A német-magyar kétoldalú gazdasági kapcsolatok jövőjét illetően a müncheni magyar főkonzul optimista. Tordai-Lejkó Gábor úgy véli, igazi sikertörténetről van szó. Szerinte a régió profitálhat azokból a törekvésekből is, amelyek a beszállítói láncok lerövidítését irányozzák elő. Magyarország elkötelezett, hogy segítse a folyamatot, a német illetve bajor cégeket. Kifejtette AzÜzlet.hu-nak adott interjújában hogy, optimizmusát az országos adatok is erősítik. A közvetlen külföldi beruházások 2020-ban globálisan 42 százalékkal estek vissza, Magyarországon pedig 140 százalékos növekedés következett be.
– 2020 a pandémia éve volt, ami sajnos még nem ért véget. Miként reagáltak erre a bajorországi cégek Németországban?
– A 2008-as gazdasági világválság után sajnos most a vírusválság időszakát kell, hogy megéljük, és egyelőre úgy tűnik, hogy minden igyekezetünk ellenére, a koronavírus-járvány miatti járványügyi készültség várhatóan 2021-ben is fennmarad. Meg kell tehát tanulnunk a járvánnyal együtt élni, ez pedig különösen igaz a gazdasági szereplőkre, mind Magyarországon, mind itt Bajorországban. Fontosnak tartom azonban, még a teljes lezárás időszakában is, amikor a személyes találkozók, rendezvények szervezése korlátokba ütközik, hogy ne veszítsük el kapcsolatainkat, sőt lehetőleg próbáljunk meg újakat létrehozni, és fenntartani a kommunikációt.
a magas autóipari kitettség miatt a tartományt érzékenyen érintette az ipar recessziója
Bajorországban jelenleg az egészség védelme az első számú cél. A novemberi részleges zárlat kevésnek bizonyult a negatív trend megfordításához, így egyelőre teljes lezárás van érvényben a tartományban, amely érzékenyen érinti a gazdaságot. A tartomány Európa legerősebb régiói közé tartozik. A helyi gazdaság és az ipar súlyának is köszönhetően az elmúlt évtizedben Bajorország növekedett leggyorsabb mértékben a tartományok között. A kedvező adatokat azonban már a járvány előtt is beárnyékolta a növekedés lassulása és az export visszaesése, a cégek megszorító intézkedései. A járványhelyzet előtt kezdődő gazdasági megtorpanásnak számos belső és külső tényezője volt, így például a magas autóipari kitettség miatt a tartományt érzékenyen érintette az ipar recessziója, a gazdasági transzformáció, az elektromobilitás miatti technológiaváltás kényszere, a klímavédelmi követelmények, a magas energiaárak, a Brexit körüli bizonytalanságok, a kereskedelmi háborúk. A járvány tehát egy – részben a globális jelenségeknek köszönhetően már eleve stagnáló – bizonytalan helyzetben lévő bajor gazdaságot ért el, és szinte valamennyi szektorra negatív hatást gyakorolt.
a cégek jelentős része likviditási támogatásokra szorul
Az elbocsátások, megszorító intézkedések folyamatosan napirenden voltak és vannak a mai napig. A cégek jelentős része likviditási támogatásokra szorul. A turizmus mellett a legnagyobb vesztesek a már korábban is strukturális problémákkal küzdő ágazatok, így a gépipar, a repülőgépipar, az autóipar, illetve a rendezvényszervezői iparág – melynek Bajorországban a vásárok miatt hagyományosan nagy súlya van -, valamint a kiskereskedelem. Mindazonáltal, természetesen vannak nyertesek is. A koronaválságból a már eleve online módon üzemelő cégek sokat profitálhattak.
