Hirdetés
Kezdőlap Tudomány Einstein nem tévedt: a magasban gyorsabban telik az idő
No menu items!

Einstein nem tévedt: a magasban gyorsabban telik az idő

Japán kutatók Albert Einstein általános relativitáselméletét igazolva bizonyították, hogy az idő a magasban gyorsabban múlik, mint a földfelszín közelében.

Albert Einstein 1921-ben. Kép forrása: Wikipedia

Egy japán kutatócsoport a tokiói Skytree-adótoronyban végzett megfigyeléssel megállapította, hogy tengerszint fölötti 450 méter magasságban négy nanoszekundummal gyorsabban múlt el egy nap, mint tengerszint magasságban. A bizonyításhoz rendkívül pontos optikai rácsos órát használtak, amelynél 16 milliárd év alatt csupán egy másodperces eltérés lehetséges.

A kísérlet Albert Einstein általános relativitáselméletét bizonyítja, amely megjósolta, hogy az erős gravitációs mezőben az órák lassabban fognak ketyegni, mint a gyengébb mezőben, vagyis nagyobb magasságban, ahol már gyengébb a Föld vonzása, gyorsabban múlik az idő.

A Katori Hidetosi által vezetett, 2018 októberében elkezdett kutatás eredményeit a Nature Photonics tudományos folyóiratban publikálták áprilisban. A kutatóknak sikerült miniatürizálni az optikai rácsos órákat, így két órát el lehetett helyezni a tengerszint feletti 456,3 méteres és 3,6 méteres magasságban, a világ legmagasabb, 634 méteres műsorszóró tornyában, a 2012-ben elkészült tokiói Skytree-toronyban.

A tanulmány megállapította, hogy egyhetes átlagban a 456 méteren elhelyezett óra szerint négy nanoszekundummal hamarabb telt el egy nap a föld közelében elhelyezett óra által mért időhöz képest.

Katori elmondta: kísérletükkel azt akarták demonstrálni, hogy laboratóriumon kívül is, bárhol el tudnak végezni ilyen rendkívül pontos méréseket a mozgatható eszközökkel. Hozzáfűzte, ezzel megtették az első lépést afelé, hogy ezeket az ultrapontos órákat valódi mérőeszközökké alakítsák.

Katori Hidetosi

A kutatók úgy vélik, az ultrapontos órák segíthetnek a földfelszín apró mozgásainak megfigyelésében földrengések vagy vulkánkitörések esetén.

Az optikai rácsos órák, amelyek számos stroncium atom rezgése alapján mérik az időt egy lézer által generált optikai rácsban, csaknem ezerszer pontosabbak, mint a jelenlegi nemzetközi időmérés standard órája, amelynek működése cézium atomok rezgésein alapul.
A kutatók által elkészített optikai órák nem érzékenyek a hőmérséklet-változásokra, a rezgésekre és az elektromágneses mezőkre.

Einstein elméletének teszteléséhez vagy nagyon pontos óra, vagy nagy magassági különbség szükséges. A laboratóriumon kívül eddig a legjobb teszteket műholdak végezték, ezer kilométeres magasságbeli különbségekkel.

Katori szerint a tanulmányban ismertetett kísérlet pontossága a legjobb űrben végzett mérésekhez hasonlítható.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A francia elnök sötét és prófétai figyelmeztetést adott ki

Európának fel kell ébrednie erre az új veszélyre. Macron nem hajlandó visszalépni februári nyilatkozatától, miszerint Európának nem szabad kizárnia, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába.

További két évvel meghosszabbítják a kedvezményes lakásáfát

A költségvetés biztosítja az adócsökkentéshez szükséges forrásokat, az intézkedés a hiánycélt nem veszélyezteti

Véget ért az idei Szakma Sztár Fesztivál

Sikerrel zárult az idei Szakma Sztár Fesztivál. Az esemény zárónapján 65 szakmából 21 agrárszakmában, az ország legjobb tanulói, összesen 63 diák részesült elismerésben, akik példát mutatnak a környezetüknek, iskolájuknak, településüknek, sok száz hozzájuk hasonló fiatalnak. A fesztivál ideje alatt a szakmai bemutatók során, a foglalkoztatószigeteken keresztül az általános iskolások és szüleik is megismerkedhettek az agrár- és élelmiszeripari szakmákkal.

Mit várnak a cégvezetők a mesterséges intelligenciától?

Mit várnak a cégvezetők a mesterséges intelligenciától? A mesterséges intelligencia térnyerése egyaránt kelt izgalmat és aggodalmat a cégvezetők körében. Vajon mekkora tudással rendelkeznek a mindent elsöprő technológiával kapcsolatban? Elkészült Magyarország átfogó AI&Leadership kutatása, hogy hiteles- és valós képet kapjanak egymásról is a vállalatirányítók.
Hirdetés

Hírek

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön
Hirdetés

Gazdaság

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.