Hiába emelkedik a lélektani határnak számító 400 forint fölé az üzemanyag ára, a kereslet nem csökken jelentősen addig, amíg a gazdasági növekedés kitart. A Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára, Grád Ottó szerint ma már a magánfogyasztók is kevésbé ár érzékenyek, de eljöhet az a szint, amikor ők már visszavesznek a fogyasztásból.
– Ugyan az eddigi csúcsnak számító tavalyi, 450 forintos üzemanyag áraktól még messze vagyunk, de a lélektani határnak számító 400 forintos határt már átléptük. Mindez mennyiben befolyásolhatja az üzemanyag felhasználást?
– A Magyar Ásványolaj Szövetség első féléves adatai a folyamatos drágulás ellenére elég látványos fogyasztás növekedést mutattak az elmúlt év azonos időszakának adataihoz viszonyítva – mondta el Grád Ottó a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára.
Az első félévben közel 10 százalékkal növekedett a gázolaj, és mindegy 6 százalékkal a benzinfogyasztás az előző év megegyező időszakához képest. Hasonló számokat mutatott a NAV első féléves statisztikája is. Vagyis annak ellenére, hogy az év eleji 360 forint körüli üzemanyagárhoz képest, jó 10 százalékos emelkedés következett be, a fogyasztás látványosan emelkedett az első félévben.
A 400 forintos határ valóban kritikusnak mondható: ha az ár tovább emelkedik és stabilan a 400 forint fölött maradunk, akkor én azt gondolom, hogy némi keresletcsökkenés érezhető lesz már a második féléves fogyasztási adatokban. Éves szinten, ennek ellenére biztos vagyok abban, hogy az egész évet tekintve magasabb lesz a fogyasztás, mint tavaly volt, amiben az is szerepet játszik, hogy a gazdasági növekedés mellett az emberek életszínvonala, üzemanyagra költhető kerete is emelkedett.
Mindehhez azt is érdemes hozzátenni, hogy az üzemanyag árak továbbra is jelentős – akár 40-50 forintos – szórást mutatnak attól függően, hogy az ország melyik pontján és melyik társaságnál tankolunk.
– Miközben a válság idején érezhetően kevesebb autó mozgott az utakon, manapság ismét telt ház van. Érződik egyáltalán valamilyen átrendeződés a szokásokban?
– Azt fontos tudni, hogy az üzemanyag fogyasztás gerince a gázolaj: az éves szinten összesen értékesített közel 6 milliárd liternyi üzemanyag 2/3-a gázolaj, 1/3-a benzin. Az úgynevezett közületi fogyasztók, az ipar, a kereskedelem, a szállítmányozás, a mezőgazdaság, alapvetően a nehézgépek, mind gázolajjal működnek. Ezért a dízelfogyasztás jóval jelentősebb, mint a benzin, ami elsősorban a magángépjárművek forgalmára jellemző. Vagyis az első félév attraktív növekedést mutató számok alapvetően a gazdasági szereplők többletfogyasztásából ered. Magyarul a gazdaság működik, és a GDP-ben, a gazdaság mérőszámaiban látható pozitívumok az üzemanyag fogyasztás számadataiban is megerősítést kapnak.
– A magánszektort tekintve vannak-e adatok a dízel és a benzinfogyasztás arányára?
– Erre nincsenek pontos adatok – magánbecslések szerint közel 50-50 százalék körül lehet ez az érték, de erre az arányra nagy hatással vannak az aktuális gépjármű forgalmazási, üzembe helyezési trendek is.
– A válság okozta sokk óta, a magánfogyasztásban látható valami trendváltás?
– Az egyértelműen érezhető, hogy a prémium üzemanyagok fogyasztása sokkal jelentősebb mértékben növekszik, mint a hagyományos üzemanyagoké: az azonos típusú üzemanyagokon belül jelentősen – akár a 20 százalékos mértékben – nőtt a magasabb oktánszámú prémium típusú üzemanyagok fogyasztása. Ha mindezt a korábbi évek fogyasztási adatára vetítem, akkor ez a növekedés a 30 százalékot is eléri. Így pedig a prémium termékek aránya ma már a teljes benzinforgalom 5-6 százalékát, a gázolaj 7-8 százalékát teszi ki a MÁSZ tagjai, vagyis a legnagyobb forgalmazók adatai szerint.
