Szakértők a Szaúdi-Arábiát ért drón támadás után az olajár ugrásszerű emelkedésével számoltak. A világ legnagyobb olajkészletével rendelkező országban felére esett vissza a kitermelés. A drágulás eddig alatta maradt a vártnak.
Rosszabbnál rosszabb forgatókönyvek
A szaúdi olajfinomítók ellen drónokkal elkövetett támadás nem csak politikai vihart kavart. A világgazdasági hullámok is számottevőek, igaz egyelőre kisebbek a vártnál. A szakértők a nyersolaj hordónkénti árának azonnali, 5-10 dolláros elmélkedésére számítottak. Ez elmaradt. Drágulás azonban van, és nem is áll meg, amíg a szaúdiak nem tudják kitermelni a megszokott mennyiséget. Ez akár 15-20 dollár is lehet egy hét alatt – áll a jó nevű energiaipari elemző cég, a Rapidian Energy analízisében. Harminc napon túli termelés kiesés eseten a
100 dolláros hordónkénti árat valószínűsítenek
az agytrösztnél. Ez a mostani 55 dolláros ár közel duplája lenne. Egy ekkora áremelkedés nagy valószínűséggel recesszióba döntené az amúgy is gyengélkedő világgazdaságot.
A támadás váratlanul érte a világot. A piacokon félelem uralkodott el, hogy bármikor megismétlődhetnek a dróntámadások az olajtermelő ország ellen. Ezért a károk gyors helyreállításra eseten is be árazza a piac az állandó terrorveszélyt. Ez már most, még a várnál lassabb áremelkedésből is látszik. A JP Morgan bankház analízise szerint
3-6 hónapon belül 80-90 dolláros árra lehet számítani.
Jelentős kiesés
A támadás két állami olajtársaság, a Saudi Aramco és a Chursis Feuer 1-1 mezőjét sújtotta. A kitermelést mindkét helyen le kellett állítani. A szaúdi energiaügyi miniszter tárta a közvélemény elé a hatást számokban: a két cég termelésének fele, 5,7 millió hordó nyersolaj esik ki naponta, a világ kitermelésének 5%-a. A miniszter az ijesztő számok ellenére nyugtatni próbált. Arra számít, hogy több ország piacra dobja tartalékát, amivel pótolható lesz a kiesés. Maga pedig arra tett ígéretet, hogy a cégek néhány napon belül ismét felszínre hozzák a megszokott mennyiséget.
Az áldozat profitál a támadásból
A Saudi Aramco károkat szenvedett telephelyén működik a társaság legnagyobb olajfinomítója. A támadásból összességében mégis nyertesen kerülhet ki az állami vállalat. A szaúdi kormány ugyanis 2018-ra a társaság tőzsdére vitelét tervezte, amit az alacsony olajárak és az ennek következtében zsugorodó bevétel, valamint nyereség miatt kénytelen volt elhalasztani. A támadás következtében emelkedő árak mellett a Saudi Aramco mérlege már az idei év végen a kívánt számokat mutathatja, megnyitva az utat a tőzsdére.
Politikai háttér és a kormányzati reakciók
A támadásért a Szaúdi-Arábiává szomszédos Jemen egy részét ellenőrzésük alatt tartó huthi lázadok vállaltak magukra a felelősséget. A síita csoport a szunnita szaúdiak esküdt ellenségének, a szintén síita Iránnak a támogatását élvezik. A huthik közleményükben további támadásokkal fenyegetnek.
Az amerikai védelmi miniszter szerint a beismerő nyilatkozaton kívül nincs bizonyíték arra, hogy a terroristák jemeni huthik voltak. Mike Pompeo szerint a beismeréssel a valódi felelősről akarják elterelni a gyanút. Az amerikai miniszter Twitter üzenetében Iránt nevezte meg felelősként.
A Pentagon szakértőinek elemzésére hivatkozott, amely szerint a drónok Irán, esetleg Irak felől érkeztek Szaúdi-Arábiába. Jementől túl nagy lett volna a távolság egy a robbanást okozó drónok számára. Ezt az elméletet képviselik a szaúdiak is. A riadi védelmi miniszter közlése szerint a drónt Iránban gyártották. „A teheráni agressziót meg fogjuk torolni“ – írta Mike Pompeo főnöke, Trump elnök kedvenc kommunikációs csatornáján, a Twitteren.
Szaúdi-Arábia már elkezdte bombázni a huthik állásait. Trumpék egyelőre ódzkodnak a katonai csapástól, különösen Irán ellen. Egy új közel-keleti háború amerikai halottakkal rontaná az elnök 2020-as újraválasztási esélyeit.
Pénzügyi szankciókat viszont rögtön életbe léptettek az amerikaiak. Ezek egyrészt a teheráni központi bankot sújtják, másrészt kiterjednek minden olyan cégre, amely Iránnal üzletel. A nem amerikai vállaltok, akik a szankciók ellenére gazdasági kapcsolatot tartanak fent iráni cégekkel az USA piacáról történő kitiltást, pénzbüntetést kockáztatnak.
Egyelőre teljesül az ígéret
A washingtoni kabinet az olajár robbanás megakadályozását is megígérte. „Ha kell, a szövetségeseinkkel együtt piacra fogunk dobni a tartalékainkból” – ismertette Pompeo az áremelkedés megakadályozásának eszközét. Az amerikai energiaügyi miniszter, Rick Perry tájékoztatása szerint a gyakorlati kivitelezésről már egyeztet a párizsi Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) égisze alatt. Perry nyilatkozata szerint az amerikai olajkészlet közel 650 millió hordó. Ebből tehát több, mint 100 napig futná a szaúdi kiesés pótlására – nyugtatta a közvéleményt a miniszter.
„A károk néhány napig tartó kijavításának idejére a kereskedők is pótolni tudják a kiesett szaúdi olajat saját készleteikből“ – áll a Párizsban kiadott közleményben. Az IEA jóslata eddig bejött.
A piacon elegendő olaj van. Az árrobbanás elmaradt – egyelőre.
