Whistleblowing management systems, nemzeti szabvány, compliance-kultúra: egy mai felelős és komoly cégvezetőnek járatosnak kell lennie a megfelelőség témakörében. Miként befolyásolja e tudásanyag birtoklása egy vállalat jövőjét? Cikkünkben többek között ezt próbáljuk megvilágítani.
A szabványosítás jogi szabályozása
A compliance, azaz a vállalatok (jog)szabályoknak és – akár saját maguk által felállított – etikai normáknak megfelelő, szabályszerű működésével foglalkozó (szak)terület rendkívül összetett. A compliance-rendszerek is eltérőek országtól, iparágtól, jellemző kockázatoktól stb. függően. Mégis, vannak bizonyos jó gyakorlatok, amelyek az etikus vállalati működés egy-egy részterületét fedik le, és szolgálnak iránymutatásul a vállalatok számára. Így kerülnek röviden bemutatásra a különféle ISO-rendszerek.
Az International Organization for Standardization [Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO)] egy nemzetközi szervezet, amely több mint 100 nemzet – köztük a magyar – szabványosítási tagszervezetét foglalja magában, és számos nemzetközi szabványt tart karban.
A magyar Szabványtörvény szerint a szabvány egy elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. Magyarországon a nemzeti szabványosítással összefüggő közfeladatokat kizárólagos jogkörrel, köztestületként a Magyar Szabványügyi Testület látja el.
ISO 19600 – Compliance menedzsment rendszerek szabvány
E szabvány alkalmazása elősegíti a compliance-rendszer felépítését, fejlesztését, értékelését és karbantartását. Összhangba hozza a compliance-menedzsmentet az általános értelemben vett kockázatkezeléssel és az ahhoz kapcsolódó ISO 31000 szabvánnyal is. Az ISO 19600-ban foglalt iránymutatások minden típusú vállalatra alkalmazhatók mérettől, felépítéstől és összetettségétől függően. A szabvány a felelős vállalatirányítás, az arányosság, az átláthatóság és a fenntarthatóság elvén alapul.
A vállalat a szabvány értelmében betartja a rá irányadó törvényeket, a vonatkozó egyéb normákat és – saját maga által alkotott, illetve vállalt – belső szabályzatait.
ISO 37001 – Antikorrupciós irányítási rendszerek szabvány
Az ISO 37001 bevezetése és működtetése a korrupció elleni keretrendszerük tekintetében teszi összehasonlíthatóvá a vállalatokat. Az irányítási rendszerszabványok – így az ISO 37001 is – minden szervezetre alkalmazhatók függetlenül annak méretétől, termékeitől és szolgáltatásaitól. Az e szabványnak megfelelő rendszer erőforrás- és költségmegtakarítást eredményez, hozzájárul a szervezet korrupciós kockázatainak felméréséhez és kezeléséhez, valamint segíti a jogszabályok, szabályozók, hatóságok, ügyfelek, üzleti partnerek, anyavállalat, tulajdonosok stb. (úgynevezett stakeholderek) elvárásainak teljesítését, javítva a szervezet piaci és társadalmi megítélését.
Készülőben: ISO 37002 – Visszaélés-bejelentéssel kapcsolatos irányítási rendszer szabvány
A Whistleblowing Management Systems szabvány elkészítésének tervezett dátuma a 2021. év vége. Célja, hogy ne csak papíron, hanem ténylegesen is működő visszaélés-bejelentési rendszerek létrehozásában támogassa a vállalatokat. E rendszer alapja, hogy a vállalat olyan módon működtesse azt, hogy a potenciális bejelentők (munkavállalók, üzleti partnerek stb.) megbízzanak a rendszer működésében. A szabvány elkészítése fontos lépés lehet abban az irányba, hogy kialakuljon egy általánosan elfogadott módszertan arra vonatkozóan, hogy a vállalatok hogyan építhetik fel és tarthatják fenn a bejelentői bizalmat.
Még többet olvasna compliance-témában? Látogasson el a complist.hu oldalra!
