Magyarország 2021-es költségvetése a gazdaságvédelem költségvetése, jövőre minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat majd – mondta a pénzügyminiszter a jövő évi büdzséről szóló javaslat országgyűlési vitáján.
Varga Mihály a jövő évi büdzsé általános vitáját megnyitó felszólalásában a magyar társadalom egészének győzelmeként értékelte, hogy Magyarország azonnal meg tudta tenni a járványhelyzetben szükséges lépéseket, és lényegében megnyerte a csatát a vírussal szemben. Hozzátette: ennek tudatában is mély fájdalommal fordulnak az áldozatok családjai felé. A következő feladatnak azt nevezte, hogy minél gyorsabban visszaépítsék a magyar gazdaság növekedését a járvány előtti szintre.
Közölte: a kormány 2021-re dinamikus, 4,8 százalékos GDP-bővüléssel, mérsékelt, 3 százalékos inflációval és a maastrichti referenciaérték alatti, 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a nemzeti jövedelem fél százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol, az államadósság csökkenése mellett.
Hangsúlyozta: a jövő évi költségvetésben kiemelt helyen van a családok védelme, az ország gazdasági fejlődési lehetőségeinek biztosítása és Magyarország biztonságának garantálása.
Kiemelte: 2021-ben minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat majd, így jövőre közel 2295 milliárd forint áll rendelkezésre a családok támogatására, ami 67 milliárddal magasabb mint idén. Közölte, 2021-ben folytatódik a családvédelmi akcióterv: fenntartják a családi adórendszert, az első sikeres nyelvvizsgához és a közlekedési alapismeretek tanfolyamhoz adott támogatást, emelik az ápolási díjat, növelik az óvodai és bölcsődei férőhelyeket, valamint kiemelten kezelik a gyermekétkeztetés finanszírozását.
Kitért arra is: a jövő évi költségvetés biztosítja a nyugdíjasok megbecsüléséhez szükséges forrásokat, 2021-ben 3907 milliárd forintban határozták meg a nyugellátások kiadásait, amely 327 milliárddal magasabb, mint idén. Rendelkezésre áll az az összeg is, ami 13. havi nyugdíj visszaépítéséhez szükséges.
Oktatásra 2021-ben 2229 milliárd forintot szán a kormány, ami 78 milliárddal több, mint idén, egészségügyre pedig jövőre 2115 milliárd forint jut, ami 156 milliárddal magasabb összeget jelent 2020-hoz képest – számolt be a pénzügyminiszter.
Kiemelt feladatnak nevezte a határok védelmét és a közbiztonságot, jelezve, hogy védelemre 704 milliárd forint áll majd rendelkezésre, ami 154 milliárddal több, mint idén, a rendvédelem fejlesztésére pedig 953 milliárd forint jut, 93 milliárddal több, mint 2020-ban.
Kitért arra is, hogy a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások kerete – amibe beletartozik például a táppénz, a családi pótlék vagy a munkanélküli ellátás – jövőre 541 milliárd forinttal nagyobb, 6500 milliárd forint.
Megerősítette: a kormány továbbra sem gondolkodik munka nélkül megszerezhető alapjövedelemben, hanem a hagyományos jóléti szolgáltatások kereteit fogja magasabb szinten biztosítani.
Varga Mihály beszámolt arról is, hogy jövőre 4477 milliárd forintot biztosítanak a közszférában dolgozók bérére, ami 387 milliárddal magasabb, mint idén, valamint jelentősen megemelik a közfoglalkoztatás keretét, 165 milliárd forintra a járvány hatásainak kezelése érdekében.
A gazdaságvédelmi alapról szólva kiemelte: Magyarország eddigi legnagyobb gazdaságvédelmi programját dolgozták ki, így 2021-ben 2550 milliárdot meghaladó forrás áll rendelkezésre a munkahelyek megőrzésére, újak létrejöttének elősegítésére, a kiemelt ágazatok megerősítésére, a vállalkozások likviditásának finanszírozására, a családok támogatására és nyugdíjasok védelmére.
Hozzátette: az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap mintegy 3000 milliárd forintos forrást tartalmaz a járvány elleni védekezésre és az egészségügyi ellátórendszer működtetésére. Hozzátette: a gyógyító-megelőző ellátás finanszírozására 138 milliárdos többletforrás jut, ami biztosítja az egészségügyi szakdolgozók és a védődők bérfejlesztését. Elmondta: az Egészséges Budapest Program is folytatódik jövőre, közel 30 milliárd forintból.
Az EU-s forrásokról szólva elmondta: a magyar költségvetés kész arra, hogy 2021-ben olyan előfinanszírozást hajtson végre, amivel meghitelezi a uniós támogatások egy részét.
Az önkormányzatok finanszírozásáról szóló vitára reagálva Varga Mihály leszögezte: több mint 857 milliárd forintos forrás jut az önkormányzatoknak 2021-ben, ami 16 százalékkal, 118 milliárddal több, mint idén. Hitelforrás nélkül az önkormányzatok jövőre közel 3000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak – mondta, hozzátéve, hogy a települések iparűzési adóbevételei az elmúlt 5 évben 50 százalékkal emelkedtek, így bízhatnak abban, hogy ez a jövőben is növekedni fog. Beszámolt arról is, hogy 200 milliárd forint hitelkeretet is biztosítanak az önkormányzatok számára beruházásokhoz, valamint folytatódik a Modern városok és a Magyar falu program, de uniós programokból is fordítanak az önkormányzatok fejlesztéseire.
Ugyanakkor – jelentette ki a miniszter – a járvány elleni védekezés költségeiből mindenkinek ki kell vennie a részét, éppen erről szól az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulása: a gazdagabb önkormányzatok fizetnek a szegényebb településeknek. A híresztelésekkel ellentétben ez nem kormányzati elvonás, hiszen az elmúlt években is működött, inkább az a szokatlan, hogy Budapest vezetése ebben a szolidaritásban nem kíván részt venni – jegyezte meg.
Varga Mihály úgy összegzett: 2021-es költségvetés azt mutatja, hogy a kormány a gazdasági krízishelyzetet nem megszorítással, hanem segítségnyújtással kezeli.
