A külföldi leányvállalatok nagyrészt kompenzálták azt a veszteséget, amelyet a háború és a magyar kormányzati intézkedések okoztak a csoportnak, így mindössze 24 százalékkal – 347 milliárd forintra – esett vissza az adózott eredmény tavaly az egy évvel korábbihoz viszonyítva – mondta Bencsik László vezérigazgató-helyettes az OTP Csoport tavalyi jelentését ismertetve.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar egység nyeresége a leányvállalatoktól kapott osztalék nélkül 27 milliárd forintot tett ki tavaly, ami 84 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest.
Az orosz-ukrán háború negatív hatása 94 milliárd forint volt, a magyar kormányzati intézkedésekkel összefüggő tételeké pedig – különadó, extraprofit adó, moratórium, kamatstop, Sberbank-végelszámolás – 138 milliárd forint – fejtette ki.
Megjegyezte, hogy a magyarországi magas kamatkörnyezet a közvélekedéssel ellentétben nem kedvez a banknak: a nettó kamatmarzs a negyedik negyedévben történelmi mélypontra, 2,11 százalékra csökkent.
Magyarországon a hitelállomány 15 százalékkal nőtt annak ellenére, hogy az eredmény majdnem eltűnt; a vállalati hitelállomány kiugróan, 33 százalékkal emelkedett, amiben a kormány által “jól kialakított” támogatott programok nagy szerepet játszottak – mutatott rá. A Széchényi Kártya Program keretében 593 milliárd forint értékben kötött szerződést a bank, amivel a piaci részesedése 32 százalék – tette hozzá.
A vezérigazgató-helyettes szerint a recessziós várakozások nem válnak valóra sem európai szinten, sem Magyarországon, a növekedési környezet viszont lassulni fog.
A pénzintézetnél arra számítanak, hogy a teljesítő hitelállomány növekedése idén csoportszinten nem haladja meg az 5 százalékot, ehhez közeli érték várható az országban is.
Reális a kormány és a jegybank azon várakozása, hogy az infláció az év második felében 10 százalék alá csökken – húzta alá Bencsik László hozzátéve azt is, hogy ezzel párhuzamosan reményeik szerint gyorsan fog csökkenni a kamatkörnyezet is, ami jelenleg “probléma az OTP jövedelmezőségének és az egész gazdaság, illetve a jólét növekedésének“.
Várakozásaik szerint a bank működési környezete sem Oroszországban, sem Ukrajnában nem fog tovább romlani, és idén mindkét országban profitot tudnak termelni – vetítette előre.
A monetáris politikai intézkedések negatívan érintik a pénzintézetet, a tartalékráta megemelése és a piacinál alacsonyabb kamat vagy semmilyen kamat fizetése 50 milliárd forintnyi veszteséget okoz; ha nem csökken a kamatkörnyezet ennél nagyobb lehet ez a szám – tért ki rá a vezérigazgató-helyettes a sajtótájékoztatón.
Bencsik László újságírói kérdésre elmondta, hogy nem számítanak idén új kormányzati teher megjelenésére, továbbá várakozásaik szerint jövőre az extraprofit adót kivezetik. Beszélt továbbá arról is, hogy a bankok az inflációkövető állampapírral képtelenek versenyezni, továbbá megemlítette azt is, hogy ugyan a betétek piaca szűkül, a bank részesedése ezen belül nőtt. Jelezte, hogy újabb akvizíciós célpontokat elsősorban a régióban keresnek, ezen belül is kiemelten figyelik azokat az országokat, ahol már van leányvállalatuk, ugyanakkor a távolabbi célpontoktól sem zárkóznak el.