az inflációs nyomást.

Az inflációs ráta az idén 8,4 százalékra emelkedik a tavalyi 2,8 százalékról, majd jövőre 6,6 százalékra mérséklődik, de a hosszú távú átlaghoz képest ez is magasnak számít.

A Wifo (Österreichisches Institut für Wirtschaftsforschung) gazdaságkutató intézet tehát a jövő évre magas infláció mellett a reálgazdasági teljesítmény stagnálására számít, azaz Ausztria a prognózis alapján a hetvenes évek óta először stagfláció felé tart.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A francia elnök sötét és prófétai figyelmeztetést adott ki

Európának fel kell ébrednie erre az új veszélyre. Macron nem hajlandó visszalépni februári nyilatkozatától, miszerint Európának nem szabad kizárnia, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába.

További két évvel meghosszabbítják a kedvezményes lakásáfát

A költségvetés biztosítja az adócsökkentéshez szükséges forrásokat, az intézkedés a hiánycélt nem veszélyezteti

Véget ért az idei Szakma Sztár Fesztivál

Sikerrel zárult az idei Szakma Sztár Fesztivál. Az esemény zárónapján 65 szakmából 21 agrárszakmában, az ország legjobb tanulói, összesen 63 diák részesült elismerésben, akik példát mutatnak a környezetüknek, iskolájuknak, településüknek, sok száz hozzájuk hasonló fiatalnak. A fesztivál ideje alatt a szakmai bemutatók során, a foglalkoztatószigeteken keresztül az általános iskolások és szüleik is megismerkedhettek az agrár- és élelmiszeripari szakmákkal.

Mit várnak a cégvezetők a mesterséges intelligenciától?

Mit várnak a cégvezetők a mesterséges intelligenciától? A mesterséges intelligencia térnyerése egyaránt kelt izgalmat és aggodalmat a cégvezetők körében. Vajon mekkora tudással rendelkeznek a mindent elsöprő technológiával kapcsolatban? Elkészült Magyarország átfogó AI&Leadership kutatása, hogy hiteles- és valós képet kapjanak egymásról is a vállalatirányítók.
Hirdetés

Hírek

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön
Hirdetés

Gazdaság

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.