A német gyártók alig fejlesztenek hibridet és üzemanyagcellás autót. Az elektromotorban látják a jövőt. Azonban a kínai és francia modellek ebben a kategóriában is attraktívabbak. A kínai Nio és a francia-román Dacia lehet a sztár az európai utakon!
Akiknek sikerül és akiknek nem
Az akku drága, ezért a német gyártók szerint nem lehet piacképes áron kis eletroautót gyártani. Egy kínai start up-nak és a francia Renaultnak úgy tűnik sikerült. A minőség felveszi a versenyt a német autókéval, de az ár a BMW, a Mercedes és a VW modelljeinek a töredéke. A kínai Nio-é és a francia-román Daciáé lehet a jövő!
Autó a semmiből
William Li, Jack Cheng és Lihong Qin három éve alapított start up-ot. A ma már 9000 embert foglalkoztató vállalkozás a semmiből fejlesztett ki egy elektroautót, amely meghódíthatja a világot. A Nio ES 6 sportos, dinamikus, 5 üléses, középkategóriás kocsi, a szélesebb rétegek eletroautója lehet. Paraméterei körülbelül megegyeznek a Mercedes azonos osztályú villanyautójával, az EQC-vel, de a kínai csak fele annyiba, 47.500 euróba kerül. Kínában már értékesítik, kiszállítása júniusban indul.
A Nio egy új típust, egy 7 üléses elektro SUV-t is bemutatott. Az ES 8 400kW teljesítményű motorja 4,7 másodperc alatt gyorsítja a meglepően könnyű, 2,3 tonnás autót 100-ra. Bátran versenyezhet a Mercedes EQC-vel és az Audi E-Tron-al. Ráadásul a Nio végsebessége 200km/h, a német konkurenciánál 180 a maximum. Az energiát egy 70kWh-ás lítium akku szolgáltatja, amivel optimális körülmények között 430km az autó hatótávolsága. Aki az 58.000 eurós alapárnál 6600-al többet ad ki, 80km-el többet bíró 84kWh-ás akkut kap. A Nio tehát hatótávban is a nyugati konkurencia szintjén van. Sőt, a gyakorlatban többet is kínál: A gyártó a kínai főútvonalak mellett akkucsere infrastruktúrát épített ki. A procedúra nem bonyolultabb, mint a tankolás és 3 percél alatt megvan. Nincs csereállomás a közelben? A Nio vállalja, hogy rövid időn belül bárhova kiviszi a cseredarabot.
A belső kialakításnak sem kell elbújnia a nyugati vetélytársak mögött. „Minden szép és minőségi, az európai standardnak megfelelő. Az ülések kényelmesebbek, mint a nyugati prémiumautókban. Látszik, hogy a belső kialakításon egy európai team dolgozott Münchenben.
Gombokat keresgélni és nyomkodni nem kell, minden hangvezérléses. Nomi, a fedélzeté asszisztens nem csak végrehajtja az utasításokat, de a képernyőn megjelenve kérdez, válaszol, mosolyog” – számol be tapasztalatairól a Frankfurter Allgemeine Zeitung tesztvezetője.
Európában a Nio még nem konkurencia. Gyártási kapacitás és értékesítési hálózat híján egyelőre csak Kínában árulják. „Öt éven belül az európai és az amerikai piacon leszünk” – mondja Qiu, a három alapító egyike. Az elektromobiltásban Kína a legfontosabb piac. A nyugati gyártó nem lehetnek meglepve, hogy a kínaiak nem engedik át a hazai terepet. Ha otthon megvetik a lábukat, logikus, hogy külföldi terjeszkedéssel is próbálkoznak.
A Dacia lekörözi a német márkákat?!
A Renault is Kínában kezdi új elektromodellje értékesítését. A napokban a szalonokba kerülő K-ZE mindössze 900 kg-t nyom, 45 lóerős, 27 kWh-ás akkuja 250 km-t bír, maximális sebessége 105 km/h – klasszikus városi kisautó. Ennek megfelelő az ára is: 18.000 euró, a német gyártók kis elektroautóinak kevesebb, mint a fel! „Fapados kocsi, mégis kellemes vezetni” – summázza tapasztalatait a már idézett német újságíró. Nem lenne meglepetés, ha belátható időn belül a Dacia márkájaként Európában is színre lépne!
Az Opel feladja
A klímavédelem áldozatai pont a környezetet legkevésbé károsító kisautók lehetnek. Egyrészt, mert az autósok által elvárt 300 km-es hatótávolsághoz szükséges akku bekerülési költsége 4000-6000 euró. A hagyományos meghajtású kisautók átlagos vételárának fele. Az ebben a kategóriában árérzékeny ügyfelek nem akceptálnák az 50 %-os drágulást. Másrészt, a hagyományos kisautók számítanak ugyan a legklímabarátabbnak, de ezt nem tükrözi az uniós jog szerinti környezetvédelmi besorolásuk. Az Opel Adam 100g/km szénmonoxidot bocsát ki. Olyan alacsony érték, hogy további csökkentésének a fizika törvényei szabnak határt. Ezért a gyártók inkább a nagy motorok környezetbarátabbá tételére koncentrálnak.
A klímavédelem illetve az elektroautózás első vesztesei a kis Opelek lesznek. A márka tulajdonosa, a francia Peugeot-Citroën-csoport (PSA) bejelentett az Adam, a Karl és a Cascada 2019 végi kivezetését. A döntést sokan elhibázottnak tartják. Az Adam sokat tett az Opel imázsa fiatalításáért és a válságból kivezetéséért. A vásárlók többsége fiatal volt, túlnyomóan más márkáról váltott Opelre. Az Adamból évi 25.000, 2013-as színrelépése óta összesen 300.000 darab kelt el. Európa legnagyobb piacán, Németországban minden évben az 50 legeladottban modell között volt. Jó üzlet volt az Opelnek. Csak a karosszériát, a dizájnt kellett kitalálni, a motor más modellekből jött. A kisutó szegmensben különösen aktív Opelnek csak egy modellje marad a kategóriában, a 1982 óta gyártott Corsa. Vele hosszú távra tervez a PSA, a hagyományos változatok mellett idén nyártól elektromotorral is kapható lesz.