Az MRSZ Barométer kutatás szerint 55,6 milliárd forint tűnhet el a médiapiacról, míg a teljes kommunikációs iparág 148,8 milliárd forintos visszaeséssel számolhat az idén – derült ki a Magyar Reklámszövetség kutatássorozatából.
Az MRSZ Barométert az iparág meghatározó szereplőinek körében azzal a céllal indították, hogy felmérje a koronavírus okozta válság hatását a kommunikációs szakmára és annak bevételeire, valamint megismerje a piac jövőbeli kilátásait, az iparág szereplőinek javaslatait.
Az első adatfelvétel április-május fordulóján készült, az aktuális lekérdezés augusztusban és szeptember elején zajlott, a második koronavírus hullám berobbanása előtt, a harmadik etapját november végére tervezik. Az első adatfelvételben 386, a másodikban 359 cégvezető vett részt, elsősorban a szövetség tagvállalatai vagy a társszövetségek képviselői válaszoltak, de bekapcsolódtak egyéb iparági szereplők is.
A felmérés szerint a májusi prognózisban előre jelzetthez képest, kissé csökkent a válaszadók szerint becsült visszaesés mértéke, de iparági szinten még mindig nagyon jelentős piaci esés várható.
A 2019-es médiatorta 245,08 milliárdról idén 189,48 milliárdos méretűre apadhat.
A kutatásban résztvevő piaci szereplők prognózisa szerint 2020-ban – a médiatortát is magába foglaló – kommunikációs torta várható csökkenése pedig a 2019-es bázisévhez képest 467,96 milliárdról 2020-ban 319,16 milliárd méretűre csökkenhet.
Az iparág üzleti helyzetének romlási esélye továbbra is fennáll, de 23 százalékkal kevesebben, – az előző lekérdezés 76 százaléka helyett – a legutóbbi adatfelvétel alapján mindössze a kitöltők 53 százaléka számol ezzel a forgatókönyvvel. Stagnálásra 25 százalékkal többen gondolnak, javulásra az első etapban rögzített 4 százalékhoz képest 10 százalék lát esélyt. A legelkeserítőbbnek az ügynökségek látják a jövőt – ismertették.
A felmérésből kiderült az is, hogy a válaszadók 96,8 százaléka úgy gondolja, hogy jelen helyzetben továbbra is szüksége lenne célzott kormányzati intézkedésekre.
A munkavállalók fizetésének részleges átvállalását választók aránya csökkent a legnagyobb mértékben, 60 százalékról 44 százalékra. Ez arra enged következtetni, hogy ebben a lehetőségben már kevésbé bíznak a cégvezetők. A cégek átlagánál az ügynökségek részéről jóval magasabb arányú a kormányzati segítség igénye szinte minden pontban: a járulékterhek csökkentését 92 százaléka várja. Az állami költések szintjének emelését leginkább a médiatulajdonosok igényelnék.
