Újabb, a koronavírus-járvány gazdasági hatásait csökkentő javaslatot terjesztett be a kormány. A törvénytervezet biztosítja, hogy a fejlesztési tartalék összegét a teljes adózás előtti nyereségből le lehet írni, illetve további adókönnyítő intézkedéseket is tartalmaz.
A Pénzügyminisztérium közölte: a kormány újabb beruházásösztönző intézkedése lehetővé teszi azt, hogy az elkövetkező négy évben magyarországi beruházást tervező cégek esetében a beruházásra fordítani kívánt nyereség akár teljes társasági adómentességben részesüljön.
Az úgynevezett fejlesztési tartalékot a jelenlegi szabályok szerint csak az adózási előtti nyereség összegének felére lehet igénybe venni.
A módosítás szerint a teljes nyereségre igénybe vehető, de továbbra is figyelemmel kell lenni a tízmilliárd forintos felső határra.
A kedvezménnyel minden hazai vállalkozás élhet, de a kedvező szabály hatására akár a külföldi székhelyű, de hazánkban tevékenykedő multik is dönthetnek úgy, hogy a tavalyi nyereségüket nem külföldre viszik, hanem azt Magyarországon fektetik be. Most csak a döntést kell meghozniuk, a beruházás megvalósítására négy év áll rendelkezésükre – áll a közleményben.
A törvényjavaslat biztosítja azt is, hogy a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértékének csökkentéséről szóló kormánydöntés a veszélyhelyzetet követően is érvényes és hatályos legyen. A szociális hozzájárulási adó két százalékpontos csökkentésével az ekhosok és a katások is jól járnak.
Július 1-jétől a jelenlegi 17,5 százalék helyett 15,5 százalékra csökken a kifizető által fizetendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) mértéke, amely 40 ezer magánszemélyt érint.
Nő a katások ellátási alapja is július 1-jétől. Az a kisadózó, aki 50 ezer forint tételes adót fizet, annak az ellátási alapja (társadalombiztosítási és álláskeresési ellátások számításának alapja) havi 98 100 forintról 102 ezer forintra emelkedik. Az a katás, aki havi 75 ezer forint adót fizet, annak az ellátási alapja havi 164 ezer forintról 170 ezer forintra emelkedik.
A törvényjavaslat tartalmazza a bankok járványügyi különadójával kapcsolatos visszatérítési szabályokat. A bankok az általános közterheiken felül 2010 óta járulnak hozzá különadóval a költségvetési bevételekhez. Idén a szaktárca számításai szerint összességében több mint 270 milliárd forintot fizetnek be a pénzügyi tranzakciós illeték, és a bankadó révén a pénzintézetek. A járványügyi különadót, mintegy 55 milliárd forintot ezen felül fizetik meg a bankok. A hitelintézetek ezt az összeget – a következő öt évben egyenlő mértékben levonva a bankadóból – adóvisszatartás formájában kapják vissza – közölte a Pénzügyminisztérium.
