Kezdőlap Világgazdaság Állampapír: a piacok éheznek rá, a bankok drogként függenek tőle

Állampapír: a piacok éheznek rá, a bankok drogként függenek tőle

Az állampapír a legnépszerűbb befektetési forma. A megtakarítóknak biztos befektetés, a kormányoknak pedig költekezés lehetőségét adja. A kölcsönös függőség azonban könnyen pénzügyi válsághoz vezet, ahogy 2008-ban.

Az állampapír évtizedek óta népszerű

A fejlett országokban évek óta negatív az állampapírhozam. „A piacok mégis ki vannak éhezve rájuk” – fogalmazott az elismert francia elemző, Benjamin Lemoine.

Az európai országok az 1970-es évek óta elárasztják adósságjegyeikkel a piacokat. Akkoriban az olajár növekedés miatt a kicsi és fejletlen olajországok jóval kevesebbet importáltak és költöttek fejlesztésekre, mint amennyi dollárbevételük volt. A nyugat ezt a nyereséget akarta felszívni állampapíreladással. Az amerikai befektetők és az olajsejkek nevében vásárló Wall Street-i befektetési házak előnyben részesítették az európai adósságjegyeket, hogy megkerüljék a New Deal idejéből származó szigorú regulációt: a hazai befektetéseik meghatározott százalékáért negatív kamatú amerikai állampapírokat kellett venniük, az egyéb befektetésekből származó nyereség után pedig adót kellett fizetniük.

Benjamin Lemoine

Az európai kormányok felismerték, hogy magas kamatot kínálva hamar leépíthetik az egyre növekvő államadósságot. A taktikát ellesték a fejlődő országok is, ahol jobb esetben az iparfejlesztésre, rosszabban a diktátorok kiadásainak finanszírozására költötték bevételeket.

Az állampapírpiac felpörgésének hatására jelentősen nőtt a pénzpiacok volumene. A harmadik világ pedig a semmiből számottevő pénzügyi flaszter lett: 1970 és 1980 között 3,8 milliárd dollárról 128-ra nőtt a pénzügyi befektetések értéke. Európában is dübörgött az eladósodás: Franciaországban például 1985-ben került piacra az első, ma ismert formájú államkötvény. Ekkor 233 milliárd euróra, a GDP 30,7 százalékára rúgott az államadósság. Napjainkban 2650 milliárd euró, az éves gazdasági teljesítmény 116,4 százaléka.

Az elszabadult államadósságról kevésbé a túlzott kormányzati kiadások, mint a befektetést kereső megtakarítók tehetnek” – állt elő az 1980-as években új elmélettel Ben Bernanke, aki a 2000-es évek elején a FED elnöke lett.

Mindenki profitál?

A tehetős nyugati befektetők duplán profitáltak: az 1980-as években divatba jött az adócsökkentés, ezért nőttek a jövedelmek, amiből – magas kamatfelárért – az állam által az adócsökkentés miatti bevételkiesés ellensúlyozására kibocsájtott adóságjegyeket vettek.

Az állampapírpiac felpörgése kedvező hatással volt a tőzsdékre. A befektetők inkább vesznek kockázatos részvényeket, ha a nyugati államok biztos állampapírjaival tudják ellensúlyozni ezeket a portfoliójukban.

„A bankok drogként függenek az állampapíroktól”

Az állampapírok vulumenének növekedése lehetővé tette, hogy a bankok egyre inkább napi hitelekkel biztosítsák a kiadásaik fedezetét, például a lejáró betétek kifizetését és a hitelkihelyezést. A rövidtávú hitelek olcsóbbak, ha a bank fedezetül állampapírt tud kínálni az aktíváiból. Ez az úgynevezett repo-ügylet.

A bankok jövedelmezősége szempontjából döntő, mekkora a kamatkülönbség a kihelyezett és az ennek finanszírozására felvett hitelek kamatai között. Európában 2020-ban a repo-ügyletek 92 százaléka mögött a kontinens országainak állampapírjai álltak, mert biztos fedezetnek számítanak, ezért a bankoknak alacsony kamattal tudnak a tehrükre hitelt felvenni.

Ben Bernanke

A bankok drogként függenek az állampapíroktól” – írta le a jelenséget Ben Bernanke. “Függők” az államok is. A legtöbb országban a GDP 100 százaléka körüli adósság csak a pénzintézetek folyamatos állampapírvásárlásaival refinanszírozható.

A 2000-es évek elején úgy felpörgött a gazdaság és ezzel a bankok hitelkihelyezései, hogy nem volt annyi jó hitelminősítésű állampapír, amennyit fedezetül kellett volna kínálniuk a hitelfelvételeiknél. Az amerikai jegybank nem akarta, hogy ez fékezze a hitelkihelyezéseket, ezért a FED kezességet vállat a bankok pénzpiaci hitelfelvételeiért. A pénzintézetek még többet és egyre felelőtlenebbül hiteleztek, ami 2008-ban az USA-ban ingatlanpiaci válsághoz, majd világgazdasági krízishez vezetett.

Állampapírból sosem elég

A válság következtében bizalmatlanság uralkodott el a pénzpiacokon. Csak a stabil és gazdag országok adósságjegyei számítottak biztos befektetésnek. Mindenki ezekből akart: például a németek és az osztrákok adósságjegyek kamat történelmi mélypontra, majd a negatív tartományba süllyedt. Egyidejűleg a válsággal küzdő államok papírjait, például a spanyolokat és az olaszokat, csak finanszírozhatatlanul magas kamatfelárral lehetett eladni. Ezért az Európai Központi Bank (EBK) beavatkozott.

