Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Ázsia az első helyen. A világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete, az RCEP
No menu items!

Ázsia az első helyen. A világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete, az RCEP

Kép/Forrás/CNA@ChannelNewsAsia

Mialatt nyugaton minden a Covid-válságról szólt, addig Ázsiában gazdaságtörténetet írtak. 15 ország szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról szóló szerződést írt alá: az RCEP tagországai a világkereskedelem harmadát bonyolítják le. Mit, milyen változást hoz a világnak az új ázsiai gazdasági szövetség?

Egy jelentéktelen szervezet jelentős szerződése

A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN, Association of Southeast Asian Nations) jelentéktelen szervezet hírében áll, amelynek tagjai között állandóan politikai és gazdasági viták dúlnak. Pedig nagy súlyú lehetne, tekintettel arra, hogy tíz állama, Mianmar, Brunei, Indonézia, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám lakosság 652 millió fő.

Az új szabadkereskedelmi övezet nagyobb, mint az Egyesült Államok – Mexikó – Kanada megállapodás és az Európai Unió.

Mint általában, a 2020 novemberi 37. ASEAN csúcson is csak ’futottak még’ hír volt a nyugati sajtóban. Pedig  tíz tagállama Ausztráliával, Kínával, Dél-Koreával, Japánnal és Új-Zélanddal RCEP (Regional Comprehensive Economic Partnership, magyarul Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség) néven szabadkereskedelmi megállapodást írt alá. Az együttműködésből az intenzív bekapcsolódás, tárgyalások ellenére csak egy jelentős ázsiai ország marad ki: a RCEP-et domináló Kínával diplomácia konfliktusban, katonai villongásokig mérgesedett viszonyban álló India.

A szerződő tizenötök, Ázsia legfontosabb gazdaságai a kereskedelmi korlátozások eltörlése mellett döntöttek.

Ászok násza – Kína sikere?

A részes államok a globális GDP 30 százalékát állítják elő, a világkereskedelem 28 százalékát bonyolítják le és 2,2 milliárdos össznépességgel rendelkeznek. Ezzel a RCEP minden idők messze legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodása.

Hatalmas siker Kínának. A világ legnépesebb országának történelmileg terhelt viszonya van a résztvevő országok többségével. Mégis sikerült kezébe venni a régió gazdasági együttműködésének irányítását. Ennek különös pikantériát, hogy az ASEAN 1967-ben az USA bábáskodása mellett jött létre. Ázsia antikommunista államai a szervezetben zártak össze politikailag, katonailag és gazdaságilag is Washington mögött.

Most az ázsiai országok a politikai és történelmi konfliktusoknál fontosabbnak tartották a gazdasági érdekeket. Miután a világ második és harmadik legnagyobb gazdasága, Kína és Japán megállapodtak a szerzősén sarokpontjairól, az ASEAN országoknak, valamint a politikailag, gazdaságilag és kulturálisan is nyugati orientációjú Ausztráliának és Új-Zélandnak elemi gazdasági érdeke lett a csatlakozás.

Az EU-ra is kihat

az EU-nak Vietnámmal, Dél-Koreával és Japánnal is van szabadkereskedelmi megállapodása

Az 500 oldalas megállapodás a vámok és mennyiségi korlátozások fokozatos eltörlése mellett a szolgáltatások határokon átívelő áramlását, az online kereskedelmet és a szellemi tulajdon több kérdését is szabályozza. Viszont nem terjed ki viszont az agrártermékek kereskedelmére.

Ha egy aláíró ország az RCEP-ben lefektetetteknél kedvezőbb kereskedelmi szabályokban állapodik meg egy harmadik országgal, akkor azt az RCEP minden tagállamával szemben alkalmazni kell – hangzik a megállapodás Európa számára is fontos szabálya. Ugyanis az EU-nak Vietnámmal, Dél-Koreával és Japánnal is van szabadkereskedelmi megállapodása.

A nemzetközi kereskedelmi megállapodásoktól eltérően az RCEP nem jelölt ki választottbíróságot a tagok közötti gazdasági viták rendezésére. A demokratikus kontroll hiánya miatt a nyugati civilek által sokat kritizált Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID, International Centre for Settlement of Investment Disputes) helyett a tagállamok rendes bíróságai és a résztvevő államok vezetői fogják eldönteni az RCEP alkalmazásával kapcsolatos vitákat.

Az RCEP haszna

A résztvevők gazdasági helyzete nagyon különböző. Míg Szingapúrban 65 ezer USD az egy főre jutó GDP, Mianmarban 1400. , Bruneiben a lakosság 78 százaléka városokban él, addig Kambodzsában csak 23. Ezért eltérő mértékben és formában fognak profitálni az RCEP-ből.

Az elsődleges nyertesek a régió olcsó folyamatosan olcsó munkaerő és termelési feltételei után kutató multinacionális konszernjei lesznek. Az elmúlt években Vietnám csábítja őket a legnagyobb sikerrel. A cégeknek tetszik az időközben drágábbá vált Kínánál olcsóbb, de nem kevésbé megbízhat munkaerő.

Az országok között Japán lehet a legnagyobb haszonélvező. A szigetországé ugyanis a leginkább exportorientált gazdaság, és 14 százalékos részesedéssel Japán egyben a legnagyobb működőtőke exportőr Ázsiában.

Peking átveszi Washington szerepét?

