Hatalmas összegbe, mintegy 3,5 millió dollárba kerül Kolumbiának a néhai drogbáró, Pablo Escobar 70 vízilójának elszállítása. Az állatokat a tengerentúlra küldik, hogy megfékezzék a helyi ökoszisztémát felborító, növekvő populációt.
A kokainbáró az 1980-as évek végén hozatott néhány vízilovat Afrikából Kolumbiába. Az 1993-ban bekövetkezett halála után azonban az állatok szabadon kóborolhattak Antioquia megye egy forró, mocsaras területén, ahol a környezetvédelmi hatóságok tehetetlenek voltak a megfékezésükben.
Most azonban a hatóságok közölték, hogy az elkövetkező hónapokban a vízilovak közel felét tervezik befogni és elszállítani, 10-et az észak-mexikói Ostok menedékhelyre, 60-at pedig egy egyelőre meg nem nevezett indiai létesítménybe.
“Az egész művelet körülbelül 3,5 millió dollárba fog kerülni” – mondta Ernesto Zazueta, az Ostok Menedékház tulajdonosa a Guardian beszámolója szerint.
Ő és a vízilovaknak otthont adó kolumbiai régió helyi kormányzója azt tervezik, hogy csalival csalogatják az állatokat karámokba, ahol bezárva maradnak, mielőtt speciális ládákba helyezik őket a szállításhoz.
Amióta a vízilovak Escobar halála után megszöktek, a kormánynak több alkalommal sem sikerült megszelídítenie a Magdalena folyó medencéjét otthonukká tevő, virágzó populációt.
A kormány 2009-ben megpróbálkozott az állatok gyérítésével, de leállt, miután egy szemléletes fotó országos felháborodást keltett. A sterilizálási program továbbra is érvényben van, de a vízilovak gyorsabban szaporodnak, mint ahogy a helyi szakemberek megtalálják, befogják és ivartalanítják őket.
Az Escobar vidéki birtokáról elszökött négy vízilóból ma mintegy 130 él - ez a legnagyobb Afrikán kívüli populáció. Mivel nincsenek természetes ragadozók, amelyek kordában tarthatnák őket, a populáció exponenciálisan fog növekedni. Egy tanulmány becslése szerint 2034-re a vízilovak száma 1400 lesz.
Tanulmányok arra figyelmeztettek, hogy a vízilovak károsítják a Magdalena ökoszisztémáját, amely a világ egyik legváltozatosabb élővilágú országának legnagyobb folyója. Egy-egy víziló éjszakánként körülbelül 40 kg füvet eszik meg, ami azt jelenti, hogy az ürülékük mérgezi a vizet, elpusztítja a halakat és veszélyezteti a folyó gazdag biológiai sokféleségét.
A vízilovak egyre gyakrabban kerülnek konfliktusba a helyi lakossággal, és az utóbbi években a vízilótámadások is gyakoribbá váltak.
A környezetvédelmi minisztérium tavaly invazív fajnak nyilvánította a vízilovakat, ami megnyitotta az utat egy esetleges gyérítés előtt, így a vízilovak áthelyezési tervét végső életmentő intézkedésnek tekintik.
