Sokak várakozásával szemben az egyik legnagyobb hitelminősítő az S&P a korábbi „BBB-„ („BBB mínusz”) besorolásban hagyta a magyar adósbesorolást. A várt kedvezőbb besorolás inkább csak kozmetikázás lett volna – de azért jól mutatott volna.
Vártuk, de nem kozmetikázták a magyar adósbesorolást. Helyben marad a forint. Németh Dávid szerint a hitelminősítő elismeri hazánk erős külső pozícióját.
Már csak a tradíciók miatt is várták sokan azt, hogy a magyar gazdaság jó teljesítménye okán, a S&P felminősíti a magyar államadósságot, de korántsem volt borítékolva a pozitív döntés – értékel Németh Dávid a K&H vezető elemzője. Hozzátéve: a hagyományok szerint ha egy gazdaság kilátása pozitív besorolású és a teljesítménye nem romlik, akkor 12 hónap után nagy esélye van a felminősítésre – ami azonban esetünkben péntek este most elmaradt. A vezető elemző azonban már korábban is jelezte Az Üzletnek, hogy az is inkább csak esztétikailag mutatott volna jobban, ha a forint a jelenlegi „ BBB-” pozitív kilátásból a „BBB” kategóriába kerül. Ettől még nem kerültünk volna az elit adósok körébe, igaz távolodtunk volna a befektetésre nem javasolt kategóriától és a forint árfolyama sem erősödött volna automatikusan.
Németh Dávid szerint miközben a hitelminősítő elismeri hazánk erős külső pozícióját, az exportvezérelt gazdaság ellenálló képességét, a rugalmas árfolyamrendszert, a magánszektor alacsony eladósodottságát, az általa megfogalmazott észrevételek között több olyan is van, amit a hazai elemzők, közgazdászok is veszélyként fogalmaztak már meg. Ezek közé tartozik, hogy miközben dübörög a gazdaság, kedvező a külső finanszírozási környezet és javul a bankrendszer teljesítménye, a magyar kormány nem sokat tett még a tavaly is a GDP 70,6 százalékát kitevő nettó államadósság csökkentése érdekében. (Ez az adat 2012-ben 72,9 százalék volt.)
Az S&P arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a magyar gazdaság alapvetően a belső fogyasztásra alapozva dübörög, már látszanak az első jelei a túlfűtöttségnek. Ami mindenképpen azt igényli, hogy a kormány a gazdaság hűtése érdekében megtegye azokat a lépéseket, amelyek a hosszútávú versenyképesség megőrzésének elengedhetetlen feltételei. Ennek kapcsán azt is jelezte, hogy a magyar gazdaság mostani 4,4 százalékos növekedése hosszútávon nem tartható. Reálisnak inkább a 2-2,5 százlékos növekedést tartja a hitelminősítő, hozzátéve: a felminősítéshez strukturális változásra és kiszámíthatóságra van szükség.
Jómagam az optimistább változat, a 2 és fél százalékos növekedés mellett voksolnék, de azzal egyetértek, hogy a jelenlegi túlfűtöttség hosszútávon nem tartható – magyarázza a vezető elemző. Az S&P által felsorolt veszélyeket viszont az egész szakma valósnak tartja. Az egyik ilyen téma, hogy sikerül-e a jelenlegi munkaerőhiányt mennyiségben és minőségben egyaránt pótolni. Mert a születésszám felturbózásának esetleges pozitív hatása is csak 20 év múlva mutatkozhat meg. A tartalékot jelenleg csak a megfelelő átszervezés, az oktatás és a hatékonyabb részmunkaidő foglalkoztatás lehetőségeinek kiaknázásával lehet moblizálni.
Csath Magdolna közgazdász szerint nincs nagy negatív hatása
Nem javította Magyarország adósbesorolását a Standard & Poors. A hitelminősítő egy éve tartja “BBB mínusz/A-3” befektetési ajánlású besorolását a magyar adósságra.
Csath Magdolna közgazdász szerint nincs nagy negatív hatása annak, hogy a Standard & Poors hitelminősítő többek várakozásával ellentétben változatlanul hagyta, nem javította Magyarország adósbesorolását.
A szakember az M1 aktuális csatorna szombat délelőtti műsorában úgy fogalmazott, hogy a hitelminősítő döntésének van kedvezőtlen hatása, de ami igazán fontos, az a piaci szereplők véleménye.
Utalt arra, hogy a hitelminősítő egy éve tartja “BBB mínusz/A-3” befektetési ajánlású besorolását a magyar adósságra. Igazán érdekes az lesz, hogy a másik két nagy nemzetközi hitelminősítő a közeljövőben várható felülvizsgálatokon miként jár majd el – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy elemzésében a cég ismert tényeket sorolt fel, a pozitívumok között említve, hogy a GDP-növekedés jó, nő a fogyasztás és a bérek, rendben van a költségvetési hiány. A felminősítést akadályozza szerintük, hogy az ország túlzottan ki van téve a járműiparnak, függ a német gazdaságtól, és egyre nagyobb gondot okoz a munkaerőhiány, miközben az ország nem akar külföldi munkavállalókat beengedni. Ezek is ismert tények – tette hozzá a közgazdász.
Csath Magdolna a 4,4 százalékos GDP-növekedéssel kapcsolatban azt mondta, két éve jó tendenciát mutat a bruttó nemzeti össztermék alakulása, jól teljesítenek a szolgáltatások, ezen belül növekszik az infokommunikáció aránya, a termelői oldalon pedig az elektronika, a számítógépek gyártása, a mezőgazdaság és az építőipar húzzák a magyar GDP-t.
