A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek májusban arról, hogy 0,9 százalék maradjon az alapkamat, mínusz 0,05 százalék az egynapos jegybanki betéti kamat és 1,85 százalék az 1 hetes fedezett hiteleszközök kamata – közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az egyhetes betéti eszköz kamatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg. A monetáris tanács megítélése szerint az 1 hetes betéti eszköz 0,9 százalékos kamatszintje megfelelő és összhangban áll a jegybank monetáris politikai céljaival.
A jegyzőkönyv szerint az MNB az eszköztár átalakításával és kibővítésével megnövelte monetáris politikai mozgásterét, biztosítva, hogy a rendkívüli kihívásokra a továbbiakban is minden részpiacon gyors és szükséges mértékű válaszokat adhasson.
A monetáris tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat és a kilátások változását. A jegybank törvényi mandátumának megfelelően minden rendelkezésére álló eszközt alkalmaz az árstabilitás elérése és a magyar gazdasági és pénzügyi rendszer támogatása érdekében – emelték ki.
A tanácstagok rámutattak, hogy a koronavírus-járvány hatására a külső konjunktúra jelentősen lassult, a korlátozó intézkedések enyhítésével ugyanakkor a pénzpiaci hangulat mellett a gazdasági kilátások is javultak. A kockázatvállalási hajlandóságot továbbra is a járvánnyal kapcsolatos fejlemények, illetve az Egyesült Államok és Kína között fokozódó feszültség határozták meg. A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai miatt a világ számos jegybankja fenntartotta a laza monetáris kondíciókat, illetve további lazító lépéseket vezetett be.
A koronavírus-járvány hatásai a hazai makrogazdasági adatokban is megjelentek. Az első negyedévben a magyar gazdaság az előzetes adatok alapján így is 2,2 százalékkal bővült éves alapon, Magyarország eurozónához történő felzárkózása a koronavírus-járvány ellenére is gyorsult.
A tanácstagok megítélése szerint a járvány hatása a második negyedévben lesz a legmarkánsabb, azonban az év második felében már újra élénkülés várható.
Néhány döntéshozó megjegyezte, hogy az infláció áprilisban a várakozásokkal összhangban a jegybanki cél alá csökkent, elsősorban az üzemanyagárak számottevő csökkenésének következtében, előretekintve azonban fokozatosan a három százalékos cél közelében stabilizálódik. Az inflációs várakozások továbbra is horgonyzottak. Az adószűrt maginfláció 2020-ban átlagosan 3,2-3,5 százalék körül alakul, majd fokozatosan 3 százalékra mérséklődik a tanács prognózisa szerint.
A hazai pénzügyi piaci kondíciókat májusban – az MNB lépései mellett – a járvány kezelésével kapcsolatos nemzetközi intézkedések hatásai is befolyásolták. A forint árfolyama a csökkenő volatilitás mellett összességében a régiós árfolyamokkal összhangban alakult. A hosszú futamidejű állampapírok hozamai jelentősen csökkentek, az állampapírpiaci hozamgörbe laposabbá vált és javult a piaci likviditás – állapította meg a monetáris tanács.
A testület értékelte az elmúlt időszakban kibővített és átalakított monetáris politikai eszköztár eredményeit. Több döntéshozó rámutatott, hogy a bevezetett intézkedések elősegítették a hazai pénzpiaci folyamatok stabilizálódását, a gazdaság minden szereplője számára kedvező feltételekkel elérhető likviditás támogatja a gazdaság gyors újraindítását is. Az állampapír-vásárlásokkal kapcsolatban megállapították, hogy a program egy bizonytalan gazdasági környezetben is javította a monetáris transzmisszió hatékonyságát, mérsékelte a hosszú hozamokat, és nagyban hozzájárult a piac stabilizálódásához.
A döntéshozók hangsúlyozták, hogy az állampapír-vásárlási programra válságkezelő eszközként tekintenek, amit a szükséges ideig és a szükséges mértékben kívánnak használni.
A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a jelenlegi eszköztár megfelelő mozgásteret nyújt a felmerülő kihívások célzott és rugalmas kezelésében.
A monetáris tanács következő kamatmeghatározó ülését június 23-án tartja.
