Brüsszel az Európán kívüli 15 ország állampolgárai előtt is megnyitotta határait, Magyarország azonban nem. Főleg gazdasági okokra hivatkozva döntöttek az EU-n kívüliek fogadása mellett, a magyar miniszterelnök a Covid 19 veszélyei miatt mondott nemet. Az olasz kormány a kínai turizmus beindulásában reménykedik, csak az időpont a kérdéses.
Brüsszelben a határnyitásról döntöttek
Magyarország nem nyitotta meg határait harmadik országok előtt – kivétel Szerbia-, az EU listájára azonban 15 ország került fel, amelyek polgáraival szemben július 1-én megszűnt a beutazási tilalom. Mindegyikben 16 COVID fertőzöttnél kevesebb jut 100 ezer lakosra. Így jöhetnek többek között az ausztrálok, a grúzok és a marokkóiak, de továbbra se léphetnek be például az amerikaiak és az oroszok.
A 15 ország: Szerbia, Montenegró, Grúzia, Dél-Korea, Japán, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Algéria, Marokkó, Tunézia, Ruanda, Uruguay, Thaiföld és feltételesen Kína.
Kínáról vita volt. Az esetszám az előírt alatt van, de több európai fővárosban nem bíznak a publikált számokban. Viszont a nyitást ellenzői is tudják, ha objektív, epidemiológiai okok nélkül marad le Kína a listáról, annak súlyos politikai és gazdasági következményei lesznek. Végül abban állapodtak meg, hogy jöhetnek a kínaiak, ha Peking viszonosság alapján megszünteti a 14 napos karantént az európaiakkal szemben.
A németek az üzleti utazók miatt, a görögök és a spanyolok a turizmus újraindítása okán vannak a nyitás mellett. A franciákat mind a két tényező motiválja. Érdekes módon az idegenforgalmat szintén mihamarabb felpörgetni akaró olaszok az utolsó pillanatig a nyitás ellen voltak. Végül Róma rábólintott a szabályra, de a listán szereplő 15 ország polgáraival szemben 14 napos karantént alkalmaz. Brüsszelben kéthetente fogják felülvizsgálni a listát.
„Ez az év veszendőbe ment.”
A harmincas évei végén járó Zhang Huan egy igazi influencer, professzionális befolyásoló, akit magát a kínai közösségi oldalakon sajtótermékké kreálva alakítja a közvéleményt. Követői Giada néven ismerik. „Az elmúlt hónapokban sem álltam le, folyamatosan népszerűsítettem Itáliát” – mondja a vezető olasz napilap, a Repubblica újságírójának.
Giada 2001-ben nyitott Pekingben olasz utakra specializálódott irodát. Tavaly 30 ezer kínait utaztatott Olaszországba. Nagy részük luxus társasutak keretében repült. Egy hétért átlagosan fejenként 5.000 eurót fizettek, de még többe kerül az egyéni, az ügyfél igényeihez szervezett utazás.
„Az idei év katasztrofális. Áll az üzlet.” Giada mégis bizakodó: „Ha minden jól megy, októberben indulnak az első csoportok. Jelentkezők már vannak, az olasz partnerekkel is felvettük a kapcsolatot.” Minden optimizmus ellenére ő sem hiszi, hogy 2021 eleje előtt az egyéni utazók is visszatérhetnek Itáliába. Ezért minden optimizmusa ellenére tisztában van vele, hogy „ez az év veszendőbe ment”.
Csak a múlt a biztos
2019-ben Európába érkezett kínai turisták fele az olasz csizmát választották. 3 millió utazó. Az idei évre további emelkedéssel számoltak. A légitársaságok a heti járatszám megkétszerezését tervezték. Jól is indult 2020 az olaszoknak. Vuhanban már pusztított a járvány, amikor Rómában januárban Dario Franceschini turisztikai miniszter kínai kollégájával megnyitotta a ’olasz-kínai kulturális kapcsolatok évét’. Az olasz oldal célja a kínai középosztály Itáliába csábítása volt. A pandémia felülírta a terveket.
Claudio Valsecchi Sanghajiban vezet egy marketingcéget, amely az Olasz Idegenforgalmi Hivatal (Enit), utazási irodák és szállodák megbízására szervez Itáliát népszerűsítő reklámkampányokat. „Kína valóban aranybánya. Rengeteg turista jön tömött pénztárcával” – mondja a Repubblicának. Szerinte azonban vannak árnyoldalak is: „A többség vásárolni jön. Minden további nélkül kiad egy délután 10 ezer eurót a milánói luxusüzletekben, de nagyon nehéz rábírni, hogy foglaljon egy fél napos motorcsónakos kirándulást a közeli Comói-tavon 500 euróért.”
A két kormány, ha a turizmus újraindításról még egyelőre nem is állapodott meg, azt már eldöntötték, hogy a ’olasz-kínai kulturális kapcsolatok évét’ 2022-ben bepótolják.
Valsecchi tapasztalatból beszél. Vállalkozása utakat is szervez egyéni turistáknak. Ezért a korona-válság súlyosan érinti. „Öröm az ürömben, hogy szinte senki nem kérte vissza a pénzt. Eltolták az utazást.” Hozzáteszi, hogy kivétel nélkül 2021-re. A kínaiak nem bíznak tehát abban, hogy Olaszország már az idén elérhető desztináció lesz.
Giada másképp látja. Szerint az októberi ’arany héten’, a sok kínai által hagyományosa utazásra használt több napos nemzeti ünnepen lehetséges lesz az utazás. Azonban ő is tudja, hogy ez sok, ma még kiszámíthatatlan körülménytől függ: a járványügyi helyzettől a két országban, az EU-n kívüli utazókkal szembeni karantén feladásától, a légiközlekedés újraindulásától.
Tavasszal még Valsecchi is optimistább volt. Arra számított, hogy a két ország vezetése megállapodást köt egy ’turisztikai korridorról’. Ezen keresztül utazhattak volna zárt kínai csoportok már nyáron Olaszországba. Ez nem valósult meg.
Giada, Valsecchi és az olasz turisztikai kormányzat is reménykednek, hogy akkor már a pekingi vezetés által április óta következetesen ’európai vírusnak’ nevezett COVID nem fogja a kínaiakat az európai utazástól eltántorítani. „Talán maszkban, de biztos vagyok benne, hogy az első utasok még az idén visszatérnek Itáliába és hónapról hónapra többen lesznek” – bizakodik Giada.