Kezdőlap Menedzser Akadémia A gazdasági növekedés alternatívái - Stratégiaváltás a világgazdaságban
No menu items!

A gazdasági növekedés alternatívái – Stratégiaváltás a világgazdaságban

Ezzel a címmel jelent meg nemrégiben egy gazdasági kirakós játéknak is beillő tanulmánykötet, amely arra keresi a választ, hogy az exportorientációra és/vagy a belső keresletre alapozott növekedés a követendő út a világ számos országa számára.

Ez a kérdés távolról sem közömbös Magyarország gazdasága számára sem, különösen akkor, amikor az előrejelzések szerint a nem távoli jövőben újabb visszaesésre számíthat a világ gazdasága.

A kötet növekedési lehetőségeket vázol fel hat fejlett, fejlődő, illetve feltörekvő gazdaságú ország (Japán, Dél-Korea, Kína, Brazília, India és Törökország) gazdasági fejlődésének elemzésére alapozva a 21-dik század második évtizedének vége felé, amolyan pillanatfelvételként. A hat kiválasztott országban él a világ népességének 42 százaléka, ők állítják elő a világ GDP-jének (bruttó hazai termék) 30 százalékát, részesedésük a világ exportjában 2017-ben 23 százalék volt.

Mi lesz a növekedés motorja?

Az Akadémia Kiadó gondozásában megjelent könyv előszavában a kötet szerkesztője és a tanulmányok végkövetkeztetéseit összefoglaló szerzője, dr. Kiss Judit felteszi a kérdést: a 2007-2008-as világgazdasági válságot követően milyen lehetőségek vannak a növekedés beindítására és fenntarthatóságára? Folytatható-e a sok ország esetében sikeres exportorientáció, avagy helyette/mellette a belső kereslet fogja vezérelni a növekedést? Elképzelhető –e az importhelyettesítéshez való visszatérés, vagy egy újfajta exportorientáció van a láthatáron? Nem zárható ki egy úgynevezett policy mix létrejötte sem, amely a felsorolt lehetőségek, illetve ezek egy részét vegyíti. A tanulmánykötetet „átitatja” egy kiemelten fontos kérdés: az említett változások milyen mozgásteret teremtenek a magyar gazdaság számára? További fontos kérdés, hogy mi lesz a növekedés motorja a világgazdaságban és idehaza a következő években?

Kiss Judit a vonatkozó nemzetközi szakirodalmat elemezve megállapítja, hogy az export vezérelte növekedési stratégia egyre kevésbé fenntartható és számottevő egyensúlytalanságokat okozhat a világgazdaságban, ha mindenki exportálni akarna. Ennek a gazdaság növekedési stratégiának alternatívája lehet a hazai keresletre, a belső fogyasztásra alapozott növekedési stratégia.

Az exportorientált gazdasági növekedési modell

Az exportorientált növekedés sikerességét jól mutatja – állapítja meg a könyv – hogy az úgynevezett négy ázsiai kistigris (Dél-Korea, Hongkong, Szingapúr és Tajvan) magas GDP növekedést értek el, miután a korábbi importhelyettesítő gazdaságpolitikát az exportorientáció váltotta fel. Az export vezérelte növekedési modell több előnnyel jár: például emelkednek a kivitelből származó bevételek, ennek nyomán könnyebb egyensúlyban tartani a kereskedelmi és a folyó fizetési mérleget, növekszenek a valuta tartalékok, javul a hitelminősítés, s nem utolsó sorban a bővülő bevételek felhasználhatók a gazdasági növekedés finanszírozásához.

