Szeptemberben az államháztartás központi alrendszere – a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok együtt – 149,8 milliárd forint többlettel zárt az augusztusi 155,3 milliárd forint és az egy évvel korábbi 256,4 milliárd forint hiányhoz képest. A havi többlet nagyságrendileg megegyezik a Európai Bizottság által a nemzeti büdzsébe szeptemberben átutalt összegekkel – közölte a Pénzügyminisztérium az MTI-vel.
Szeptemberben 157,9 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, ezzel mintegy 341 milliárd forintra emelkedett az első kilenchavi összeg. Az év hátralévő részében több százmilliárd forint várható Brüsszelből – tette hozzá a közlemény.
A tájékoztatás szerint az idei első kilenc hónapban 1496,5 milliárd forintra csökkent az önkormányzatok nélkül nyilvántartott államháztartás pénzforgalmi hiánya, az egy évvel korábbi 1236,3 milliárddal szemben, és az egész évre kitűzött 1311,4 milliárd forint 114,1 százalékát tette ki az első nyolchavi 121 százalék után.
Az év első háromnegyedében a központi költségvetés hiánya 1542,9 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 24,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 22,0 milliárd forintos többletet értek el.
Az első kilenc hónapban az általános forgalmi adóból származó bevételek 377,9 milliárd forinttal, a jövedéki adóból származó bevételek 77,3 milliárd forinttal, a személyi jövedelemadóból származó bevételek 188,5 milliárd forinttal, a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékok pedig 205,3 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakának adatait.
A gazdaság teljesítményének eredményeként emelkedő költségvetési bevételek változatlanul biztosítják az államháztartás stabilitását, miközben lehetővé teszik az egyes társadalompolitikai célok megvalósítását, valamint a hazai és uniós fejlesztések finanszírozását – hangsúlyozta előzetes jelentésében a PM.
A kiadások között továbbra is jelentős tételt jelentenek az uniós és a hazai forrásból megvalósuló fejlesztések támogatása, mint a Modern városok program, az Egészséges Budapest program és egyéb beruházási programok.
Az év egészére nézve a kormány továbbra is 4 százalék feletti gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol – erősítette meg a PM.