A vállalatok, attól függően, hogy mely szektorban működnek, eltérően reagálnak a krízisre. Összességében megállapítható, hogy a cégek próbálnak túlélni: belső átalakításokat hajtanak végre, előszeretettel alkalmazzák a rövidített munkaidő intézményét, home office-t vezettek be, szigorú higiéniai szabályokat alkottak, próbálják felgyorsítani a digitalizációs fejlesztéseiket, megkísérlik diverzifikálni ellátási láncaikat, számos vezető vállalat leépít, vagy elhalasztja beruházásait. A cégek próbálnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, megfigyelhető, hogy egyes nagyvállalatok – mint például a BMW – növelni szeretnék az online értékesítések arányát, 2025-re a bajor autógyártó az értékesítések negyedét már online úton kívánja megvalósítani, amit nem sokan gondoltak volna a járvány kitörése előtt.
sok iparág szembesült a beszállítói függőséggel
Ebben a nehéz időszakban az iparnak szembesülni kellett a beszállítási problémákkal. Az autógyártás számára a mai napig nehézséget okoz a félvezetők hiánya, az úgynevezett „chip-válság”, amelyre egyelőre nem látszik rövidtávú megoldás. Itt meg kell jegyezni, hogy sok iparág szembesült a beszállítói függőséggel, amelyet idővel szeretnének lerövidíteni, átstrukturálni. Ebben pedig Magyarországnak komoly szerep jut majd.
– A bajor cégek igen aktív befektetők Magyarországon. A pandémia visszavetette-e a befektetési hajlandóságot, vagy mennyire jelentek meg új hangsúlyok a befektetésvonzásban a pandémia hatására?
– Egyelőre úgy látjuk, hogy a befektetési hajlandóság töretlen a bajor cégek részéről, sőt egyes szereplők jelentősen növelték magyarországi jelenlétüket. A járvány egy különleges, új helyzetet teremtett, ez azonban egy átmeneti időszak, ami véget fog érni. Ezzel szemben nagy múltra visszatekintő, stabil kereskedelmi kapcsolatainkra az állandóság, a folyamatos fejlődés jellemző. Számos oka van ennek, elég csak a földrajzi közelségre, a kedvező hazai befektetési környezetre, a közös történelemre, vagy a jelentős bajorországi magyar közösségre vagy akár a pandémia válság során nyújtott támogatásokra, munkahelyeket védő programokra gondolni.
Nem véletlen tehát, hogy Bajorország a hazai befektetések tekintetében hagyományosan az elsők között szerepel a német tartományok között, és biztos vagyok abban, hogy ezt a jelenlegi krízis nem fogja gyökeresen megváltoztatni. A Főkonzulátus szorosan együttműködik a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, illetve annak háttérintézményeivel, így a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel, a HIPA-val is. Úgy látjuk, hogy a bajor cégek továbbra is aktívak. Ennek egyik leglátványosabb jele, hogy Szijjártó Péter miniszter december 16-ai müncheni látogatása alkalmával Oliver Zipse, a BMW elnök-vezérigazgatója megerősítette a cég elköteleződését Magyarország iránt, sőt azt a rendkívül pozitív hírt kaptuk, hogy a BMW debreceni üzeme, mely részben magyar állami támogatással épül, kulcspontja lesz a prémium autógyártó elektromobilitásra épülő stratégiájának. Emellett még több más sikeres gazdasági tárgyalást is folytattunk.
2020-ban globálisan 42 százalékkal estek vissza a közvetlen külföldi beruházások, Magyarország 140 százalékos a növekedés
A magyar kormány minden lehetséges eszközzel segíti a befektetésösztönzést, ezt pedig a befektetők beruházásokkal, bővítéssekkel jutalmazzák. Az ENSZ gazdasági szervezete az UNCTAD által nemrég közölt adatok szerint, amíg 2020-ban globálisan 42 százalékkal estek vissza a közvetlen külföldi beruházások, addig Magyarország 140 százalékos növekedést tudott felmutatni. A befektetők visszaigazolják tehát annak a gazdaságpolitikai döntésnek a létjogosultságát, hogy a magyar kormány a beruházások támogatása mellett tette le a voksát, számos munkahelyet mentve meg ezáltal, jelentős fejlesztéseket hozva Magyarországra. A magyar kormány által életre hívott versenyképesség-növelő támogatási program a bajor vállalatokat is arra ösztönözte, hogy a leépítések, bezárások helyett inkább bővítsenek Magyarországon.
