Az emberfélék családjának egy eddig ismeretlen, kihalt faját azonosították kutatók a Fülöp-szigeteki Callao-barlangban feltárt tizenhárom darab csont- és fogfosszília alapján. Ezek az előemberek abban a korban éltek, amikor az emberfélék kirajzottak Afrikából és elfoglalták az egész világot.
A kutatók az új fajt Homo luzonensisnek, luzoni embereknek nevezték el, mivel a Fülöp-szigeteki Luzon sziget északi részén fekvő Callao-barlangban találtak rá a maradványokra.
A fosszíliák az új faj legalább három egyedének – két felnőtt és egy fiatal – maradványai. A kutatók ugyan nem tudtak DNS-t kivonni a fosszíliákból, de megállapították, hogy a luzoni emberek egyike 67 ezer éve élt, a másik 50 ezer éve – olvasható a Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.
A Fülöp-szigeteki Flores-szigeten bukkantak rá kutatók 2003-ban a Homo floresiensis, a floresi ember vagy közismert nevén hobbit fosszíliáira, ez a hely mintegy háromezer kilométerre van a luzoni Callao-barlangtól. A paleontológusok nem találtak bizonyítékokat arra, hogy a két faj szoros rokonságban állt vagy egyáltalán kapcsolatban lehetett egymással.
Pedig a luzoni ember nemcsak a hobittal élt egy időben, de a ma élő emberrel, a Homo sapiensszel, amely mintegy 300 ezer éve jelent meg Afrikában.
A tudósok nem zárták ki, hogy a mai ember megjelenése a délkelet-ázsiai térségben hozzájárult a luzoni ember kihalásához. A hobbit is mintegy 50 ezer éve tűnt el a térségből, akkor, amikor a Homo sapiens megérkezett oda.
A luzoni és a floresi felfedezések azt bizonyítják, hogy az ember evolúciója jóval bonyolultabb, mint korábban gondolták, Ázsia új “meglepetéseket tár fel”, és lehetséges, hogy még újabbak jönnek – közölték a kutatók.
A luzoni ember a fogai alapján kisebb lehetett, mint a Homo sapiens, azt azonban nem tudni, hogy olyan kicsi volt-e, mit a hobbit, amely nagyjából egy méter magas lehetett.
Néhány anatómiai jellemzője hasonlított a Homo sapiensre, de a hobbitra is. Más jellemzői annyira archaikusak, hogy az Australopithecusra, az emberi fejlődés egy korábbi ágához tartozó emberelődre hasonlítanak, amely mintegy kétmillió éve kihalt, de találtak a Homo nem első képviselőjére, a Homo habilisre és a Homo Erectusra, a felegyenesedett emberre utaló jellegzetességeket is.
Florent Detroit, a párizsi Természettudományi Nemzeti Múzeum kutatója, a tanulmány egyik szerzője szerint nem tudni, hogy a luzoni ember milyen rokonságban áll a többi emberfélével. Feltevése szerint akár a Homo erectustól származhat, amely Luzon szigetére érkezett a tengeren keresztül. Az Afrikában mintegy 1,5 millió évvel ezelőtt megjelent felegyenesedett ember eljutott Ázsia és Európa területeire is.
A BBC “családfája” a Homo luzonensis időrendi elhelyezkedéséről az emberfélék családjában
