Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Pesszimistább a Bundesbank a jövő évvel kapcsolatban
No menu items!

Pesszimistább a Bundesbank a jövő évvel kapcsolatban

Fotó: Bigstock

A német szövetségi jegybank, a Bundesbank 1,8 százalékra emelte a német gazdasági növekedési prognózisát, de rontotta a következő két év növekedési kilátásait decemberi előrejelzésében, amelyben számszerűsítette a tartósan magas energiaárak hozzáadottérték-csökkentő hatását is.

A Bundesbank 0,5 százalékos GDP-csökkenést vár 2023-ra, 1,7 százalékos növekedést 2024-re, majd 1,4 százalékost 2025-re. Októberi prognózisában még 1,4 százalékos növekedést várt idénre, 0,4 százalékos csökkenést 2023-ra, majd 2,3 és 0,8 százalékos növekedést a két rákövetkező évre.

A Bundesbank kalkulációi szerint a prognózisban feltételezett állandó energiaár-emelkedés az iparban mintegy 4,5 százalékkal, a közlekedésben pedig 3,5 százalékkal csökkenti a bruttó hozzáadott értéket, összességében a közvetlen energiaár- és közvetett tovagyűrűző hatások a bruttó hozzáadott érték mintegy 2 százalékának megfelelő negatív hatást eredményeznek.

Az euróövezeten kívül a világgazdaságban az idei 3,25 százalékos növekedés jövőre várhatóan 2,5 százalékra lassul. 2024-ben és 2025-ben ismét valamivel magasabb, 3,0 százalékos és 3,25 százalékos növekedés várható.

A nemzetközi kereskedelem – az euróövezet nélkül – 5,5 százalékkal bővül a folyó évben, nagyobb mértékben a GDP-növekedésnél. A lendület azonban 2023-ban és 2024-ben az előrejelzések szerint megtörik, növekedése a korábbiaknál alacsonyabb, 2,0 százalékos, illetve 3,25 százalékos lesz. 2025-re 3,25 százalékos növekedés várható.

Az euróövezetben az elmúlt nyári fél évben a vártnál nagyobb mértékben élénkült a gazdasági tevékenység, elsősorban a szolgáltatási szektorban a járványvédelmi korlátozások feloldásával. Az ukrajnai háborúnak tulajdonítható terhek azonban valószínűleg az előző prognózisban jelzettnél jóval nagyobb mértékben terhelik majd meg a gazdasági teljesítményt a következő évben.

Az euróövezetben – Németország nélkül – 4,1 százalékos gazdasági növekedés várható az idén. Jövőre a növekedési ütem 0,8 százalékra lassul, 2024-ben 2,0 százalékkal, 2025-ben pedig 1,9 százalékkal növekszik.

A német exportőrök értékesítési piacai az előrejelzési időszakban valószínűleg valamivel gyengébben bővülnek, mint a világkereskedelem. Ennek oka, hogy az EU-n belül a Németországgal szorosan összefonódó gazdaságokat az ukrajnai háború és az energiaválság az átlagosnál nagyobb mértékben terheli meg.

Az oroszországi földgázszállítások csökkenése és az energiaellátással kapcsolatos bizonytalanság növekedése miatt Németországban az idén meredeken emelkedtek az energiaárak, és hosszú távon is valószínűleg magasabbak lesznek, mint a válság előtt. Ez részben az orosz földgázt helyettesítő cseppfolyós földgáz (LNG) magasabb szállítási és termelési költségeinek tudható be. Az energiaárak az előrejelzési időszakban 2019-hez képest várhatóan több mint kétszeresükre emelkednek, és továbbra is magas szinten maradnak.

A Bundesbank az idei évre hordónként 104,6 dolláros Brent nyersolajárral számol, ami jövőre 86,4 dollárra, 2024-ben 79,7 dollárra, a következő évben pedig 76,0 dollárra csökken.

A földgáz ára megawattóránként 122,5 euró lesz az idén, 123,6 euró 2023-ban, 98,4 euró a következő évben, és 68,9 euró 2025-ben. Az elektromos áram európai nagykereskedelmi ára az idén 262,2 euró lesz megawattóránként, jövőre 324,8 euróra emelkedik, 2024-ben 234,5 euró, 2025-ben pedig 164,0 euró lesz.

A harmonizált fogyasztói árindex az idén 8,6 százalék lesz Németországban a Bundesbank szerint, jövőre 7,2 százalékra mérséklődik, majd 2024-ben 4,1 százalékra, és 2025-ben 2,8 százalékra. Az energiaárak és élelmiszerárak nélküli maginfláció 3,9 százalék lesz az idén, 4,3 százalék jövőre, 2,9 százalék 2024-ben és 2,6 százalék a következő évben.

A munkanélküliségi ráta a 2021-es 5,7 százalékról az idén 5,3 százalékra csökken, jövőre 5,6 százalékra emelkedik, majd 2024-ben 5,3 százalékra csökken.

A lakossági fogyasztási kiadások tavaly 0,4 százalékkal nőttek, az idén 4,6 százalékkal emelkedtek, jövőre 0,3 százalékkal nőnek, 2024-ben pedig 1,5 százalékkal emelkednek.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Érezni a zenét: Mélynyomós koncerten buliznak együtt siketek és hallók

Sub_Bar a neve annak az új rendezvényformátumnak, amelynek keretében siket, halló és nagyothalló fiatalok bulizhatnak együtt. A zene kizárólag 150 Herz alatti frekvencián szól a mélynyomókból, így inkább érezni lehet, mint hallani. Bécsben a FLUCC Wanne lokál adott helyet az első Sub_Bar koncertnek 2024. április 29-én.

A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk

Teremtett világunk megőrzése közös kötelességünk, a természet rendjét pedig nem lehet megbontani, éppen ezért hárul kiemelkedően fontos szerep a felelős és tudatos vadgazdálkodásra.

Kiemelkedő szakmai munka az élelmiszerlánc biztonságáért

Az élelmiszerbiztonság és az állategészségügy szorosan összefonódik, így az állategészségügyi laboratóriumokban végzett tevékenység kulcsfontosságú.

Megalkották az első magyar AI alapú éttermi asszisztenst

A koronavírus-járvány okozta elszigetelődés adta az inspirációt egy kis baráti társaság számára, hogy olyan közösségi applikációt fejlesszen, ami megkönnyíti az információszerzést, a tájékozódást, miközben a vendéglátóhelyek kiszolgáltatott helyzetét is orvosolni tudja.  A kis közösségi alkalmazás bár népszerűvé vált, de a várt áttörést nem érte el, ezért a csapat egy inkubációs programban kapott segítséget felhasználva fejlesztette ki a jelenlegi formában elérhető rendszert.
Hirdetés

Hírek

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön
Hirdetés

Gazdaság

Börtönben a Binance kriptovaluta volt főnöke

Az amerikai igazságügyi minisztérium az ügyet a kriptopénzeken belüli bűncselekmények elleni fellépés részeként indította, amelyek közül a legismertebb a Bitcoin.

Rohamra indultak a bankok az állam ellen a lakossági megtakarításokért

A leköthető összegnek felső határa nincs, vagyis tárt karokkal várják a legvagyonosabb ügyfélkört is.

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.