A magyar kormány álláspontja, hogy a nehézipar jövőjét Európában és Magyarországon is a zöld átállás jelenti – mondta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára egy budapesti konferencián csütörtökön.
A szeptember 27-e és 29-e között zajló, európai alumíniumipari konferencia második napján Fábián Gergely hangsúlyozta, hogy az Európai Unió kiemelt célként tekint a stratégiai autonómia kérdésére, amely a gyakorlatban arról szól, hogy az európai ipar szereplői hogyan bővíthetik termelésüket és hogyan tudják felvenni a versenyt az olcsóbb és gyakran gyengébb minőségű importtal. Ez összhangban van a magyar célokkal – jegyezte meg.
Az európai nehézipar számára a zöld átállás biztosíthatja versenyelőnyt az olcsóbb importtal szemben, a zöld technológiák térnyerése pedig alapvető az energiaintenzív és magas szén-dioxid-kibocsátású iparág fenntartható és környezetbarát működésének biztosításhoz – hangsúlyozta.
A szektor előtt álló globális kihívások között említette a háború hatásait, az inflációt és az emelkedő kamatokat, valamint a világgazdaságban kialakuló blokkosodást, amelyek a kereskedelmi korlátozások növekedésével járhatnak. A kínai gazdaság lassulása is hátrányosan érinti a szektor szereplőit – jegyezte meg.
Az előadásában bemutatott adatsor szerint 2020 második negyedéve óta a nehézipar kibocsátása Európában és Magyarországon is elmaradt a többi ipari ágazat termelési szintjétől, míg a pandémia előtt együtt mozogtak. A globális alumíniumtermelés növekedési üteme 2017-től lassul, ami részben az európai termelés csökkenésével magyarázható. Európában a szektor szereplői magas termelési költségek és a munkaerőhiánnyal küzdenek, miközben óriási a versenyben vannak kínai és ázsiai vállalatokkal.
Magyarországon 2021-ben a nyersanyagiparban csaknem 9800 vállalat működött, amelyek mintegy 200 ezer munkavállalót alkalmaztak. A szektor 1012 milliárd forint nyereséggel és 10 346 milliárd forint bevétellel zárta az évet a prezentáció adatai szerint. A nehézipar éves teljesítménye 2021-ben 2,7 milliárd euró, jelenlegi árfolyammal számolva több mint 1000 milliárd forint volt. A szektorban mintegy 16 ezren dolgoztak 246 cég alkalmazásban.
Az államtitkár szerint az ipar más területein teret nyerő megatrendek a nyersanyag- és nehéziparban is alkalmazhatóak, úgy, mint a robotizáció, az automatizáció, vagy a hálózatba kapcsolt eszközök (Internet of Things – IoT) alkalmazása. Kiemelte, hogy a magyar újraiparosítási stratégiában kijelölt féltucat szektorban – jármű-, élelmiszer- egészség-, nyersanyag- és kreatívipar, valamint az ICT (információs és kommunikációs technológiák) – működő vállalatokkal történő konzultációt követően a kormány versenyképességet növelő célterületeket határozott meg. Konkrét javaslatokat is megfogalmaztak, többek között a zöld átállás pénzügyi támogatása, a fenntartható projektek célzott állami támogatása, az energiainfrastruktúra javítása, az újrahasznosítás arányának emelése és a bürokratikus akadályok csökkentése – sorolta.