A RCEP jelentőségét csökkenti, hogy több aláíró állam között már eddig is volt szabadkereskedelmi megállapodás, és hogy Dél-Kelet-Ázsiában számos ’különleges gazdasági övezet’ van. Ezért szakértők csak 0,2-0,4 százalékos GDP bővülést várnak az RCEP-nek köszönhetően.

Sokkal nagyobb a geopolitikai jelentősége. Történészek és közgazdászok is három formáját vázolják fel a Csendes-óceáni térség lehetséges kooperációinak: 1. az USA uralta ázsiai-csendes-óceáni, 2. a kínai-japán dominanciájú dél-kelet-ázsiai és 3. az India vezette dél-pacifikus. A II. világháború óta működő elsőt a második válthatja. Az RCEP ugyanis számottevően növeli Kínai szerepét a régióban az USA rovására. A kettejük közötti vetélkedésnek nagy szerepe volt a RCEP tető alá hozásában.

A TTP és az RCEP is módosult – India nem írta alá a a megállapodást

Peking a Washington által tervezett szabadkereskedelmi megállapodás, a TPP (Trans-Pacific Partnership) alternatívájaként kezdett bele az RCEP létrehozásba. A TPP hamvában halt: hiába írta alá Obama vezetésével 12 állam a megállapodást, az őt váltó Trump nem ratifikálta azt, majd formálisan is kiléptette az USA-t.

Washingtont még korai lenne leírni?

Kína az RCEP-el nem vette át a térség gazdasági, politikai irányítását. Az utóbbi időben aktívabb külpolitikát folytató Japán gazdasági és politikai térén is egyenrangú partner volt a szerződés kidolgozásában. Az előzetes jelen szerint Biden aktivizálni fogja az USA-t a csendes-óceáni térségben. Az USA legnagyobb félelme, hogy Kína gazdasági-politikai rendszere példát teremthet Ázsiában. A receptet Vietnám már sikeresen alkalmazza. India sem adta fel évtizedes célkitűzését: népességének és gazdasági teljesítményének megfelelő, a mainál nagyobb nemzetközi gazdasági és politikai szerepet játszani.

Elemzők szerint Kínának a kizárólagos vezető szerepnél fontosabb, hogy megakadályozta az izolációját. Ez lett volna a TPP következménye, amelyet Pekingen kívül valamennyi meghatározó dél-kelet-ázsiai főváros aláírt.

Vigyázó szemetek Ausztráliára vessétek

Az amerikai orientációjú ázsiai országok attól tartanak, hogy kínai-amerikai kettős hatalom alakulhat ki, amivel nehéz helyzetbe kerülhetnek. Washington továbbra is politikai, katonai lojalitást várna tőlük, sok esetben Kína rovására. Peking reakciója a gazdasági lenne.

Ez történik most Ausztrália esetében. Canberra politikailag egyértelműen Washington mellett tette le a voksát amikor Kínát tette felelőssé a COVID járványért, valamint amikor a kormány kizárta a Huawei-t a 5G hálózat kiépítésből. Peking válasza: büntetővámok az ausztrál borra, marhahúsra, árpára és szénre, amelyekből Ausztrália nagy mennyiséget exportál Kínába.

Cheng Jingye kínai nagykövet szerint Ausztráliának a Huawei-re vonatkozó tilalma „politikai indíttatású”, és Ausztráliát azzal vádolja, hogy megkülönbözteti a technológiai céget. Kép/Fotó/Forrás/theguardian/Lukas Coch / EPA

Az ázsiai államok eltérően vélekednek Kína növekvő szerepéről. A szomszédos országok, például Vietnám aggódnak. Egy másik csoport, elsősorban Dél-Korea és Szingapúr örül, hogy ellensúlyt képez az USA-val szemben.

Az RCEP már történelmet írt

Még nem dőlt el, miként alakul az amerikai-kínai-japán hatalmi játszma. De az már biztos: a RCEP-el Peking szerepe nőtt, és a dél-kelet-ázsiai országok megmutatták, hogy az USA karmesterkedése nélkül is együtt tudnak működni. Ezért az RCEP már biztos része lesz a gazdaságtörténetnek.

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Idén több mint 108 ezren szedik a szemetet a TeSzedd! programban

Idén 2373 helyszínen, több mint 108 ezren szedik a szemetet a TeSzedd! - Önkéntesen a Tiszta Magyarországért programban.

Kínán kívül dupla áron adja a villanyautót a BYD. Miért?

Miközben az amerikai és európai politikusok riadalmat keltettek, hogy a hazai autóiparukat tönkreteheti az olcsó kínai elektromos járművek hulláma, Kína vezető EV-gyártója, a BYD eddig mást lépett: az otthonihoz képest drasztikusan megemelte az exportárait ahelyett, hogy alulmúlta volna a külföldi riválisokat.

BÉT – Emelkedő forgalomban emelkedett a BUX a héten

Emelkedő forgalom mellett erősödött a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 67 039,30 pont zárt pénteken, 1994,24 ponttal, 3,07 százalékkal magasabban az egy héttel korábbinál.

Heti makronaptár: GDP és lakásépítési, idegenforgalmi adatok érkeznek majd

A következő héten megjelenik az első negyedévi bruttó hazai termék (GDP) első becslése, emellett lakásépítési és idegenforgalmi adatokat közölnek.
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.