A BP részvényesi lázadásra készül a csütörtöki éves közgyűlésen, ugyanis az Egyesült Királyság legnagyobb nyugdíjalapjai közül néhány azt tervezi, hogy fokozza a nyomást az olajipari nagyvállalatra, miután a rekordnyereséget követően visszavonta kibocsátás-csökkentési céljait.
A holland Follow This – egy kisebb befektetői és kampánycsoport, amely több nagy olajipari vállalatban is érdekelt – állásfoglalást terjesztett elő a BP részvényesi közgyűlésére.
Ebben felszólítják az energiaipari óriáscéget, hogy igazítsa éghajlati céljait a mérföldkőnek számító párizsi éghajlat-változási megállapodáshoz, és 2030-ig vállaljon abszolút szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést. A Follow This szerint a kibocsátás-csökkentésnek ki kell terjednie a fogyasztói olaj- és gázfelhasználásból származó kibocsátásokra, az úgynevezett Scope 3 kibocsátásokra is.
A National Employment Savings Trust, az Egyesült Királyság legnagyobb nyugdíjalapja, az Universities Superannuation Scheme, a Border to Coast és a Britain’s Local Authority Pension Fund Forum mind jelezték, hogy támogatni fogják az állásfoglalást.
Eközben egy külön részvényesi lázadás keretében egyes nyugdíjalapok Helge Lund elnök újbóli kinevezése ellen szavazhatnak, válaszul arra, hogy a vállalat a részvényesek beleegyezése nélkül csökkentette zöld vállalásait.
A Follow This szerint a BP éves közgyűlése várhatóan “vitás” lesz, és arra figyelmeztet, hogy a befektetők “jogosan aggódnak” amiatt, hogy a BP az egyre súlyosbodó klímaválság közepette visszaveszi éghajlatvédelmi stratégiáját.
“Bízunk benne, hogy a befektetők, akik azt remélték, hogy 2022-ben nem lesz szükség a szavazásra, most rájöttek, hogy a szavazás döntő fontosságú ahhoz, hogy a BP-t rákényszerítsük a párizsi megállapodáshoz való igazodásra” – mondta Mark van Baal, a Follow This alapítója a BP éves közgyűlése előtt.
A BP, amely az egyik első energiaipari óriáscég volt, amely bejelentette, hogy “2050-re vagy hamarabb” nettó nullára kívánja csökkenteni a kibocsátást, sürgette a részvényeseket, hogy ellenezzék a Follow This által előterjesztett határozatot, mondván, hogy az beavatkozik az igazgatótanács felelősségébe és elszámoltathatóságába a cég stratégiájával kapcsolatban.
Az állásfoglalást “nem egyértelműnek“, “leegyszerűsítőnek” és “zavarónak” minősítette a cég.
Az ISS és a Glass Lewis proxy-tanácsadók azt javasolták, hogy a BP részvényesei szavazzanak a Follow This által előterjesztett határozat ellen. Így tett a norvég 1,4 billió dolláros szuverén vagyonalap is.
Mély frusztráció
A tudósok többször figyelmeztettek arra, hogy az idő gyorsan fogy, hogy elhárítsuk a legrosszabbat, amit az éghajlati vészhelyzet tartogat.
Az biztos, hogy a fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj, a gáz és a szén elégetése az éghajlati válság fő mozgatórugója.
A befektetők a bolygó felmelegedését egyre nagyobb befektetési kockázatnak tekintik a portfólióikra nézve, és sok részvényes követeli, hogy a vállalatok jobban tegyék közzé, hogy mik ezek a kockázatok, és hogyan tervezik azok mérséklését.
Lindsey Stewart, a Morningstar befektetési felügyeletért felelős kutatási igazgatója szerint a BP elnökének, Helge Lundnak az újbóli kinevezése ellen esetlegesen szavazó nyugdíjalapok “jó példa” arra, hogy a befektetők idén konkrét igazgatókat kívánnak felelősségre vonni a vállalatok nettó nullás stratégiáiért.
“A befektetés-felügyeletben a vállalat elnöke elleni szavazás az egyik legerősebb eszkaláció, amelyet egy részvényes végrehajthat. Tehát nyilvánvalóan nagyon mély a csalódottság a nyugdíjalapok részéről, akik Helge Lund elnöki tisztségének újraválasztása ellen kívánnak szavazni” – mondta Stewart.
A BP korábban ígéretet tett arra, hogy az évtized végére 35-40%-kal alacsonyabb lesz a kibocsátása. Február 7-én azonban azt közölte, hogy 20-30%-os csökkentést céloz meg, mondván, a kereslet kielégítése érdekében továbbra is be kell fektetnie az olajba és a gázba.
Lindsey Stewart szerint a BP részvényesei közül sokan elégedetlenek a cég azon döntésével, hogy kevésbé ambiciózus nettó nullás célokat fogadtak el anélkül, hogy a részvényeseknek szavazási lehetőséget adtak volna.
Kiemelkedő nyereség
Napjainkra az energiaipari óriáscégek hatalmas nyomás alá kerültek a részvényesek és az aktivisták részéről, hogy a tiszta energiába fektessenek be, mivel az olajkereslet a 2020-as zárlatok csúcspontján összeomlott.
Amikor azonban a Nyugat öt legnagyobb olajipari vállalata 2022-ben közel 200 milliárd dolláros profitot termelt, miközben a fosszilis üzemanyagok árai az ukrajnai orosz inváziót követően megugrottak, a zöld reformok irányába tett erőfeszítések veszítettek lendületükből.
