Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Az IMF javított az idei, de rontott a jövő évi előrejelzésén
No menu items!

Az IMF javított az idei, de rontott a jövő évi előrejelzésén

Fotó: Bigstock

A tavaly októberben vártnál 0,2 százalékponttal gyorsabban, 2,9 százalékkal nő idén a globális gazdaság, ugyanakkor jövő évi növekedési várakozását az IMF 0,1 százalékponttal 3,1 százalékra rontotta. Tavaly a globális gazdaság 3,9 százalékkal nőtt – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook, WEO) című kiadványából.

A jelentés összeállítói szerint az infláció visszafogása és az Ukrajnával szembeni orosz agresszió az idén is befolyásolja a globális gazdasági aktivitást. A koronavírus-járvány fellobbanása Kínában tavaly visszafogta a világgazdasági növekedést, de a mostanra felszámolt korlátozások utat nyitottak az eddig becsültnél nagyobb gazdasági növekedés előtt.

A kockázatok mérlege továbbra is lefelé mutat, de a kedvezőtlen tényezők hatása mérséklődött 2022 októbere óta - áll a friss jelentésben. A javulás felé mutat, hogy számos gazdaságban kezd élénkülni a kereslet, és gyorsul az infláció lassulása.

Ugyanakkor még hátráltatják a kilábalást a koronavírus-járvány súlyos egészségügyi következményei Kínában, illetve eszkalálódhat Oroszország háborúja Ukrajnában, miközben a szigorúbb globális finanszírozási feltételek súlyosbíthatják az adóssághelyzetet.

A fejlett országokra vonatkozó növekedési előrejelzését az idei évre javította, viszont a jövő évre rontotta az IMF. Az idén várhatóan 1,2 százalék lesz a növekedés ebben a régióban, 0,1 százalékponttal magasabb az őszi prognózisnál, 2024-ban pedig 1,4 százalék, ami viszont 0,2 százalékponttal alacsonyabb a korábban vártnál. Az országcsoport gazdasága 2,7 százalékkal nőtt 2022-ben.

Az IMF az Egyesült Államok idei GDP-növekedési kilátását javította az egyik legnagyobb mértékben, 0,4 százalékponttal, 1,4 százalékra a tavalyi 2 százalékos bővülés után. A washingtoni székhelyű szervezet jövőre 1 százalékos amerikai gazdasági növekedést vár, 0,2 százalékponttal alacsonyabbat a tavaly októberi becsléséhez képest.

Az euróövezetben a tavalyi 3,5 százalékos GDP-növekedés után az idén 0,7 százalékos bővülést vár az IMF, 0,2 százalékponttal magasabbat az őszi prognózisban jelzettnél, 2024-ban pedig 1,6 százalékos növekedést, ami viszont 0,2 százalékponttal alacsonyabb az októberben várthoz képest.

Németország idei növekedési prognózisát 0,4 százalékponttal 0,1 százalékra javította az IMF, a jövő évit viszont 0,1 százalékponttal, 1,4 százalékra rontotta. A német GDP tavaly 1,9 százalékkal nőtt.

A fejlődő országokban 4 százalékos növekedést vár az idén és 4,2 százalékost jövőre az IMF. Az idei prognózist 0,3 százalékponttal megemelte, a jövő évit 0,1 százalékponttal rontotta az októberi várakozásához képes. Az országcsoport GDP-je tavaly 3,9 százalékkal bővült.

A kínai növekedési előrejelzését az idei évre 0,8 százalékponttal, 5,2 százalékra javította az IMF, amely a jövő évre változatlanul 4,5 százalékos gazdasági bővülést vár. Kína GDP-je tavaly 3 százalékkal nőtt.

India gazdasága az idén 6,1 százalékkal, jövőre 6,8 százalékkal nő az IMF-jelentés összeállítói szerint, mindkét esetben megegyezik az októberi előrejelzéssel. India gazdasága tavaly 6,8 százalékkal erősödött.

Az orosz hazai össztermék a tavalyi 2,2 százalékos csökkenés után idén 0,3 százalékkal, jövőre 2,1 százalékkal nőhet. Az idei évre vonatkozó előrejelzését 2,6 százalékponttal, a jövő évit pedig 0,6 százalékponttal javította az IMF.

A világkereskedelmi forgalom tavaly 5,4 százalékkal nőtt, az idén az IMF prognózisa szerint 2,4 százalékkal, jövőre 3,4 százalékkal bővül. Az idei forgalomra vonatkozó adatot 0,1 százalékponttal, a jövő évit pedig 0,3 százalékponttal lejjebb vitte az IMF októberhez képest.

A Brent, a Dubai Fateh és az amerikai WTI nyersolaj árának egyszerű számtani átlaga az idén várhatóan 81,13 dollár, jövőre pedig 75,36 dollár lesz. Az idén 16,2 százalékkal csökken az olajár a tavalyihoz képest, ami az őszi prognózisban jelzettnél 3,3 százalékponttal nagyobb mérséklődési ütem. Jövőre várhatóan további 7,1 százalékkal esik az olajár, ez az októberi becslést 0,9 százalékponttal haladja meg.

A globális infláció a tavalyi 8,8 százalékról idén 6,6 százalékra, jövőre pedig 4,3 százalékra mérséklődik a friss előrejelzés szerint. Az őszi várakozáshoz képest az infláció idén 0,1 százalékponttal, jövőre 0,2 százalékponttal lehet magasabb.

A fejlett országokban a tavalyi 7,3 százalék után idén 4,6 százalékos, jövőre 2,6 százalékos inflációt vár az IMF, amely az idei és a jövő évi inflációs előrejelzését egyaránt 0,2 százalékponttal emelte. Az IMF az euróövezetben idén 5,7 százalékos, jövőre 3,3 százalékos, az Egyesült Államokban idén 4 százalékos, jövőre 2,2 százalékos, Japánban pedig az idén 2,8 százalékos, 2024-ben pedig 2 százalékos inflációval számol.

A fejlődő országokban az idén 8,1 százalékos, jövőre pedig 5,5 százalékos inflációt becsül a Valutaalap, amely az ősszel jelzetthez képest az idein nem változtatott, a jövő évit viszont 0,2 százalékponttal megemelte. Tavaly a fejlődő országokban 9,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Így húzott el Győr mellett Debrecen, és együtt integetnek Miskolcnak

Az első negyedévi 640 ezer forintról az utolsó negyedévre 678 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár Debrecenben, ez 6 százalékos emelkedést jelent.

Hazánk továbbra is szoros együttműködésre törekszik a FAO-val

A magyar uniós elnökség kapcsán az európai élelmiszerpazarlás csökkentésére és a világ egyes régióiban tapasztalható nélkülözés felszámolására is fel kívánja hazánk hívni a figyelmet

A Microsoft gigabefektetése a mesterséges intelligenciába

A Kearney globális tanácsadó cég becslése szerint az AI 2030-ra közel 1 billió dollárral járulhat hozzá a délkelet-ázsiai bruttó hazai termékhez (GDP).

Csökken a kereslet, olcsóbb lehet a benzin

A benzin iránti kereslet globális növekedése idén lelassulhat az elektromos autók kínai és USA-beli térnyerése miatt.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.