A tanulmánykötet felhívja a figyelmet, hogy az export vezérelte gazdasági növekedés fenntarthatóságának fontos bel- és külpiaci feltételei vannak. Ilyenek többek között:

  • a külpiaci kereslet alakulása
  • a célpiacokhoz való hozzájutás
  • a partnerek nyitottsága
  • a kereskedelmi liberalizáció mértéke
  • a kereskedelem útjában álló akadályok lebontásának lehetősége
  • a külföldi tőke beáramlása
  • a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása
  • az exporthoz szükséges nyers- és alapanyagforrásokhoz való hozzájutás
  • a modern technológia gyors átvétele az exportra termelő ágazatokban és az oktatásban

Az exportorientáció sikerességének ára van, ugyanis ez a modell alapvetően a világpiactól, annak konjunktúrájától, a fejlettebb országok fizetőképes keresletétől, a multinacionális cégek tevékenységétől, stb., összességében az exportbevételek alakulásától függ. Mivel egyre több ország akar exportorientációt folytatni, de a világpiaci kereslet nem növekszik ezzel arányosan, így egyre nagyobb a verseny ezek között az országok között. Ez a verseny sok területre kiterjed, például a bérekre, az árfolyamra, a munkakörülményre, a minőségre, a szabványokra, valamint a környezetvédelemre. Nem titkolt cél (és következmény) egymás exportjának a kiszorítása.

Az elmúlt évtizedekben – állapítja meg az összefoglaló tanulmány – nőtt az exportorientációt folytató országok száma és világgazdasági részesedése. Ez a folyamat aligha folytatható, nem lehet minden ország nettó exportőr. Így egyre kisebb annak a lehetősége, hogy új tagokkal bővüljön az exportorientációt folytató országok „klubja”.

Szakértők szerint az export vezérelte növekedési stratégia új formája fog megjelenni a következő években, amelyben nagyobb hangsúly helyeződik a Dél- Dél, vagyis a fejlődő világon belüli együttműködésre. valamint a szolgáltatás kereskedelemre. Ehhez szükség van a minőség javítására, az export kínálat bővítésére, s nem utolsó sorban a hozzáadott érték növelésére.

A belső kereslet vezérelte növekedési modell

A kötet az említett országok gazdasági fejlődését, követett stratégiáit, évtizedes gyakorlatát bemutatva sokat foglalkozik a másik növekedési modell, a belső kereslet vezérelte növekedés elemzésével. A kereslet vezérelte növekedési elmélet azon alapszik, hogy a termelés, a GDP növekedéséhez végső soron az összkereslet bővülése vezet.

A belső keresletre, ezen belül is a fogyasztásra alapozott növekedési modell szerint a hazai fogyasztás, vagyis a háztartások/ lakosság és a kormányzat által elköltött pénzek kedvező hatással vannak a növekedésre, ugyanis a GDP fontos része a fogyasztás. A termelés, valamint a GDP növekedésével emelkednek a bérek és a jövedelmek, ez pedig újabb keresletet generál, ettől a fogyasztás tovább növekszik, így a növekedés tovább folytatódik, a kör tehát folyamatosan „megismétlődik”.

A fogyasztásra alapozott gazdaságban a fogyasztás a GDP 70 százalékát is elérheti. Ennek a növekedési stratégiának sok előnye van, például:

  • kisebb az országok függése a világgazdasági folyamatoktól vagy éppen az esetleges protekcionizmustól
  • kiszámíthatóbb és stabilabb növekedés és foglalkoztatás
  • stabilizáló hatása van a fizetőképes keresletre és a jövedelem-szintre
  • strukturálisan kiegyensúlyozottabb gazdaság és az erőforrások jobb allokációja érhető el akkor, ha a gazdaságpolitikai döntéseket nem az export mindenáron való növelésének rendelik alá

Természetesen ennek a stratégiának is megvannak a maga feltételei, korlátai és hátulütői. Például nagy belső piac és magas megtakarítási ráta szükségeltetik. Igencsak fontos a belső fizetőképes kereslet folyamatos bővülése, valamint a viszonylag alacsony beruházási ráta. Ez a növekvési modell csak akkor tartható fenn, ha növeli a hatékonyságot, és az erőforrások, a szaktudás, a humán tőke, a fizikai és társadalmi infrastruktúra optimális kihasználását.

