A Moszkvától való gázfüggőség csökkentése érdekében az Európai Unió fokozná az Afrikával való együttműködést, mivel a fekete kontinens országai – különösen Nigéria, Szenegál és Angola – nagyrészt kiaknázatlan lehetőségeket kínálnak a cseppfolyósított földgáz (LNG) tekintetében – derül ki egy uniós dokumentumtervezetből.
Az Európai Bizottság a tervek szerint még ebben a hónapban elfogadja a külső energiakapcsolatokról szóló dokumentumot, amely része annak a csomagnak, amely a Moszkvától való energiafüggőség csökkentésére irányuló terv végrehajtását szolgálja – számolt be a Bloomberg.
Mint ismert, az EU deklaráltan el akar távolodni legnagyobb beszállítójától, miután Vlagyimir Putyin inváziót indított Ukrajna ellen. Az energiastratégia-tervezet célja továbbá, hogy felkészítse a régiót arra, hogy 2030-ig 10 millió tonna megújuló hidrogént importáljon az Oroszországból származó gáz helyettesítésére, összhangban az EU ambiciózus zöld megállapodásával, amely a fosszilis tüzelőanyagoktól való elszakadást és az évszázad közepére az éghajlat-semlegesség elérését célozza.
A dokumentum szerint az EU azon terve, hogy 50 milliárd köbméterrel növelje az LNG-importot és 10 milliárd köbméterrel növelje az Oroszországtól eltérő országokból származó vezetékes gázszállításokat, a hagyományos szállítókkal való kapcsolatok új alapokra helyezését és a kereskedelem kiterjesztését az új, feltörekvő szállítókra igényli.
A kulcsfontosságú lépések közé tartozik az Egyesült Államokkal kötött megállapodás teljes körű végrehajtása, amely 2022-ben további 15 milliárd köbméter LNG szállításáról, 2030-ig pedig évente mintegy 50 milliárd köbméter szállításáról szól. További cél, hogy idén nyárig háromoldalú szándéknyilatkozatot írjanak alá Egyiptommal és Izraellel az Európába irányuló LNG-szállítások fokozására.
A blokk azt is tervezi, hogy támogatja az Azerbajdzsánból gázt szállító déli gázfolyosó kapacitásának megduplázását évi 20 milliárd köbméterre. És miközben Kanadával közösen munkacsoportot hoztak létre, hogy megvizsgálják a gázszállítások növelését a következő években, Japán és Dél-Korea már több LNG-szállítmányt is átirányított Európába.
“Katar készen áll arra, hogy megkönnyítse a csereügyleteket az ázsiai országokkal. Ami a vezetékes gázt illeti, Norvégia már növelte az Európába irányuló szállításait, illetve Algéria és Azerbajdzsán is jelezte erre irányuló szándékát”
– áll a bizottság stratégiatervezetében.
Az EU végrehajtó szerve a dokumentumban azt is leszögezte, hogy a blokknak azon kell dolgoznia, hogy “nyitott, rugalmas, likvid és jól működő globális LNG-piacokat” biztosítson, mind a főbb termelők – például az Egyesült Államok, Ausztrália és Katar -, mind a fogyasztók – köztük Kína, Japán és Dél-Korea – számára.
Az európai vásárlások növekedése, amely a növekvő globális kereslet és a már most is magas LNG-árak közepette történik, hatással lesz a globális kereskedelemre.
“Az EU-nak is következetes jelzéseket kell küldenie a piac felé, hogy a rövid- és középtávú szükségletek és a hosszabb távú célok között egyensúlyt teremtsen. Mindehhez sokkal összehangoltabb gázpolitikára van szükség az unió piaci és politikai súlyának kihasználása, valamint a közös fellépés eszközének kidolgozása érdekében” – olvasható a dokumentumban.
