Lantos Csaba energiaügyi miniszter az üzem ünnepélyes átadóján hangsúlyozta: bár a hidrogén mint alternatív energiaforrás még a jövő ígérete, Magyarország első zöldhidrogén üzeme már a jelen, amely nemcsak a klímaváltozás elleni küzdelmet szolgálja, hanem jelentős lépés az ország energiafüggetlensége felé is.
A miniszter elmondta: a hivatalos próbaüzemét megkezdő létesítmény a helyi napelempark által termelt megújuló energiával állít elő hidrogént, és külön értéke, hogy nem jó minőségű termőföldre, hanem a korábbi bányászati tevékenységből fennmaradt tájsebre épült. A 32 hektáros területen elhelyezkedő létesítmény a Mátrai Erőmű egykori külszíni lignitbányájának rekultivációjával új életre kelt, és aktívan hozzájárul a fenntartható energiaforrások elterjedéséhez – húzta alá.
Bükkábrány határában működik Magyarország egyik legnagyobb, 32 hektáros napelemparkja, amely több mint 22 MWp (megawattpeak) csúcsteljesítményre képes. Az új üzem pedig az első ilyen típusú fejlesztés Magyarországon, és szorosan illeszkedik hazánk nemzeti hidrogénstratégiájához. Ez utóbbinak fontos eleme, hogy a dinamikusan növekedő megújuló energiaforrások termelését kiegyenlítő és szabályozó létesítmények jöjjenek létre – tete hozzá a tárcavezető.
Lantos Csaba elmondta, hogy országszerte már 6300 megawattnyi, jelentős részben ipari méretű és közel 267 ezer háztartási méretű napelem termel áramot. Kiemelte: a kormány ahogy eddig, úgy a jövőben is támogat minden olyan innovatív megoldást, amely zöldenergia-termeléssel, illetve tárolással segít növelni az ország energetikai függetlenségét és ellátási biztonságát.
Az eseményen Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport, egyben az energiapark tulajdonosa arról beszélt: a jelenlegi gazdasági környezetben egyre nagyobb kihívást jelent az energiaszükséglet kielégítése, ezért nélkülözhetetlen az új, alternatív, fenntartható energiaforrások bevonása.
Jelezte: a zöldhidrogén-projekt mellett további csúcstechnológiát képviselő kísérleti fejlesztések is zajlanak a vállalatcsoporton belül az energiatermelés, -tárolás és hatékony, környezetkímélő felhasználás területén. Mindez segíti a Mészáros Csoport versenyképességének erősítését és érdekeltségeinek fenntartható növekedési pályán tartását egyaránt – húzta alá.
Tállai András, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a mezőkövesdi járás máig magán viseli a borsodi ipari örökség nyomait, ám az újító szándék minden településen tettenérhető, a helyi adottságok kreatív kihasználása új lehetőségeket teremt. Ennek jó példái a rekultivációval új életre keltett bükkábrányi meddőhányók és az itt megtelepülő energetikai fejlesztések – tette hozzá.
Bakos Imre, a park projektvezetője ismertette: a termelési folyamat során az elektrolizáló a napelem-rendszer által termelt áramot felhasználva hidrogénre és oxigénre bontja a vizet. Az így előállított hidrogént nyomásfokozás után palackokban tárolják, míg az oxigén a légkörbe kerül. Az előállított zöld hidrogén magas minőségű, ez lehetővé teszi a gyógyászati és tudományos célú felhasználását is, de üzemanyagcellákban és földgázhoz keverve az energiatermelésben is alkalmazható.
Jelezte: a közös konzorciumi projekt nemcsak az alkalmazott termelési eljárás miatt egyedi, hanem azért is, mert a bükkábrányi 1 megawattos elektrolizáló kicsinyített modellje kerül a szegedi Science Parkba. Ott modellezhetők és fejleszthetők azok az algoritmusok, amelyek a napsütés ereje, az áram értékesíthetősége és a hálózati igények függvényében szabályozzák a hidrogéntermelést. (MTI)