Nyilvánvaló, hogy a hazai kereslet vezérelte gazdaság stratégia megvalósításának több fontos feltétele van. Ezek közül érdemes kiemelni:

  • a hazai kereslet ösztönzését
  • a kormányzati kiadások emelését
  • a magánberuházások ösztönzését
  • a bérek és jövedelmek vásárlóerejének a megőrzését az infláció féken tartásával

Az új növekedési modell megvalósításához – hangsúlyozzák a kötet szerzői – a világgazdasági környezetnek és a világgazdaság struktúrájának is változnia kell. Többek között meg kell szüntetni az árfolyamok alulértékeltségét, korlátozni kell a globális munkaerő piaci- versenyt az egységes környezeti és szociális normák elfogadásával.

Merre tovább? A két modellből egy harmadik születik?

Miután mind az exportnövekedésre, mind a belső keresletre alapozott stratégia számos korláttal küzd, sokan azon a véleményen vannak, hogy a belső keresleti modell aligha fog exportorientációt kiszorítani. Legfeljebb kiegészíteni, hiszen az országoknak exportbevételekre van szükségük az importszámla fedezéséhez, és számos országban csak a külpiacokra való termeléssel növelhető a méretgazdaságosság.

Mind többen állítják, hogy a két modellt érdemes optimalizálni.

Vagyis az exportra termelő ágazatok esetében  alapvetően a külső keresletre kell támaszkodni és ezzel párhuzamosan növelni kell a belső keresletet és támogatni a hazai vállalatokat. Tehát ki kell építeni az arra alkalmas országok esetében a gazdaság belső keresleti oldalát, és el kell engedni az exportra termelő külföldi tőke mindenáron való bevonzásának stratégiáját.

Néhány nemzetközi tanulság a magyar gazdaságpolitika számára

A két növekedési modell, valamint a hat ország elmúlt évtizedekben követett gazdaság stratégiáinak elemzése nyomán vajon milyen tanulságok fogalmazhatók meg a magyar gazdaságpolitika számára?  A tanulmánykötet megállapítja, hogy Magyarország számára nem csak lehetőség, de szükségszerűség is az exportorientáció. „Az elmúlt évtizedekben, de különösen a válság éveiben egyértelműen a külföldi tőkére és a multinacionális vállalatok feldolgozóipari tevékenységére alapozott export húzta a magyar gazdaságot, s kisebb mértékben az agrárgazdaság. Vagyis az ország aligha mondhat le erről a húzóerőről. Az exportorientáció nem csak az exportbevételeket növelte, de a termelést, a foglalkoztatást, a munkatermelékenységet, az adóbevételeket, a technológiai fejlődést is.”

Ugyanakkor az exportorientáció fenntartásának komoly feltételei vannak. „Mivel ez a külföldi tőkére és a multinacionális vállalatok tevékenységére alapozott, így olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, és olyan gazdasági, politikai, jogi és gazdasági környezetet kell teremteni, ami nem elriasztja, hanem vonzza a külföldi tőkét és a multinacionális vállalatokat. Az adókulcsok nagyságánál sokkal fontosabb a kiszámíthatóság, a bizalom és a tervezhetőség”. Fontos megállapítás, hogy a belső fogyasztás bővülésére alapozott gazdaság stratégia egy kis, nyitott gazdaság esetében csak az exportorientáció kiegészítése képpen értelmezhető.

dr. Gonda György

E rövid ismertetés keretében nincsen lehetőség kitérni külön-külön a hat ország esettanulmányára, fejlődési, fejlesztési stratégiájuk eredményeire, buktatóira, tanulságaira. Növekedés-stratégiai, világgazdasági és ország-ismereteinket jelentősen bővítik az értékes ország tanulmányok, amelyek Völgyi Katalin (Japán, Dél-Korea), Szunomár Ágnes (Kína), Artner Annamária (Brazília) és Szigetvári Tamás (Törökország) munkája. A szerzők a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont Világgazdasági Intézete munkatársai.

Az utakat, modelleket elemző és bemutató kötetet jó szívvel és szakmai meggyőződéssel ajánlom az olvasónak. (Stratégiaváltás a világgazdaságban. Szerkesztette Kiss Judit. Akadémia Kiadó, Budapest 2018.)

