Már több mint egy hete tart az Ukrajna elleni orosz invázió, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök különleges katonai műveletnek, a NATO pedig brutális háborús cselekménynek nevez. A befektetők azóta igyekeznek a kisebb kockázatú befektetésekbe, például az aranyba átcsoportosítani a vagyonukat. Nem kivételek ezalól a luxuscégek sem.
A luxuscégek, köztük a két francia gigász, az LVMH és a Kering, a svájci Richemont csoport, a milánói székhelyű Prada és a brit Burberry márka részvényei már a háború kitörése után közvetlenül három és hat százalék közötti mértékben estek, nagyjából a legnagyobb európai vállalatokat tömörítő STOXX 600 index négy százalékos esésével összhangban.
Ez annak a jele, hogy a befektetők jelenleg nem számítanak arra, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás sokkal jobban vagy kevésbé befolyásolja a csúcskategóriás divat, szépségápolás és ékszerek eladóit, mint a szélesebb piacot. Luxusipari elemzők azonban jelezték, hogy a háborúnak szélesebb körű hatása is lehet az üzletre, mivel a világgazdaságot érő sokk azzal a kockázattal jár, hogy az ágazat Covid-járványból való kilábalása megszakad.
Bár az ukrán divatipar egyes üzleti vezetői már február azt mondták, hogy felkészültek a katonai invázió lehetőségére, a legtöbben kételkednek abban, hogy a legrosszabb forgatókönyv bekövetkezik.
Az Ukrajnában jelen lévő nemzetközi divat- és luxuscégek most azon dolgoznak, hogy felfüggesszék működésüket az országban, mivel az ország példátlan humanitárius válságot él át. A cégek szorosan figyelemmel kísérik az Oroszország elleni nyugati szankciók bevezetését is, hogy előre lássák a háború üzletre gyakorolt hosszabb távú hatását.
Becslések szerint Oroszország és Ukrajna együttesen a globális luxusértékesítések mintegy 4-5 százalékát teszi ki, ami azt jelenti, hogy a fegyveres konfliktus közvetlen hatása az üzletre valószínűleg korlátozott lesz – írta Luca Solca, a Sanford C. Bernstein luxuscikkekkel foglalkozó elemzője.
A konfliktusnak a világgazdaságra gyakorolt hullámhatása azonban jelentős lehet. Solca szerint mivel “az Ukrajna elleni orosz invázióra az USA és az EU kemény gazdasági reakciót adott, az Oroszországgal szembeni szankciók további energiaár- és inflációs kiugrást válthatnak ki, ami viszont a globális GDP-növekedés lassulását vagy akár globális recessziót is eredményezhet“.
Ez viszont kilyukaszthatja a “felső kategóriás fogyasztói jó közérzetet“, ami “a felső kategóriás kiadások hirtelen leállásához – vagy meredek lefelé történő kiigazításához – vezetne. Emiatt az ágazat sokkal alacsonyabb bevételt és nyereségeet érhet el” – zárta Solca.
Zuzanna Pusz, a UBS európai luxuscikkekért felelős vezetője szintén úgy véli, hogy a háború kockázatot jelent az ágazat számára. “A növekvő tőzsdei volatilitás és a geopolitikai bizonytalanság rövid távon kockázatot jelenthet a szélesebb fogyasztói hangulatra, különösen a csúcskategóriás luxuscikkek tekintetében, bár ezt egyelőre nehéz megítélni” – mondta.
A piacokat különösen aggasztja, hogy milyen hatással lesz az euróövezet gazdaságára. A Bain tanácsadó cég szerint a világjárvány kitörése óta alacsonyabb nemzetközi turisztikai számok miatt a luxuscikkek eladásai Európában tavaly 19 százalékkal maradtak el a 2019-es, járvány előtti szintektől, de az európai ügyfeleknek történő eladások 15-20 százalékkal nőttek. Az ukrán válság azzal a kockázattal jár, hogy ez a fellendülés megszakad.
Mégis, “nem minden geopolitikai vagy gazdasági sokk váltja ki a GDP-növekedés nagymértékű lassulását” – emelte ki a UBS szakértője.
“Az elmúlt húsz évben nyolc olyan negatív geopolitikai és gazdasági sokkot vizsgáltunk, amely az euróövezetet érte. Nem minden sokkot követett a GDP-növekedés lassulása. Számos esetben a növekedés még gyorsult is, feltehetően azért, mert a sokk negatív hatását túlkompenzálta az erős külső környezet. A sokkok többsége rövid ideig, mindössze egy negyedévre terjedt ki” – mondta Pusz.