Felülmúlta a piaci várakozásokat a bruttó hazai termék (GDP) első negyedévi 5,3 százalékos növekedése az elemzők szerint, akik ugyanakkor a következő negyedévekben fokozatos lassulásra számítanak.
A Központi Statisztika Hivatal első becslése szerint a GDP 5,3 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva és kiegyensúlyozva 5,2 százalékkal nőtt az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Az előző negyedévhez mérten 1,5 százalékos volt a gazdasági növekedés szezonálisan, naptárhatással kiigazítva és kiegyensúlyozva.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője jelezte: jelentősen gyorsult az ipar és különösen az építőipar kibocsátása, a kiskereskedelmi forgalom gyorsulása továbbra is élénk fogyasztásra utal, a külkereskedelmi egyenleg csökkenése pedig az ipari termelés élénkülésének köszönhetően kisebb mértékben rontotta a GDP-t.
Az elemző a következő negyedévekben az egyre magasabb bázis miatt fokozatos lassulásra számít, de úgy látja, hogy a GDP növekedése így is elérheti idén a 4,7 százalékot, míg jövőre 3,7 százalékos lehet.
Kifejtette: a kétszámjegyű béremelkedés és a családvédelmi akcióterv hatására a fogyasztás tartós oszlopa marad a növekedésnek. A beruházási boom folytatódik az irodapiac, az ipar, a logisztika, a szálláshely-szolgáltatás és a kereskedelem területén. Idén várható a lakásátadások érdemi felfutása, ami a következő években tetőzhet, a kedvezményes újlakás áfa kivezetését részben ellensúlyozhatja a csok kiterjesztése.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek kiemelte, hogy a magyar gazdaság továbbra is jól teljesít, ezzel az adattal várhatóan ismét az uniós országok élvonalába tartozhatott. Az erős teljesítmény ellenére úgy véli, hogy a GDP-növekedés 2019 egészében veszíthet tavalyi lendületéből.
A szakértő kommentárja szerint a magyar GDP az ezredforduló óta nem látott mértékben nőtt az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest, ez minden idők második legmagasabb magyar növekedési adata. A január-márciusi ipari, kiskereskedelmi és építőipari adatok alapján a gazdasági gyorsulás várható volt – állapította meg az elemző, hozzátéve, hogy ennél is magasabb növekedési ütemre számított.
A kapacitáskorlátok, a külső kereslet visszafogott alakulása és a tavalyi magas bázis miatt az idei év egészére Virovácz Péter 4,3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál, ami egyben azt is jelenti, hogy a következő negyedévekben vélhetően mérséklődik majd a növekedés üteme.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője hangsúlyozta, hogy az elemzői várakozásokat meghaladó, kiugró magyar GDP-növekedés egy nem annyira kedvező külső környezetben következett be, Magyarország legfontosabb export célországa, Németország növekedése nem érte el az 1 százalékot.
A szakértő az első negyedéves adatra alapozva arra számít, hogy a gazdaság növekedése az év egészében meghaladja a 4 százalékot. Az Európai Unió és a világgazdaság problémái ugyanakkor kockázatot jelenthetnek – tette hozzá.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kifejtette, hogy az első negyedév után a GDP-tempó lassulására számít.
Kommentárja szerint az építőiparban továbbra is erős lesz a növekedés, de az első három hónapban látott extrém teljesítmény várhatóan lassul, emiatt az ágazat 0,6 százalékponttal alacsonyabb mértékben járulhat hozzá a GDP bővüléséhez. A mezőgazdaság számára az év eleje nem volt bíztató, ezért lefelé mutató kockázatot jelent az agrárium hozzájárulása.
Az iparban jól indult az év, de kérdés, hogyan alakul a helyzet a világgazdaságban, a tavalyi második félévi lassulás után felpörög-e a globális gazdaság. Ez nagyban befolyásolhatja a magyar ipar és az export teljesítményét, ezen keresztül pedig a GDP bővülését – fogalmazott a szakértő.
Németh Dávid szerint a mostani kilátások alapján a magyar gazdaság összességében 4-4,5 százalékos növekedésre lehet képes ebben az évben.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője az idei kilátásokról szólva hangsúlyozta: továbbra is úgy látja, hogy a növekedés egyik legfontosabb hajtóerejét a lakossági fogyasztás jelenti majd. A feszes munkaerőpiac, a folytatódó bérkiáramlás, illetve a magas szinten lévő fogyasztói bizalom nem sugallja a fogyasztás lassulását erre az évre.
A beruházások növekedése a tavalyi kiemelkedő adat után lassulhat ugyan, de összességében továbbra is magas marad, az egész éves növekedés 8-12 százalék körül alakulhat. Továbbra is az exportkilátások megítélése a legbizonytalanabb a külső kockázatok miatt, de ha a főbb magyar exportpiacokon valóban elindul egy lassú kilábalás az év második felében, az várhatóan segíti a hazai export teljesítményét is – fejtette ki.
A tavalyi 4,9 százalékhoz képest lassulhat, de továbbra is erős marad a hazai GDP növekedése. A jelenlegi, 3,8 százalékos GDP növekedési előrejelzését az első negyedéves teljesítmény részletes bontásának ismerete után valószínűleg felfelé korrigálja az Erste, várhatóan kicsivel 4 százalék fölé – közölte a szakértő.