A magyarországi beruházást vizsgáló német cégek egyharmada bajor vállalkozás. Ez is arra utal, hogy még a jelenlegi rendkívül nehéz körülmények között is számos bajor cég gondolkodik magyarországi fejlesztésben. Ezzel cseng össze az is, hogy a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara múlt év októberi felmérése szerint a magyarországi német cégek bizakodók. A válaszadók mintegy 60 százaléka számít üzleti helyzetének javulására a következő 12 hónapban, és mintegy 50 százalék gondolja úgy, hogy újra eléri a krízis előtti árbevétel-szintet. A felmérés szerint a cégek hosszútávon a koronavírus-válság következtében bizonyos mértékben visszatelepíthetik a termelési és beszállítói kapacitásaikat Ázsiából Európába, amiből a közép-kelet-európai régió profitálhat. Magyarország elkötelezett az iránt, hogy ezeknek a folyamatoknak a nyertese legyen és, hogy ebben segítse a német, illetve bajor cégeket.
– Tapasztalatai szerint a járvány időszaka mennyire érintette a bajor cégek magyarországi tevékenységét?
– A járvány, illetve a járvány miatti korlátozások, határlezárások természetesen érintették a bajor cégek működését is. Az anyavállalatok szerkezetátalakítással kapcsolatos intézkedései, a megszorítások, az ellátási láncok megszakadása, az alapanyag és alkatrészhiány mind hatással voltak a jellemzően globális piacon működő bajor cégekre. A hazánkban jelenlevő cégeknek is újra kellett gondolniuk működésüket. A biztonságos munkavégzést a pandémia idején is fent kellett tartaniuk, így sokan vezettek be home office-t. A magyar ipar fellegvárát és büszkeségét, a győri Audi-gyárat sem kerülhette el például a termelés leállása, a csökkentett műszakban történő termelés, illetve a szigorított higiéniai szabályok bevezetése.
– A pandémia hatására miként alakult Bajorországban a magyar munkavállalók helyzete? Lehet, hogy ennek hatására több mesterember és szakember hazatér Magyarországra, vagy megmaradt a kinti cégek felszívó ereje?
2020 végére a Bajorországban élő magyarok száma elérte a járvány előtti szintet
– Nehéz pontos adatokat mondani, hiszen két uniós tagállamról van, az állampolgárok mozgása pedig egyrészt folyamatos, másrészt alapvetően a Főkonzulátus látókörén kívül esik. A bajor gazdaság korábbi dinamikus fejlődésének és a földrajzi közelségnek is köszönhetően a tartományi megoszlást tekintve Bajorországban él a legtöbb magyar, közel 78 ezer fő. A valós szám azonban ennél magasabb lehet, becsléseink szerint elérheti a 100 ezret is. A szövetségi statiszitkai adatok szerint számuk 2020 első negyedévéig csekély mértékben, de folyamatosan növekedett. Ezt a tendenciát a koronavírus-járvány megtörte, hiszen a járvány a határok lezárásával és kijárási tilalommal nemcsak a szabad mozgást korlátozta, de a gazdasági teljesítmény visszaesésével a munkavállalás esélyeit is megnehezítette. A csökkenést a nyáron stagnálás, majd a második hullám idején újabb csökkenés követte, év végére azonban újabb növekedés volt tapasztalható, így 2020 végére a Bajorországban élő magyarok száma elérte a járvány előtti szintet. A Főkonzulátus az említett adatokból, valamint a cégekkel, szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetésekből arra tud következtetni, hogy a többségében a feldolgozóiparban, építőiparban, szolgáltatóiparban dolgozó magyar munkavállalók kivárnak, a járvány miatt a Bajorországból visszaáramló hazai munkaerő egyelőre nem számottevő.
– Mit vár 2021-re a bajor-magyar üzleti kapcsolatok terén?
– Sok minden függ a koronavírus-járvány kezelésétől, attól, hogy mikor indulhat be a gazdaság és térhet vissza az élet a normális kerékvágásba. Nehéz ebben a helyzetben előrejelzésekbe bocsátkozni. Sajnos a müncheni gazdaságkutató intézet, az Ifo intézet legutóbbi felmerése nem ad okot optimizmusra. A német cégek egyelőre borúlátók, az ifo üzleti klíma index 90,1 százalékra csökkent, ami nagyobb visszaesés, mint amit a szakértők vártak. A német kereskedelmi és ipari kamara felmérése szerint 175 ezer vállalkozás tart attól, hogy csődbe kerül.