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Magyar – Lengyel ösvény – 15 állomás Felsőzubricától Szczawnicáig

A közel 190 km hosszú és 15 állomást tartalmazó ösvény Árvától kezdődik és a Podhalén keresztül egészen a Szepességig nyúló mikrorégió magyar emlékeit mutatja be.

Több mint 80 ezer tisztán elektromos személyautó kapott már zöld rendszámot

Több mint 80 ezer tisztán elektromos személyautó kapott már zöld rendszámot Magyarországon

2023 februárja óta a legmagasabbra emelkedtek júliusban a globális élelmiszerárak

Az élelmiszerek világpiaci ára júliusban több mint két éves csúcsára, 2023 februárja óta a legmagasabb szintre emelkedett.

A NAK, és a MATE termelői együttműködése – kevesebb szilva termett

A termesztés fejlesztése érdekében a NAK, és a MATE termelői együttműködéssel átfogó kutatás- fejlesztési projektet indít az idén. 
Hirdetés

Hírek

Környezetbarát csatornatisztítás Bécsben: az E-FLUSH munkába állt

Az E-FLUSH az egyik legkorszerűbb technológiát alkalmazza a csatornatisztításban. A jármű ugyanis saját vízvisszaforgató rendszere révén a csatornából felszívott anyagokat – víz, kavics és üledék – helyben szétválasztja, a megtisztított vizet pedig újrahasznosítja a tisztítás során.

A fogyasztói árak emelkedéséről: júliusban átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat

Júniushoz viszonyítva átlagosan 0,4 százalékkal voltak magasabbak az árak -

Mol-csoport eredménye a második negyedévben romlott

A körforgásos gazdasági szolgáltatások EBITDA-ja 2025 második negyedévében mínusz 3,7 milliárd forintra esett vissza az első negyedévi 4,8 milliárd forintról.

Lublin városa és a Lublini vajdaság ad otthont a CONNECT 2026 nemzetközi légiközlekedési konferenciának

Lublin városa és a Lublini vajdaság lesz a házigazdája a 22. CONNECT nemzetközi konferenciának, amelyet 2026. február 17–19. között rendeznek meg a Lublini Konferenciaközpontban.

44 milliárd forintot költöttek SZÉP-kártya birtokosok júniusban

A térségek közül a legtöbbet a Balatonnál költöttek a szálláshelyeken SZÉP-kártyákról, ahol ez az összeg a júniusi belföldi szálláshelyi bevételek 9,7 százalékát tette ki.

Duna House: lakbércsökkenést hozhat az Otthon Start Program

Az Otthon Start Program az albérletpiacon kettős hatással járhat: csökkenhet a bérlői kereslet, miközben nőhet a kiadó lakások kínálata, ami a bérleti díjak mérséklődéséhez vezethet, különösen Budapesten és az egyetemi városokban

Sziget – Francia, német és holland rendőrök segítik a BRFK munkáját a fesztiválon

Francia, német és holland rendőrök segítik a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkáját az idei Sziget fesztiválon.

Kétszer csenget, de nem szennyez: Bécsben egyre zöldebb a kézbesítés

2025 végére Bécsben kizárólag gyalogosan, kerékpárral vagy elektromos járművekkel történik majd a postai kézbesítés,
Hirdetés

Gazdaság

A nyári uborkaszezon a legjobb időszak a dubaji ingatlanvásárlásra a magyar szakértő szerint

Töretlenül növekszik a magyarok érdeklődése a dubaji ingatlanok iránt, egyes cégek évről évre hússzoros növekedést is tapasztalnak a keresletben.

Vegyesen változott csütörtök estére a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben csütörtök estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Rekordszinten a bitcoin jegyzése

Rekordszintre emelkedett a bitcoin jegyzése a dollárral szemben péntek reggel az intézményi befektetők keresletének a hatására.

Még Angliában is jól pörgött a Raiffeisen Bank zöld kötvénye

Több mint 3,6-szoros túljegyzést regisztrált zöld kötvényére a Raiffeisen Bank Zrt., melyet 300 millió euró összegben bocsátott ki, megerősítve ezzel a fenntartható finanszírozás iránti...