Az október elsejétől életbelépő szabályok lehetetlenné teszik, hogy erőn felül adósodjanak el a családok, fizetésképtelenné váljanak a hiteltúlvállalásuk miatt. Legalábbis ezt az eredményt kívánja elérni a Magyar Nemzeti Bank már érvényessé vált, hatályos szabályozásával: a rendszeres bevétel nagyságától teszi függővé szigorított arányt megállapítva a bankok által folyósítható hitel nagyságát. Mint korábban hírül adta AzÜzlet, az MNB rendelete értelmében módosul az adósságfék-szabály: Hivatalos nevén a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (jtm) segítségével.
A központi bank előírása arra vonatkozik, hogy milyen törlesztőrészletet vállalhatnak a hitel felvételekor a magánszemélyek. A banknak attól is függővé kell tennie a hitelrészlet maximális összegét, hogy milyen hosszú távra vállal kötelezettséget a hiteles. Az új szabályok az 5 évet meghaladó futamidejű jelzáloghitel-kérelmeknél a kamatperiódusok hosszától is függően kell meghatároznia a hitel megadhatóságát. A korábbinál alacsonyabban húzza meg az új szabály a lehetséges eladósodás felső szintjét.
A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató az ügyfelek havi törlesztőrészletének és az igazolt havi nettó jövedelmének hányadosa. (JTM = havi adósságszolgálat / igazolt nettó jövedelem.)
Tehát, 2018. október 1-ig a JTM alkalmazásával a jövedelemvizsgálat így történt: ha hitelfelvevő jövedelme, amit igazolni is tudott 400.000 Ft alatt volt, akkor az összes adósságának (meglévő és az új hitel együttes) törlesztőrészlete nem léphette túl a bevételének 50%-át. Ha pedig az igazolt havi jövedelem túllépte a 400.000 Ft-ot akkor az igazolt jövedelem 60%-át.
Most módosultak a limitek. A módosított előírásokat csak a legalább 5 éves futamidejű, új jelzáloghiteleknél kell alkalmazni:
A táblázat a mostani és a jövőre érvényes 400 ezert forintos, majd 500 ezres határt mutatja.
Az MNB a módosítások indoklásánál úgy fogalmaz, az új határszám biztosítja, hogy “kedvezőtlen kamatváltozás esetén a háztartások elégséges tartalékkal is rendelkezzenek”. A magasabb jövedelem – a nagyobb törlesztési képességük miatt – továbbra is magasabb havi törlesztés mellett vehetnek fel hitelt. Hozzáteszi : az utóbbi években látható és várhatóan folytatódó dinamikus béremelkedésre tekintettel a nagyobb arányú törlesztőrészletek vállalását a rendelet 2019. július 1-től 500 ezer forint havi jövedelem esetén teszi lehetővé a jelenlegi 400 ezer helyett.
A rendelete a már felvett hitelek kamatkockázatának mérséklését is segíti, a szerződésmódosításnál és a hitelkiváltásnál ugyanis – ha nem rövidül az új hitel kamatperiódusa – nem kell alkalmazni az adósságfék szabályokat.
Erről nyilatkozott Fülöp Zsuzsanna, a jegybank felügyeleti szóvivője az M1 aktuális csatornán.
Elmondta, hogy az adósságfék rendelkezéseket 2015-ben vezették be. Elsődleges célja az volt, hogy a hitelfelvétel során a fogyasztók ne vállaljanak magukra túlzott hitelterheket, és visszafogja a túlzott eladósodottságot.
Ismertette, hogy az adósságfék rendelkezéseknek két része van: az egyik szabály meghatározza, hogy a fedezeti ingatlan értékéhez mérten mekkora lehet a felvehető hitelösszeg. Míg a másik a törlesztőrészletek, illetve a jövedelem arányában meghatározott törlesztőrészletekre vonatkozik.
Kiemelte: a változtatás célja, hogy a fix, a minél hosszabb időtávra fixált lakáshitelek felé tereljék az új hitelfelvevőket. Az új lakáshitelt felvevőknek közel 90 százaléka már most is a fix kamatozású termékeket választja – tette hozzá.