Ennek ellenére, a már említett okok miatt is biztos vagyok benne, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatainkra a járvány hosszútávon nem lesz negatív hatással. Kiemelten követjük a beszállítói láncok lerövidítésére, átalakítására vonatkozó üzleti szándékokat és döntéseket. A német tartományok közül hagyományosan Bajorországgal ápoljuk a legintenzívebb kapcsolatokat, ezek szilárd alapokon nyugszanak, kölcsönös bizalomra épülnek és töretlenül fejlődnek. A fejlődés egyik kézzelfogható jele, hogy a kapcsolatok intenzitása miatt, a krízis ellenére is növeltük diplomáciai képviseleteink számát Bajorországban: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2020. október 2-án nyitotta meg a Müncheni Főkonzulátushoz rendelt, nem önálló képviseletünket Nürnbergben.
Bizakodásra ad okot az is, hogy 2019-ben újabb rekordokat döntött a magyar-bajor külkereskedelmi forgalom, amelynek értéke 14,75 milliárd euró volt, a kereskedelmi fogalom 2010-től lényegében tehát megduplázódott. A bajor cégek bíznak hazánkban és a magyar kormányban. A közel 150 bajor nagyvállalat összesen több mint 1800 milliárd forintnyi, hozzávetőlegesen 5 milliárd eurónyi beruházást hozott eddig Magyarországra. A bajor vállalatok több mint 50 ezer főt foglalkoztatnak hazánkban. Figyelemre méltó az is, hogy a magyar kormány 87 stratégiai partnere közül 15 német, ebből is 5 bajor. Az Audi, a Siemens, a Knorr-Bremse, a Güntner, és a Bock fontos partnereink, melyekkel közösen keressük a megoldást a krízisre. A bajor cégek tehát hosszútávon gondolkodnak hazánkban, és stabil befektetők az országban.
Úgy gondolom, hogy a vállalkozások minden krízis idején sikeresen tudtak alkalmazkodni a megváltozott környezethez és ez így lesz most is. Mindkét országnak olyan kormánya és vállalatai vannak, mely folytatni kívánja a jövőt alakító technológiákba, így a digitalizációba történő beruházásokat, az elektromobilitással kapcsolatos fejlesztéseket, a startupok támogatását, valamint a hidrogénnel kapcsolatos fejlesztéseket, és beruházásokkal kíván a gazdaságnak lendületet adni.
A gazdaságvédelmi akcióterv keretében indított külpiaci növekedést és külpiacrajutást elősegítő támogatások révén a bajor befektetések mellett, a jövőben a magyar vállalkozások is hangsúlyosabban jelenhetnek meg a kétoldalú kapcsolatokban a német piacokon, mely továbbra is fontos szerepet tölt be a magyar vállalkozások üzletstratégiájában. Ezt bizonyítja, hogy a Főkonzulátus éves szinten hozzávetőlegesen 150 megkeresést kap többségében magyar vállalkozásoktól.
olyan jövőbe mutató területeken igyekszünk elősegíteni a bajor magyar kapcsolatok fejlesztését, mint az űrkutatás, az elektronika, a startupok, vagy a hidrogéntechnológia
Munkatársaimmal azon dolgozunk, hogy elősegítsük a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését, és olyan területeket azonosítsunk be, illetve vonjunk be az együttműködésbe, amelyre eddig nem volt példa. Így olyan jövőbe mutató területeken igyekszünk elősegíteni a bajor magyar kapcsolatok fejlesztését, mint az űrkutatás, az elektronika, a startupok, vagy a hidrogéntechnológia. Engedjen meg kérem végezetül egy sikertörténet a közelmúltból. A külgazdasági és külügyminisztérium támogatásával, a Müncheni-Magyar-Akcelerátor Program keretében a Főkonzulátus négy magyar startup céget is támogatott, melynek köszönhetően két hazai cég dobogós, első, illetve harmadik helyen végzett az Electronica nemzetközi vásárhoz kapcsolódó startup versenyen és nyert több tízezer euró értékű marketingcsomagot. Ez lendületet adhat az innovatív hazai vállalkozások üzletfejlesztésének és a fejlesztések Magyarországra történő hozatalának.
Összeségében, tehát optimista vagyok a kétoldalú gazdasági kapcsolatok jövőjét illetően, mely egy igazi sikertörténet.
