Fél évvel az orosz-ukrán háború kitörése után jó hír, hogy Ukrajna kikötőit ismét elhagyja a létfontosságú gabona. Rossz hír viszont, hogy a harcok miatt elvesztett termőföldek és az alacsony árak veszélyeztetik a következő búzatermést.
Ukrajna az egyik legnagyobb búzatermesztő a világon, így az idei termés mennyisége kulcsfontosságú lesz annak eldöntésében, hogy jövőre is szűkös marad-e a globális kínálat, és hogy miként alakulnak a világpiaci élelmiszerárak.
A 2023-as termés vetése ilyenkor kezdődik, és bár még korai bármit jósolni, az Ukrainian Agribusiness Club szerint a tavalyi búzatermő terület mintegy harmada elveszett az invázió miatt. Figyelmeztetett, hogy a gazdák tovább csökkenthetik a vetéseket, ha az értékesítés továbbra is lassú marad.
“Az árak már javulnak, de nem gyorsan” – mondta Katerina Ribacsenko, a szervezet alelnöke a Bloombergnek. “A logisztika még mindig nagyon nehézkes, és a kikötőknek ki kell takarítaniuk a tárolókat az előző termés után” – emelte ki.
Az ukrán búza nagy része téli fajtákból áll, amelyeket mostantól vetnek, majd a leghidegebb hónapokban nyugalmi állapotban fekszenek, mielőtt tavasszal újra növekedésnek indulnának. A nyugati határ közelében, a frontvonalaktól legtávolabb eső országrészeken a gazdák normálisabban működnek, de kelet felé haladva nehezebb a helyzet.
Ribacsenko szerint például az Agro-Region agrárvállalatnál, ahol igazgatósági tag, a búza vetési területe 10-15%-kal zsugorodhat.
A kilátások ismét emlékeztetnek az ukrán mezőgazdasági ágazat előtt álló kihívásokra, még azután is, hogy a közelmúltban megállapodás született az export újraindításáról néhány kulcsfontosságú kikötőből. Ez segíti a jellemzően afrikai, európai és ázsiai országokba szállított gabona értékesítését.
Az ukrán gabonaexport - amely a gazdák jövedelmének fontos részét képezi - még mindig a tavalyi ütem felénél tart. A kereskedőknek a 2021-es betakarításból elmaradt terményeket kell felszámolniuk, miközben az idei termést is el kell adniuk, ami visszafogottan tartja a helyi árakat.
Ez arra késztet néhány termelőt, hogy jövedelmezőbb terményekre, például olajos magvakra váltson. Olekszandr Peretiatko elmondta, hogy az általa irányított Voliny régióban található gazdaság 10-15%-kal csökkenti az őszi búza vetését a tavalyihoz képest, miközben növeli a repce és a napraforgó területét.
Az orosz erők által megszállt területeken is veszélyben vannak a vetések. Ukrajna búzaültetvényei jellemzően délre és keletre összpontosulnak, ahol a harcok is folynak.
A HarvEast azt tervezi, hogy a jövő évi betakarításra 1500 hektáron (3707 hektár) vet el őszi rozsot, búzát és árpát az általa most ellenőrzött földeken, ami kevesebb mint egyharmada a szokásos 5000 hektárnak – mondta Dmitrij Szkornyakov vezérigazgató.
A vállalat – amely Rinat Akhmetov ukrán mágnás SCM holdingvállalatának része – az orosz megszállás miatt elveszítette földterületeinek mintegy kétharmadát, mondta Szkornyakov.
Az Agricom Group szintén elvesztette az általában bevetett földterület mintegy harmadát – mondta Petro Melnyik vezérigazgató. A jövő hónapban kezdi meg az őszi vetésű növények vetését, és a rendelkezésre álló terület mintegy 15%-án várhatóan búzát és rozsot vetnek, ami a szokásos 25-35%-os arányhoz képest jóval kevesebb.
Bár az újonnan megnyitott gabonaexport-folyosó segíti az értékesítést, a tempó még nem elég gyors ahhoz, hogy jelentősen növelje a búza árát, amely továbbra is a termesztési költségek alatt marad – mondta Melnyik.
Az első gabonaszállítmány augusztus 1-jei elszállítása óta több mint 700 ezer tonna terményt exportáltak a július végén aláírt és kezdetben 120 napig érvényes megállapodás keretében. Ukrajna normális esetben havonta több mint 5 millió tonna gabonát szállíthat ki kikötőin keresztül.
A kereskedők továbbra is szállítanak gabonát vasúton és közúton is, de ezek az útvonalak hosszabb ideig tartanak és drágábbak.
“Nagyon fontos, hogy ez a gabonafolyosó aktívan nyitott és védett maradjon” – mondta Ribacsenko. “Ez kulcsfontosságú az ukrán mezőgazdaság és a globális élelmiszerbiztonság szempontjából” – tette hozzá.
