Javította Ukrajna adósosztályzatát a Moody’s Investors Service, egyebek mellett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött készenléti hitelmegállapodással és a korrupció letörését célzó reformokkal indokolva a lépést. A nemzetközi hitelminősítő szerint a felminősítés mellett szól az is, hogy az ukrán gazdaság az Oroszországgal kialakult konfliktus hatásaival szemben is mind ellenállóképesebb.
A Moody’s péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az ukrán állampapírok besorolását az eddigi “Caa2”-ről egy fokozattal “Caa1”-re javította. Ezzel egy időben az osztályzat kilátását pozitívról stabilra módosította.
A “Caa1” is rendkívül gyenge, mélyen spekulatív államadós-besorolás, és változatlanul igen magas szuverén adóskockázatot jelez. A “Caa1” osztályzat hét fokozattal marad el a befektetésre ajánlott kategória alapszintjétől, amelyet a Moody’s módszertanában a “Baa3” besorolás jelöl.
A Moody’s az ukrán gazdaságban honos devizakötvény-kibocsátók besorolási országplafonját “Caa1”-ről ugyancsak egy fokozattal “B3”-ra, a devizabetét-besorolások országplafonját “Caa3”-ról “Caa2”-re emelte.
A pénteki osztályzatjavítások indoklásában a Moody’s kiemelte a 14 hónapra szóló, 3,9 milliárd dolláros hitelkeretre kötött készenléti IMF-megállapodást, amely a hitelminősítő szerint várhatóan mérsékli az ukrán állam külső sérülékenységét. A közvetlen pénzügyi segítségnél is fontosabb, hogy a megállapodás az ukrán kormány makrogazdasági és politikai reformjainak jóváhagyását jelenti, és ez más hivatalos forrásoktól származó új finanszírozásokat is hozzáférhetővé tesz Ukrajna számára – áll a Moody’s elemzésében.
A cég közölte, hogy várakozása szerint Ukrajna vissza tud majd térni a globális tőkepiacokra eurokötvény-értékesítésekkel, és ez lehetővé teheti a szuverén kötvénykötelezettségek lejárati szerkezetének kiterjesztését, enyhítve a törlesztési terheket.
Mindezek alapján a Moody’s szerint a készenléti IMF-megállapodás révén hozzáférhetővé vált új külső finanszírozás mérsékli Ukrajna törlesztésképtelenné válásának kockázatát a következő két évben.
A felminősítés második fontos indoka a legutóbb elfogadott reformcsomag, amely a Moody’s várakozása szerint elősegítheti a korrupció fokozatos visszaszorítását. A hitelminősítő hangsúlyozza, hogy a korrupció Ukrajna adósminőségi megítélésének egyik legnagyobb negatív tényezője.
A Krímben és a kelet-ukrajnai tartományokban zajló orosz szeparatista lázongások terhelik Ukrajna gazdasági és pénzügyi teljesítményét, de a Moody’s véleménye szerint ezek a kockázatok valamelyest enyhültek, és így az ukrán gazdaság valamivel ellenállóképesebbé vált a geopolitikai kockázatok esetleges eszkalációjával szemben.
Mivel a szakadár térségekkel folytatott kereskedelmet Ukrajna 2017-ben leállította, a Kijev által ellenőrzött területek gazdasági aktivitására e régiókból eredő közvetlen kockázatok jelentősen mérséklődtek.
A kelet-ukrajnai területek gazdasági elszigetelésének kiteljesítésére irányuló erőfeszítések becslések szerint a hazai össztermék (GDP) 1 százalékának megfelelő termeléskiesést okoztak, de ez a veszteség jórészt már tavaly realizálódott. Ha a konfliktus nem eszkalálódik jelentős mértékben, a Moody’s várakozása szerint a keleti térségek elszigeteléséből eredő jövőbeni gazdasági költségek zöme az alacsonyabb beruházási értékből és a magasabb védelmi kiadásokból ered majd – áll a hitelminősítő elemzésében.
A cég helyzetértékelése szerint a Kercsi-szoros közelében november végén történt orosz-ukrán tengeri incidens – amelyben Oroszország elfogott huszonnégy ukrán tengerészt és elfoglalt három ukrán hadihajót – valószínűleg csak minimális hatással lesz az Ukrajnát terhelő, egyébként is magas geopolitikai kockázatokra, hacsak a helyzet nem eszkalálódik tovább, de ezt a Moody’s valószínűtlennek tartja.
Az incidens után Ukrajna által kihirdetett, korlátozott érvényű hadiállapot nagyon csekély hatást gyakorolt a fogyasztói és a befektetői bizalomra. Ezt jelezte az is, hogy az ukrán valuta gyengülése igen rövid ideig tartott, és a folyamat néhány napon belül visszafordult – áll a Moody’s elemzésében.
A hitelminősítő szerint az ukrán gazdaságot terhelő, lefelé ható kockázatok akkor is kezelhetők maradnának, ha az azovi-tengeri ukrán kikötők működését Oroszország ismét megbénítaná, mivel a tengeren lebonyolított ukrán exportszállítások nem egészen 10 százaléka indul ezekből a kikötőkből, és ezt a forgalmat jórészt át lehet irányítani a fekete-tengeri kikötőkbe.