A további gazdasági élénkítés érdekében rugalmasan használható eszközökre van szükség, és fontos, hogy a politika a külső egyensúly szempontjait is tartsa szem előtt – mutat rá az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss elemzése.
Az elemzés kiemeli: a nemzetközi és a hazai szervezetek egyaránt a globális és a magyar gazdaság növekedését prognosztizálják a 2021 és 2023 közötti időszakra.
A Pénzügyminisztérium várakozásai szerint idén a magyar gazdaság 4,3 százalékkal, a nemzetközi szervezetek előrejelzéseinek középértéke szerint 4,2 százalékkal növekszik.
A számvevőszék elemzői megjegyzik: a pozitív kilátások mellett a bizonytalanság továbbra is jelen van, hiszen a szolgáltató szektor olyan mértékű visszaesésére, mint amilyen a járvány következtében bekövetkezett, nincs történeti tapasztalat.
Szerintük arra is fel kell készülni, hogy a kilábalás üteme elmarad a várttól, így szükség lehet a további gazdasági élénkítés érdekében rugalmasan alkalmazható eszközökre.
Az elemzés szerint az infláció kockázatát fokozzák a szűk kínálati keresztmetszetek, a megtakarítások gyors ütemben történő fogyasztássá alakulása, a világkereskedelemben újra megjelenő protekcionista politikák és a nyersanyagárak alakulása is. Az emelkedő kamatkörnyezet például megdrágíthatja az államadósság finanszírozását – írják.
Felhívják a figyelmet: a magyar gazdaság az elmúlt évtizedben fokozottan exportvezérelt volt, éppen ezért nagy a jelentősége annak, hogy miként talál magára a járvány hatására megtorpant világkereskedelem. A WTO októberi prognózisa szerint a világkereskedelem 2021-ben sem éri el a járvány előtti szintet, ugyanakkor annak bővülése várható.
Az elemzésben azt is hangsúlyozzák: a költségvetési hiány 3 százalékhoz közelítő pályára állítása jelentős versenyelőnyt eredményezhet Magyarország számára a nemzetközi gazdasági környezetben. A témánál maradva aláhúzzák: számolni kell azzal, hogy a járvány esetleges további hullámai hatással lehetnek a 2022. évi központi költségvetés végrehajthatóságára.
Az elemzésben arra is kitérnek, hogy Magyarország GDP-arányos bruttó adósságállományát mind a hazai, mind a nemzetközi szervezetek az uniós átlagnál alacsonyabbra prognosztizálják a 2021-2023-as időszakra.
A magyar államadósság mértéke idén az év végére várhatóan 79,4 százalékon alakul GDP-arányosan a jegybank előrejelzése szerint, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig 80 százalékot jelez előre. Eközben az IMF szerint az Európai Unió tagállamainak államadóssága átlagosan várhatóan 93,0 százalék lesz – olvasható az elemzésben.