Nem drágult a villanyáram Németországban az utolsó atomerőművek április lekapcsolása miatt – állapította meg a szövetségi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur).
A három utolsó atomerőmű április 15-i leállítása “rendkívül csekély” hatást gyakorolt a villanyáram nagykereskedelmi (tőzsdei) árára – mondta a bajor tartományi közszolgálati médiatársaságnak (Bayerischer Rundfunk – BR) Barbie Kornelia Haller, a felügyelet helyettes vezetője.
Kifejtette, hogy a nukleáris energiára épülő áramtermelés kiesését “felülírták” más, erősebb hatások, mindenekelőtt a megújuló forrásokat kiaknázó áramtermelés szokásos tavaszi felfutása. Ugyanakkor majd csak egy vagy két elteltével lehet pontos képet alkotni arról, hogy milyen következményekkel jár a három erőmű lekapcsolása, amely az utolsó lépés volt a atomenergia kivezetésének több mint tíz éve kezdődött folyamatában – tette hozzá.
A BR összeállításában kiemelte, hogy az áram tőzsdei ára április közepe óta nem csupán nem emelkedett, hanem csökkent, de ez megszokott jelenség.
Európában a tél végével mindig olcsóbb az áram, mert több áramot lehet termelni vízenergiával, és a fűtési szezon végeztével Franciaországban lekapcsolnak sok régi típusú elektromos fűtő berendezést. Ezzel függ össze az is, hogy Franciaország a tavaszi-nyári félévben mindig exportál áramot Németországba, az őszi-téli időszakban pedig importál.
Ezekre a hatásokra hívta fel a figyelmet napenergiával foglalkozó legnagyobb európai kutatóintézet, a freiburgi Fraunhofer ISE (Fraunhofer-Institut für Solare Energiesysteme) elemzője, Bruno Burger, aki kiemelte, hogy Németország és Európa teljes áramtermeléséhez képest a három erőmű teljesítménye alig kimutathatóan csekély, az árakra pedig jóval nagyobb befolyása van az időjárásnak és a Németországgal szomszédos országok helyzetének.
Április 15-én a bajorországi Isar 2, a Baden-Württemberg tartományi Neckarwestheim 2 és az Alsó-Szászországban működő Emsland atomerőművet állították le. Németország ezzel felhagyott a nukleáris energia használatával.
Németországban a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakítanak az atomenergiával, vagyis fokozatosan, bő tíz év alatt – 2022 végéig – leállítják mind a 17 atomerőművet, és az így kieső termelést hosszabb távon a megújuló forrásokra épülő energiatermelés kiterjesztésével pótolják. Az utolsó erőművek leállítását az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggő földgázellátási feszültségek miatt halasztották el egy bő negyedévvel.