– Vagyis az üzemanyag ár növekedése nem veszi el a prémiumfogyasztás iránti kedvet?
– Azt gondolom, hogy az áremelkedés mértéke még nem érte el azt a szintet, hogy a drágább, nagyteljesítményű gépjárműnek tulajdonosai ne lennének hajlandóak a magasabb ár mellett is a prémium üzemanyagot megvásárolni.
– A szakember szemében mennyire legenda, vagy valóság, hogy a prémium üzemanyagokkal kevesebbet fogyaszt az autó?
– Ami biztos: prémium üzemanyag teljesítménye egyértelműen nagyobb. Vagyis ugyanannyi energia megtermeléséhez fajlagosan kevesebb üzemanyagra van szükség. De a prémium üzemanyag valódi előnye nem csak a leadott teljesítményben rejlik, hanem abban, hogy a magasabb adaléktartalom az égés folyamatának javításával, a kopás csökkentésével segít a motor élettartamának meghosszabbításában, illetve a kipufogó gázokban található káros anyag kibocsátás visszaszorításában.
– A fogyasztási adatokat persze nyilván a turizmus és a tranzitforgalom is meghatározza.
– Így van. Egyértelműen látszik, hogy amikor viszonylag gyenge a forint, akkor versenyképesek vagyunk a határon túli árakkal, mondjuk Szlovákiával, Ausztriával, Szlovéniával, vagy akár Horvátországgal – és akkor természetesen mindenki teletankkal indul tovább Magyarországról. Tehát a jelenlegi időszak gyenge forintja is egyértelműen kedvezően hathat a hazai értékesítésre, hiszen még az euró centek is számíthatnak egy-egy kamionos tankolási döntésénél.
– És a hazai fogyasztóknál?
– Az egyértelmű trend, hogy a közületi vevőket különféle szolgáltatásokkal és árkedvezményeket biztosító hűségkártyákkal igyekeznek magukhoz csábítani és maguknál tartani az olajtársaságok. De már a magán forgalomban is kezd kialakulni az ilyenfajta ösztönzőkre épülő márkahűség, és így a néhány forintos árkülönbségeknek viszonylag kicsi a vonzerejük, mert az emberek többsége rutinszerűen, a számukra megszokott helyeken tankolnak.
– Sokat lehetett hallani arról, hogy az üzemanyag árának nagy része adó és még ebben is fizetünk az útfejlesztésekért…
– Ez utóbbi tétel már kikerült az üzemanyag árából, de az adótartalom még így is elég jelentős. A legjelentősebb adótétel az áfa, ami a nettó ár 27 százaléka. A nettó ár tartalmazza a jövedéki adót is. Összességében elmondható, hogy a jelenlegi, mondjuk olyan 405-410 forintos üzemanyag árban a gázolajnál mindegy 200, benzinnél közel 210 forint az adótartam. Vagyis az egyiknél kicsit kevesebb, a másiknál kicsit több mint a fele adó. Ez az a különbség abból adódik, hogy a gázolajban 110, a benzinben mintegy 120 forint a jövedéki adó.
– Ebbe a körbe tartozik a változó jövedéki adótartam rész is.
– A két évvel ezelőtti jogszabály változás következtében változott sávossá a jövedéki adó. Eszerint, ha egy adott negyedévben, – egyszerűen fogalmazva – egy meghatározott forma szerint a kőolaj világpiaci árának átlaga, az 50 dolláros kritikus szint alá kerül, akkor magasabb jövedéki adótartammal próbálja a kormányzat a jövedéki adó illetve a kapcsolódó áfa bevételek nagyságát változatlan mértékben biztosítani. Ettől a szinttől most messze vagyunk.
Idén nem is volt is rá példa, és a jelenlegi világpiaci trendeket elnézve, már nem is lesz, mert az aktuális 70 dollár/barell körüli világpiaci ár olyan messze van az 50 dollártól, hogy kockázat nélkül ki lehet jelenteni, csak az alacsonyabb jövedéki adó társul az üzemanyagok árához. Amik viszont magasabbak lesznek, mint az év első felében voltak.
