Az építőipar és a hazai építőanyag gyártás számára is kiemelt jelentőséggel bír a miniszterelnöki bejelentés, miszerint a Kormány rásegít a lakásépítés, lakásvásárlás súlyponti problémájának megoldására, a finanszírozásra. Ma Magyarországon a lakhatási igényekhez mérten komoly elmaradás van új lakások építésénél és a meglévők felújításánál is. Ennek elsődleges oka a megemelkedett költségek, a finanszírozás nehézségei.
Van elegendő kivitelezői kapacitás, építőanyag és kereskedelmi szolgáltatás ahhoz, hogy elérjük az ideális évi 25-30 ezer új lakás megépülését, a használt lakások felújításánál pedig az évenkénti 250 ezres nagyságrendet, hangsúlyozza Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Az ÉVOSZ a vevői és vállalkozói tapasztalatokra alapozva régóta hangoztatja, hogy a nagyértékű lakásépítés, otthonfelújítás hitelek nélkül nem tud működni, ahol a hitel elfogadható kamatszintje 5% alatt van.
Az elmúlt évek jelentős áremelkedése drasztikusan visszafogta az új lakásépítéseket és lakásfelújításokat. Mivel az építőipar 48%-os nagyságrendben import termékekből dolgozott, a forint folyamatos gyengülése megdrágította az építéseket. (MNB éves átlag középárfolyam 2015. évben 309,9 HUF/EUR, 2025. évben 404,58 HUF/EUR). Az energiaigényes alapanyaggyártás költségei átlagosan 30%-kal növekedtek. Az élőmunka igényes ágazat évente átlagosan 12%-os bérfejlesztést hajtott végre a szakmunkások és mérnökök megtartásáért. Mindezek eredményeként 10 év alatt háromszorosára emelkedett az új építésű lakások négyzetméter ára.
A lakossági megtakarítások széles társadalmi körben nem elegendőek az otthonteremtés finanszírozásához. Az ÉVOSZ elemzését és szakmai javaslatait is elfogadva a kormányzat életkortól, településformától és gyerekvállalástól függetlenül teremt lehetőséget a miniszterelnöki bejelentés szerint 3%-os kamatszint melletti hitelfelvételre az első saját otthon megvásárlásához. Fontos, hogy az új- és a használt lakás egyaránt hiteltámogatásban részesül.
Az ÉVOSZ számításai szerint a magyarországi lakásvagyon ésszerű megőrzése érdekében évente mintegy 250.000 lakást kellene felújítani, a lakások korösszetételének megőrzéséhez évente legalább 30.000 új lakást kellene megépíteni. Ez a műszaki szükségszerűség évtizedeken keresztül találkozott is az ilyen mértékű fizetőképes megrendelői kereslettel. Az elmúlt 10 évben ilyen mértékű építések-felújítások nem voltak, jelentős az elmaradás.
A finanszírozási problémákon túl minden adott ahhoz, hogy a szigorú minőségi- és energetikai előírásoknak megfelelően, a megváltozott megrendelői, fenntarthatósági igényeket kielégítő lakások épüljenek, illetve felújításokra kerülhessen sor. Az importkitettség az elmúlt 2-3 évben azáltal csökkent, hogy új, hazai szigetelőanyag-gyártó kapacitások épültek, nyílászáró termelői beruházások valósultak meg, hűtés-fűtési célokat szolgáló korszerű termékfejlesztésekre került sor, magas színvonalú árnyékolástechnikai megoldásokat kínál a szakma. Az építőanyagkereskedő hálózatok a kereskedéseken túl vevőre szabott raktározási, szállítási, kivitelezői kapacitás kiajánlásával segítik a veőket. A kormányzati támogatási programokba illeszthető termék-tanácsadást végeznek a hazai tulajdonú kereskedelmi láncok erős versenyben a kereskedői világban.
A hagyományos lakásépítési műszaki megoldások mellett megjelentek a piacon a gyors, könnyűszerkezetes kész ház építők és a lakásépítést-felújítást szolgáló előregyártott lakásépítési elemek. Az építőipari elemeket gyártó üzemek egyedi lakóépületek kivitelezésére is megoldásokat kínálnak. A tervezők a klímaváltozásokat is figyelembe vevő, a hosszú távon kedvező üzemeltetési, lakhatási feltételeket biztosító otthonokban gondolkodnak.
A szakma ráállt az új, minőségi megrendelői igények teljesítésére, emeli ki Koji László ÉVOSZ elnök. Az elnök hangsúlyozza, hogy a 2025. év nehéz építőipari piaci helyeztében kitörési pont lehet a lakásépítés és lakásfelújítás. A kormányzati intézkedésnek a gazdaságélénkítő, kedvező hatása kihat az egész építésgazdasági értékláncra.
Az ÉVOSZ gazdasági számításokkal támasztotta alá a Kormányzat felé, hogy a 3%-os kamatszint, a kamat támogatási kiadások mellett jelentősen emelkedik a költségvetési bevétel az ÁFA, járulék és adók többletbefizetésének eredményeként. Hangsúlyozzuk, hogy ez azonban csak akkor valósul meg, ha a „lakásügy” a legális szférában erősödik, nem adva teret a kóklereknek és az adózást elkerülő vállalkozásoknak. Fontos, hogy a részletszabályok kidolgozásánál a hitelképességek vizsgálatán túl ott legyenek az írásos szerződések, a műszaki-pénzügyi ütemekhez igazított hitelkifizetések, a számlákon keresztüli pénzmozgás, a kötelező vállalkozási felelősségbiztosítás és számos további szakmai feltétel. Mindez egyben a versenyegyenlőséget is kell, hogy szolgálja.