Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 1144,1 milliárd forintos hiánnyal zárta az első negyedévet, ami 37,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A társadalombiztosítási alapok hiánya 110,2 százalékkal nőtt – közölte a Pénzügyminisztérium.
A központi alrendszer bevételei 518,2 milliárd forinttal, 9,8 százalékkal 5808,9 milliárd forintra, a kiadások 830,4 milliárd forinttal, 13,6 százalékkal 6953,0 milliárd forintra emelkedtek az előző év első három hónapjához képest.
A központi költségvetés 943,0 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 18,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 182,7 milliárd forintos hiányt mutattak március végén.
A központi alrendszer első negyedévi hiánya az idei évre elfogadott 1491,2 milliárd forintos előirányzat 76,7 százaléka volt. Ezen belül a társadalombiztosítási alapok deficitje 57,5 százalékkal haladta meg az éves előirányzatot.
Márciusban 604,4 milliárd forint volt a központi kormányzat hiánya 4,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A költségvetés és az állami pénzalapok hiánya alacsonyabb volt a tavaly márciusinál, az egészségbiztosítási alap 112,2 milliárd forintos havi deficitje viszont több mint duplája a tavaly márciusinak.
Az év első három hónapjában 150,6 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, ugyanakkor az uniós kiadások 615,6 milliárd forintot tettek ki, ami az az éves előirányzat 38,4 százalékos teljesítését jelenti.
A járványügyi védekezéshez biztosított források március végéig meghaladták a 342,8 milliárd forintot.
A személyi jövedelemadóból származó bevétel az év első három hónapjában 678,0 milliárd forint volt, a magasabb bérkiáramlás miatt 48,4 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál.
Március végéig az általános forgalmi adóból 1196,4 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi összeget 67,5 milliárd forinttal, 6,0 százalékkal haladta meg. A jövedéki adóbevétel alig 0,7 százalékkal 259,4 milliárd forintra csökkent, mert az üzemanyagok utáni bevételeket az alacsonyabb forgalommal szemben a magasabb adó ellensúlyozta. A dohánytermékek utáni bevételek csökkenését pedig az adómérték emelésével szemben a múlt év végi készletfelhalmozással magyarázta a jelentés.
A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások összege március végéig 50,1 milliárd forint volt, 20,4 milliárd forinttal alacsonyabb a tavalyinál.
A családi támogatásokra március végéig összesen 133,4 milliárd forintot fizettek ki, 31,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A legnagyobb összeget, 103,4 milliárd forintot a családi pótlék tette ki, amely 27,7 milliárd forinttal, 36,6 százalékkal nőtt a tavalyi első negyedévhez képest, mivel a húsvéti munkaszüneti napokra tekintettel egyes családi támogatások áprilisi összegét – 32,1 milliárd forintot – már március végén folyósította a kincstár.
A költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron 1792,3 milliárd forint jelent meg, 8,0 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ebből a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg 234,3 milliárd forinttal 1062,7 milliárd forintra nőtt. A kifizetett összegből 149,0 milliárd forint az április hónapban esedékes bérek kifizetése volt.
Az első negyedévi nyugdíjkiadások 1024,2 milliárd forintot tettek ki, ami 120,7 milliárd forinttal több a tavalyinál, ebből 77,8 milliárd forintot tett ki a 13. havi nyugellátások februári kifizetése.
A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadás 507,1 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 395,9 milliárd forinttal szemben. A magasabb kiadás jelentős részben az egészségügyi szakdolgozói bérek korábbi emelésével és az orvosok idén januári béremelésével függ össze.
A kamatfizetések éven belüli eltérő lefutása miatt a 128,3 milliárd forint nettó kamatkiadás 43,0 milliárd forinttal lett kevesebb az előző év azonos időszakához képest.
A költségvetés forintadóssága március végéig 992,4 milliárd forinttal növekedett, és 30 229,6 milliárd forintot ért el, devizaadóssága 410,8 milliárd forinttal 6907,4 milliárd forintra csökkent. A devizaadósság részaránya a 2020. év végi 19,9 százalékról 18,5 százalékra csökkent.
A tájékoztató kitért arra, hogy a tavaszi parlamenti időszakban kerül sor az idei évi költségvetési törvény módosítására. Ebben az uniós módszertan szerinti államháztartási hiánycélt a GDP 7,5 százalékában jelölte meg a Pénzügyminisztérium a tavaly jóváhagyott 2,9 százalékkal szemben.
A benyújtott költségvetési módosítójavaslat 1491,2 milliárd forintról 796,5 milliárd forinttal 2287,7 milliárd forintra emeli az államháztartás központi alrendszerének idei évre tervezett pénzforgalmi hiányát.
Tavaly a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya 5548,6 milliárd forint volt, az államháztartás uniós módszertannal (ESA-2010) számolt eredményszeméletű deficitje előzetes adatok szerint 3869,6 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 8,1 százaléka volt.
A törvénymódosító indítvány a GDP 79,9 százalékában jelöli meg az idei év utolsó napján fennálló államadósság kitűzött mértékét, a múlt év végi 80,4 százalékkal szemben.
