A világ öt legnagyobb élelmiszer iparikonszernje közül négy húsfeldolgozó. Meghatározzák, mi kerül az üzletek húspultjaira. Döntően befolyásolják a vágóállatok tartását, takarmányozását és szállítását, a takarmánytermesztésen keresztül a mezőgazdaságot is. Húspiaci körkép a piacot uraló cégekről.
Erőfölény
Amerika, Brazília, Kína és az EU határozza meg a világ hústermelését. A tíz legnagyobb konszern mindegyike ezekben az országokban honos. Nincs olyan területe a világnak, ahol a vágóállatok felvásárlója és feldolgozójaként, a termékeken keresztül ne lennének jelen. A TOP 10 felelős az ipari állattartásért, a génmódosított takarmánynövény termesztéséért, a vágóállatok borzalmas szállítási körülményeiért és az egészségügyi szempontból vitatott húskészítményeiért – hangzik számos civil szervezet vádja.
Óriások
A világ legnagyobb húskonszernje a brazil JBS, messze megelőzi a konkurenciát. 15 országban 400 vágóhidat üzemeltet, ahol 16 ezer birkát, 75 ezer marhát, 115 ezer sertést és 14 millió szárnyast vágnak le naponta! Havonta 210 ezer tonna feldolgozott hús hagyja el a JBS üzemeit! A második az amerikai Tyson. Napi vágási mérlege: 22 ezer marha, 70 ezer sertés és 7,8 millió szárnyas. Az EU legnagyobbja a német Tönnies évi 16,7 millió feldolgozott sertéssel messze le van maradva a világ legnagyobbjaitól. 8,6 milliárdos árbevétele is jóval a világ négy legnagyobb húskonszernjének forgalma alatt van.
A bevétel alapján is a brazil JBS vezet. 2019-ben 48,4 milliárd dolláros forgalmat bonyolított. Az amerikai Tyson bevétele 42,4 volt, a szintén amerikai Cargill kasszájába 31,7 folyt be, a kínai tulajdonban álló, de kanadai központú WH Groupe bevétele 23,3 milliárd dollár volt. A legnagyobb nem húsipari élelmiszeróriás, a svájci Nestlé 22,1 milliárdos bevétele csak az ötödik helyre volt elég.
Piaci koncentráció
Az EU húspiacát domináló legnagyobb európai konszernek világviszonylatban csak közepesnek számítanak. A dán Danish Crown, a francia Bigard, a német Tönnies, a spanyol Coren és a szintén német Westfleisch Európa legnagyobb marha és sertésfeldolgozói. Birkában az ír Dawn Meats, szárnyasban pedig a francia LDC, a holland Plukon, az olasz Veronesi és a német PHW a legnagyobb.
A világ négy legnagyobbja, a brazil JBS, az amerikai Tyson és Cargill, valamint a kínai-kanadai WH Group közül mindegyik rendelkezik európai húsüzemmel. Túlnyomórészt a kontinensen kívülről, elsősorban Brazíliából és Thaiföldről érkező vágóállatokat dolgoznak fel.
Az elmúlt években a világ és Európa legnagyobbjai is tucatnyi kicsi és közepes vágóhidat vásárolt fel. Az amerikai Tyson felvásárlásokon keresztül lett néhány év alatt az uniós piac meghatározó szereplője. Napjainkban már exportálja is az Európában feldolgozott mirelit húskészítményeit.
Az USA-ban különösen nagy a piaci koncentráció. Négy konszern ellenőrzi a piac 85 százalékát! Európában is a nagyok dominálnak, de az USA-nál kisebb mértékben. A négy legnagyobb német vágóhíd például 66 százalékos részesedéssel rendelkezik a kontinens legnagyobb piacán, a németen.
Direkt és indirekt állami támogatás a megakonszerneknek
A lehengerlő piaci fölényük következtében a konszernek határozzák meg a vágóállatok felvásárlási ára mellett az állattenyésztés módját is. Az árak olyan nyomottak, hogy a gazdálkodók többsége csak az uniós szubvenciók következtében marad talpon. Így az EU közvetve a húskonszerneket szubvencionálja!
Piaci alapon a szarvasmarha tenyésztése a leginkább ráfizetéses. A veszteséget nem csak az állattenyésztésért járó európai támogatásokon keresztül tudják kompenzálni a gazdálkodok. Többségük részben maga termeli a takarmányt, amit, mint a növénytermesztést általában, szintén szubvencionál az EU. A sertéstenyésztők helyzete is hasonló. Az élelmiszeripari elemzőcég, az Agri Benchmark 2019-es számítása szerint az átlagos 1,48 eurós kilónkénti felvásárlási ár mellett 7 cent lett volna a sertéstermelők kilónkénti vesztesége szubvenciók nélkül.
A feldolgozókonszernek nem csak közvetve, a gazdálkodóknak fizetett támogatásokon keresztül részesülnek állami támogatásban világszerte. Az amerikai vágóhidak az amerikai-kínai kereskedelmi háború miatti veszteségek kompenzálására létrehozott segélyalapból is kaptak. A piacvezető Tysonnak 2019-ben 78 millió dollárt adott a Trump adminisztráció.
A világ legnagyobbja, a brazil JBS 20 százaléka egy állami tulajdonú bankhoz tartozik, amely rendszeresen tőkeinjekciókat ad az egyébként nyereséges konszernnek. 2017-ben a brazil ügyészség minden idők legnagyobb pénzbíráságával sújtotta a JBS-t, miután 1.900 állami tisztviselő, köztük a tulajdonos bank több menedzserének megvesztegetését látta bizonyítottnak.
Jó befektetés
Az állami tulajdon azonban kivétel. A vezető húskonszernek többsége magánkézben, egyre inkább pénzügyi befektetők tulajdonában van. Az Agri Benchmark elemzése szerint 2015 és 2020 között 2.500 bank és befektetési alap összesen 478 milliárd dollárt invesztált húskonszernekbe! A befektetők között voltak a világ legnagyobb alapjai, az amerikai BlackRock és Capital Group, valamint a norvég olajbevételeket kezelő állami alap.