Miközben a minisztérium a jó hírekre büszke, elemzők szerint nem volt meglepő az építőipar áprilisi növekedése, de arra hívják fel a figyelmet, hogy az ágazatban továbbra is gondot jelent a kapacitáshiány.
14,2 százalékkal bővült az építőipari termelés idén áprilisban – jelezte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Az év első négy hónapjában közel 20 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye, mintegy 3400 darab új lakást adtak át. A jelentős mértékű növekedés a hivatalos vélemény szerint több pilléren nyugszik. A versenyképes gazdasági környezet, az Otthonteremtési Program és a kedvezményes lakásáfa egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a 2010-es átlaghoz képest 13,5 százalékkal bővült az építőipari termelés. Ezzel hazánk a második helyet szerezte meg a régióban.
A CSOK-nak köszönhetően dinamikusan nő a kiadott építési engedélyek száma, 2017-ben másfélszer annyi lakást vettek használatba, mint az előző évben. A kedvezmény igénybevételében további bővülés várható, hiszen a kormány a jövő évi költségvetésben 242 milliárd forintot szán erre a célra. Az új uniós projektek mellett az állami beruházások felfutása is lendületet adhat az ágazatnak. A következő időszakot tekintve szintén biztató, hogy a szerződések száma 79,3 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, ami az emberek építőiparba vetett bizalmát is jól tükrözi.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzé tett adatsorából az is látszik, hogy miközben az építőipari termelés 14,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése áprilisban 6,5 százalékkal emelkedett az előző havihoz mérten. Az év első négy hónapjában az építőipari termelés 17,5 százalékkal emelkedett.
Tatár Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Futureal Development vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy az építőiparban dolgozók összlétszámának csökkenése ugyan megállt, de továbbra is 60 ezren hiányoznak a szektorból a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest.
A vezérigazgató – az MTI összeállítása szerint – arra hívta fel a figyelmet, hogy a kapacitáshiány megnyújtja a kivitelezési időszakot, egy átlagos irodaház immár 23-24 hónap alatt készül el, szemben az építőipari boom előtti 18-20 hónappal. Az irodafejlesztők költségeinek növekedését kompenzálta valamelyest a hozamok csökkenése és a bérleti díjak növekedése. A fejlesztőkre ugyanakkor költségoldalról továbbra is jelentős nyomás nehezedik, amit a bérleti díjak növelésével kénytelenek kompenzálni.
A Futureal vezérigazgatója arra számít, hogy az építőiparban az idén mérséklődik az árnövekedés dinamikája, jövőre az apadó uniós források, az állami megrendelések csökkenése, az új lakások áfakulcsa körüli bizonytalanság visszafordítja az áremelkedési trendet.
Tatár Tibor szerint gyakorivá vált, hogy a rövid távon gondolkodó kisvállalkozások az elvállalt feladat befejezése előtt egy jobban fizető munka miatt levonulnak, illetve a vállalkozók más építkezéseket járva igyekeznek magukhoz csábítani a konkurensek dolgozóit.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az újlakás-építéseknél folytatódhat a növekedés, az ingatlan.com adatai szerint júniusban 15 százalékkal több új lakás volt a kínálatban, mint egy évvel korábban, elsősorban a vidéki városokban látható növekedés miatt.
Kiemelte, várható volt, hogy idén tavasszal felpörög az építőipari termelés, az építőipari beruházási kedv továbbra is magas, az ágazat teljesítményének csak a munkaerőhiány szab határt.
Balogh László a lakásépítés társasház-építéseknél látható 11 százalékos növekedést azzal magyarázta, hogy a beruházók igyekeznek minél előbb engedélyt szerezni, a kivitelezést gyorsan megvalósítani, hogy át tudják adni az új lakásokat 2019 végéig, amíg a jelenlegi szabályok szerint érvényben van az 5 százalékos kedvezményes lakásépítési áfakulcs.
Mester Nándor, az Otthontérkép Csoport vezető elemzője azt emelte ki, hogy eddig csak a kis és közepes építőipari cégek panaszkodtak a munkaerőhiányra, de az elmúlt hetekben egymás után több vezető cég is súlyosbodó gondokról beszélt. A szakértő utalt arra is, hogy egyes alap építőanyagból átmeneti hiány alakult ki.
Horváth András, a Takarékbank elemzője kommentárjában kiemelte, az építőipari szereplők jelentős hányadát lefedő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal (IFK) legfrissebb adatai szerint immár több mint 1,5 millió négyzetméternyi ingatlan van kivitelezési fázisban, a beruházások értéke meghaladja a 680 milliárd forintot. Ez abszolút rekord, ezzel a volumennel a magyar lehet a régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca.
A Takarékbank elemzője szerint is a szakképzett munkaerő hiánya továbbra is jelentős probléma az iparágon belül, annak ellenére is, hogy az építőipar foglalkoztatottjainak létszáma történelmi csúcson áll, de ennek a bővülésnek a jelentős része képzetlen munkaerő, ami tovább nehezíti a kivitelezések teljesítését.
Horváth András a következő években az építőiparban jelentős béremelkedésre és fehéredésre számít, mivel a külföldön dolgozó szakképzett munkaerő visszacsábításához a fogadó ország bérszintjének megközelítőleg 80 százalékát elérő fizetések szükségesek.
Megjegyezte azt is, piaci becslések szerint ideális esetben 25 ezer körüli új lakást adhatnak át idén országosan, ami egyelőre elmarad a lakásállományhoz mérten ideálisnak tekintett éves 40 ezres számtól, így van még tér a bővülésre. Ehhez azonban szükség lenne a kedvezményes, 5 százalékos áfa határidejének mihamarabbi meghosszabbítására, mivel a kiadott építési engedélyek száma láthatóan már csak oldalazik, a bizonytalanság miatt nem indítanak újabb beruházásokat a kivitelezők, és ez látható mértékű zuhanást fog okozni 2020-ban az építőipar teljesítményében – írta.
