Több kockázatot mint lehetőséget lát a teljesen elektromos járműtechnológiában a BMW, ezért továbbra is nagy hangsúlyt helyez a benzinmotorok fejlesztésére, valamint a tetszés szerinti hajtáslánc beépítéséhez rugalmasan alakítható járműplatformokra – mondta Klaus Fröhlich, a konszern fejlesztési igazgatója az Automotive News Europe portálnak.
Ellentétben a Tesla és a Volkswagen gyakorlatával, a teljesen elektromos járműplatformok helyett a BMW belsőégésű és elektromos motorokat egyaránt befogadni képes flexibilis járműplatformok kifejlesztésére helyezi a hangsúlyt.
A flexibilis járműplatform 80-100-120 kilométeres hatótávot biztosít majd a BMW plug-in hibrid (benzin-elektromos) autóinak tisztán elektromos üzemmódban – mondta. Hozzátette: a teljesen elektromos járművek még hosszú ideig túl drágák lesznek, elsősorban az akkumulátorgyártáshoz szükséges nyersanyagok magas ára miatt. Az alapanyagárak a kereslet növekedése miatt később sem fognak csökkenni.
Az elektromos autózás elterjedésének a magas ár mellett az újratöltés technikai kihívásai jelentik a legnagyobb akadályt. A gyorstöltés ugyanis jelentősen lecsökkenti az akkumulátorok élettartamát. “Annak pedig egyetlen autós sem fog örülni, ha két-három évente cseréltetnie kell a rendkívül drága akkumulátort” – mondta. Gyorstöltést ideális esetben legfeljebb minden huszadik alkalommal lehetne alkalmazni.
A belsőégésű motorok jövőjéről szólva Klaus Fröhlich elmondta: az olyan nagy motorok, mint például a V12-es gyártásával a BMW is felhagy, hosszú ideig biztosítva látja viszont még a kisebb motorok jövőjét.
“A négy- és hathengeres motorok előtt még legalább húsz, a benzinmotorok előtt pedig még legalább harminc év áll” – fogalmazott.
A részben és teljesen elektromos járművek piaci részesedése a BMW fejlesztési igazgatója szerint 2030-ra húsz és harminc százalék között lesz az új autók értékesítésében globálisan, de nagy regionális eltérésekkel, még országokon belül is. Az Egyesült Államokban például a keleti és nyugati partvidék nagyvárosaiban terjed majd el az elektromos autózás, míg az ország többi részében uralkodó marad a benzinmotoros autók használata.
Hasonló eloszlásban terjed majd el az elektromos autózás Kínában is. Elsősorban a keleti partvidék nagyvárosaiban. A nyugatibb tartományok az infrastruktúra hiányosságai miatt azonban még jó 15-20 évig kitartanak a benzinmotor mellett.
Európában Klaus Fröhlich meglátása szerint nem nagyon hajlanak az autósok az elektromos átállásra. Legalábbis közvetlenül nem, ezért a plug-in hibridek iránt viszonylag erős kereslet lesz. Oroszországban, a Közel-Keleten és Afrikában pedig egyelőre egyáltalán nem létezik elektromos autók töltéséhez szükséges infrastruktúra.