Egyrészt előírta, hogy az eurózóna minden tagjának állampapírját azonos értékű fedezetként kell elfogadni a repo-ügyletek során.

Másrészt megszabta, hogy a bankok befektetései meghatározott százalékának ’nagybiztonságúnak’ kell lenniük, aminek szinte csak az állampapír felelt meg.

Harmadrészt az EBK pénzpiaci állampapírvásárlásba kezdett, hogy nyomja a kamatokat és könnyítse a déli országok adósságfinanszírozását. Ezzel de facto megvalósult a de jure tiltott jegybanki államadósságfinanszírozás, amely a COVID-krízissel sosem látott mértéket öltött.

Ezek az előírások és jegybanki intervenciók máig meghatározzák az európai pénzpiacot. Így nem meglepő, hogy továbbra is az állampapírok a legeladottabb pénzpiaci termékek.

Petrus Szabolcs 

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Jogegységi döntés a Kúriától a devizahitelekkel kapcsolatos EU bírósági ítélet értelmezéséről

Jogegységi határozatot hozott a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa az Európai Unió Bíróságának legutóbbi, a devizahiteleket érintő C-630/23. számú ítéletének értelmezéséről.

Didim – Az Égei-tenger titkos ékszere, ahol az időtlen nyár vár rád

Az Égei-tenger partján, Aydın tartományában megbújó Didim igazi rejtett kincs Türkiye térképén. Ez a bájos tengerparti város a paradicsomi nyugalom megtestesítője: aranyló homokos strandjaival, lélegzetelállító természeti környezetével és lenyűgöző történelmével rabolja el a szíveket.

Új korszak kezdődik a Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálatánál

A természetvédelmi őrszolgálat fejlesztése kiemelt jelentőségű feladat, hiszen Magyarország természeti értékeinek, védett területeinek és élőhelyeinek megőrzése elképzelhetetlen az elkötelezett szakemberek helyszíni jelenléte és munkája nélkül. Ezért is fontos a most induló program, amelynek keretében a természetvédelmi őrszolgálat fejlesztésére 825 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága.

Gombabemutatóval bővült a garadnai Erdészeti Gyűjtemény

Új tárlattal bővült az ÉSZAKERDŐ Zrt. által üzemeltetett Lillafüredi Állami Erdei Vasút Garadna végállomásán található Erdészeti Gyűjtemény.
Hirdetés

Hírek

Jogegységi döntés a Kúriától a devizahitelekkel kapcsolatos EU bírósági ítélet értelmezéséről

Jogegységi határozatot hozott a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa az Európai Unió Bíróságának legutóbbi, a devizahiteleket érintő C-630/23. számú ítéletének értelmezéséről.

Új korszak kezdődik a Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálatánál

A természetvédelmi őrszolgálat fejlesztése kiemelt jelentőségű feladat, hiszen Magyarország természeti értékeinek, védett területeinek és élőhelyeinek megőrzése elképzelhetetlen az elkötelezett szakemberek helyszíni jelenléte és munkája nélkül. Ezért is fontos a most induló program, amelynek keretében a természetvédelmi őrszolgálat fejlesztésére 825 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága.

Indul a nyári szezonális ellenőrzés – országszerte zajlanak a vizsgálatok

Július 15-én elindul a nyári szezonális ellenőrzés, amelyet az élelmiszerlánc-felügyeletet irányító Tállai András, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára rendelt el. Az augusztus 30-ig tartó ellenőrzés-sorozaton a Nébih és a kormányhivatalok szakemberei a nyári lovas táborokat, a fröccsteraszokat, a grillezésre szánt húskészítmény előállítókat, az ásványvíz-palackozókat és szikvíz-előállítókat, valamint a helyi termelői piacokat vizsgálják.

Energiaszakértők a jövő otthonaiért – újabb képzés indul Bécsben

A bécsi székhelyű DIE UMWELTBERATUNG, azaz a Környezettanácsadó Szolgálat 2025 őszétől ismét elindítja alapképzését és haladó tanfolyamait energiatudatos szakemberek számára.

18 milliárd forintos közvilágítás-korszerűsítési pályázat indul 5000 lakos alatti településeknek

Hétfőtől pályázhatnak az 5000 lakos alatti települések a helyi közvilágítás korszerűsítésére; a Magyar Falu Program keretében, a Jedlik Ányos Energetikai Program forrásaiból összesen 18 milliárd forint áll rendelkezésre

A török tea – az együvé tartozás mindennapi rítusa

A török tea – çay, ahogy helyben mondják – nem pusztán ital. Vöröses árnyalata, tulipánformájú pohara és a hozzá tartozó mozdulatok olyan jelentésrétegeket hordoznak, amelyek túlmutatnak a koffeintartalmon.

Adatszolgáltatás július 20-ig az EPR alá tartozó gyártóknak

Közeledik az adatszolgáltatási határidő a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) alá tartozó gyártók, illetve első belföldi forgalomba hozók számára.

Az Otthon Start kombinálható más államilag támogatott hitellel is

A szeptemberben induló Otthon Start Program hiteleit lehet kombinálni más államilag támogatott hitellel is, így a program még kedvezőbb
Hirdetés

Gazdaság

Rekordszinten a bitcoin jegyzése

Rekordszintre emelkedett a bitcoin jegyzése a dollárral szemben péntek reggel az intézményi befektetők keresletének a hatására.

Még Angliában is jól pörgött a Raiffeisen Bank zöld kötvénye

Több mint 3,6-szoros túljegyzést regisztrált zöld kötvényére a Raiffeisen Bank Zrt., melyet 300 millió euró összegben bocsátott ki, megerősítve ezzel a fenntartható finanszírozás iránti...

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,