Az idén februárban elindított első adategyeztetések alapján bevált az újfajta eljárás, valamennyi megszólított adózó önként korrigálta korábbi hibáit, így mulasztási bírságot végül egyetlen esetben sem kellett kiszabni – írta közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)
A közlemény szerint 2025-től már adategyeztetési eljárásban is vizsgálhatja a NAV, ha az adózók által szolgáltatott különböző adatokban eltérésekre bukkan kockázatelemzései során.
Az új jogintézmény lényege, hogy az egyébként többségében jogkövető adózók először lehetőséget kapnak az eltérésből eredő hibák kijavítására, és saját hatáskörben, saját üzletpolitikájuk, számvitelük rendszerében igazíthatják ki az adateltéréseket.
A NAV arra számít, hogy az új típusú eljárásnak köszönhetően az ellenőrzési erőforrásokat még jobban lehet a csalárd cégek kiszűrésére koncentrálni, a jogkövetőket pedig megkíméli az ellenőrzési procedúrától.
A februári piloteljárásban az adóhatóság célzott kockázatelemzéssel azokat a cégeket szűrte ki, amelyek online számlaadat-szolgáltatásai és az áfabevallásokban szereplő értékesítési adatai eltértek, vagyis amelyeknek az online számla és online pénztárgép forgalma jóval magasabb volt, mint a bevallott értékesítés összege.
Az adategyeztetési felhívást valamennyi megkeresett adózó átvette, és 15 napos határidőn belül eleget is tett válaszadási kötelezettségének az Ügyfélportálon erre a célra kialakított felületen. Az eltérések tisztázása során vagy az áfabevallásukat önellenőrizték, vagy az adatszolgáltatásukat javították – ismertette a NAV.
Az adategyeztetési eljárás partnerként kezeli a jogkövető adózókat, az adóhivatal elsőként őket kérdezi meg a hiba okáról, és lehetőséget biztosít a javításra is, szankciók nélkül.
Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, ha az érintett a felhívásra 15 napon belül nem reagál, a bírság 300 ezer forint. Abban az esetben, ha az együttműködés, a javítás elmarad, revízió is indulhat.
A NAV új, partnerközpontú gazdaságfehérítő eszköze a költségvetési bevételek biztosításán és a csalárd adózók kiszűrésén túl a hivatal rendelkezésére álló adatok minőségét is javítja, a tranzakcióalapú adatok, a digitalizált bevallási folyamatok pedig összességében az adózók adminisztrációs terheit csökkentik – jelezték a közleményben.
