Kínálati áremelkedés figyelhető meg, a tulajdonosok kivárnak. A magyar ingatlanpiacon az elmúlt időszakban többször volt már 20-30 százalékos emelkedés is, mert legalább annyira a támogatások alakítják az árakat, mint a gazdaság egyéb folyamatai. A kiút a hullámzásból és a lakhatási válságból az állami lakásépítés lehet, a GDN Ingatlanhálózat alapítója szerint.
A magyar ingatlanpiac leginkább a tőzsdéhez hasonlít, legalábbis abban, hogy mindig reagál a kormányzati bejelentésekre. A vásárlók és a tulajdonosok döntéseit is erősen befolyásolják a támogatások, amelyek az árakat alakulását is befolyásolják – magyarázza Gadanecz Zoltán a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa. Ez a magyarázata a szakember szerint annak is, hogy a tulajdonosok jelenleg kivárnak. A sajtóban áremelkedésről hallanak, ezért ők is emelt szinten áraznak. Ennek a folyamatnak akár az is lehet az eredménye, hogy az állami támogatást megeszi az, hogy a kedvezménnyel élők által generált kereslet felhajtja az árakat.
Az állami szerepvállalás
A támogatások árfelhajtó hatása azonban nem jelenti azt, hogy nincs szükség állami szerepvállalásra az ingatlanszektorban – szögezi le Gadanecz Zoltán. Csak más módon kellene beavatkozni, támogatni a fiatal családokat. Sokkal jobban elérné a célját, az otthonteremtés és a gyermekvállalás megkönnyítését, ha nem pénz érkezne az államtól, hanem lakások.
Ha az állam építtetne és eladná illetve kiadná az általa meghatározott feltételekkel az ingatlanokat, annak célzott hatása volna. Nem formálná át a piac többi részét, ugyanakkor a támogatni kívánt rétegek számára is biztonságot teremtene. Az ingatlanpiacot jól ismerő szakember szerint az állami lakásépítés hiánypótló volna. Ráadásul azt, hogy ki bérelhet vagy vásárolhat kedvező áron, ugyanúgy szabályozni tudnák a döntéshozók, ahogy jelenleg is meghatározzák, hogy kik jogosultak CSOK-ra vagy egyéb támogatásra.
A mostani helyzet
Hazánkban, Európai összehasonlításban, nagyon magas a magántulajdonban lévő lakások aránya, az Unióban 70 százalék a saját ingatlanban élők aránya, Magyarországon ez 90 százalék felett van. A lakásállomány 4,6 millió darabjából az állami tulajdon elenyésző, de az önkormányzatok által birtokolt lakások aránya sem magas (2 százalék körül alakul) és az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökken.
A helyhatóságok az állomány közel felét szociális alapon adják bérbe, a többi költség vagy piaci alapon bérelhető és néhány ezer szolgálati vagy úgynevezett krízis lakás is van.
Önkormányzatok
Az önkormányzatok nagy része forráshiánnyal küzd, így nagyon kevés helyen létesülnek új, önkormányzati tulajdonban lévő, lakások. Ha ehhez hozzátesszük, hogy annak a százezernél alig több lakásnak, mely a tulajdonukban van, közel tíz százaléka üres, mert az állapotuk nem teszi lehetővé a kiadásukat, akkor könnyen belátható, hogy nem ebből a szektorból érkezik majd a megoldás a mai lakhatási nehézségekre. Próbálkozások ugyan vannak, például a Fővárosi Lakásügynökség, ami a magántulajdonban lévő lakások bérbeadását is felvállalja, de ezeknek a mértéke nem akkora, hogy látható hatása legyen akár csak a budapesti helyzetre.
