Alapjaiban rendeződött át a magyarországi családházépítési szektor az elmúlt években. A korábbi, szabályozatlan és kiszámíthatatlan kisvállalkozói modellt felváltotta a transzparens, nagyvállalati jellegű struktúra, ahol a megrendelők már nem csak egy házat, hanem teljes körű pénzügyi és műszaki biztonságot is vásárolnak.
Bár az építési technológiák az elmúlt évtizedekben látszólag keveset változtak, az építkezések folyamata és szervezeti háttere jelentősen átalakult. A szocializmus időszakára jellemző „kalákában” történő építkezések helyét mára a professzionális brigádok és a komolyan szervezett cégek vették át.
„Sokaknak vannak rémtörténeteik, rossz tapasztalataik az építőiparról a 90-es évekből, vagy akár még a 2000-es évek elejéről is. Az akkori szabályozatlan közeg rendkívül sok visszaélésre adott lehetőséget, különösen az olyan kisebb projekteknél, mint a családi házak építése” – idézte fel Szántó Éva, az Imperial Holding ügyvezetője.
Központosodott a piac
A magyarországi családiház-építési piac korábban rendkívül széttöredezett volt, ahol egy-egy brigád évente csupán néhány házat épített fel, gyakran változó minőségben. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jelenleg már egy jól dokumentált, szigorúan szabályozott rendszer működik Magyarországon és az egész Európai Unióban, illetve létrejöttek olyan piaci szereplők, akik nagyvállalati szemlélettel működnek egy akár 50-60 milliós projekt megvalósításánál is.
„Az Imperial Holding például ma már a hazai piac közel 20%-át fedi le, nagyvállalati szintű szervezettséget hozva a családi házak szegmensébe. A megrendelők ma már azt várják el egy kivitelezőtől, hogy a házépítés olyan egyszerű és átlátható folyamat legyen, mint az autóvásárlás egy szalonban. Nem akarnak évekig szakemberek után futni vagy az egyes elrontott folyamatokon vitatkozni. Teljes körű kiszolgálást és anyagi biztonságot keresnek, amit ma már szinte csak a stabil, nagyvállalati háttérrel rendelkező cégek tudnak garantálni” – fogalmazott Szántó Éva.
Hozzátette, hogy azok a kisvállalkozások, amelyek nem tudtak felnőni a modern szervezettségi és marketing elvárásokhoz, mára kiszorultak az önálló piacról, és jellemzően alvállalkozóként vagy alkalmazottként folytatják tevékenységüket.
Hódít a könnyűszerkezet és az előregyártás
A makrogazdasági hatások és a krónikus szakmunkáshiány egyértelműen az előregyártott technológiák irányába terelik az iparágat. Míg korábban a téglaépítésnek nem volt alternatívája, mára a váltás már látványos.
„Az Imperial Holdingnál például 2024-ben a szerződések 55 százalékát már könnyűszerkezetes vagy előregyártott megoldásokra kötötték, szemben a korábbi 70 százalékos tégla-túlsúllyal” – árulta el a cég ügyvezetője.
A technológiai váltás mögött racionális okok állnak, a gyorsaság, a skálázhatóság és a minőség.
„Téglaépítés esetén legalább 7-8 hónapig kell, hogy jelen legyen a szakképzett brigád a helyszínen, ami a jelenlegi munkaerőpiacon óriási kockázat. Az üzemi körülmények között zajló előregyártás kapacitása viszont szinte végtelen a helyszíni élőmunkához képest. A kontrollált gyári környezet pedig kiküszöböli a helyszíni hibák jelentős részét.”
A névtelen építési vállalkozók kora lejárt
Az internet és a közösségi média véget vetett a köddé váló építési vállalkozók korszakának.
„Ma már minden referencia ellenőrizhető, a cégek háttere transzparens, és bármilyen hiba azonnal nyomot hagy a világhálón. Ez a fajta nyilvánosság a megrendelők kezébe adta a döntési jogot és a biztonságot” – fogalmazott a szakértő.
Szántó Éva kiemelte, hogy ha megfelelő a technológia – legyen az előregyártott beton, mint a Leier kéregpanel, vagy könnyűszerkezetes, Danish Fabric épület – professzionális vállalati háttérrel párosul, az építkezés nem egy évekig tartó küzdelem, hanem egy tervezhető beruházás lesz. Szavai szerint a jövőt az előregyártott technológiák és a digitalizáció jelentik, amelyek képesek választ adni az egyre égetőbb szakemberhiányra is.
