Az üzemanyagok drágulása miatt nem okozott meglepetést a fogyasztói árak emelkedési ütemének júniusi gyorsulása, az adat megegyezik a piaci konszenzussal – nyilatkozták elemzők.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint júniusban a fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt írta, hogy a várakozásoknak megfelelően jelentősen emelkedett az infláció Magyarországon júniusban. A dinamikus gyorsulás mögött egyértelműen az üzemanyagok árának erőteljes emelkedése áll: ami a havi alapú 9,3 százalékos drágulásával “gyakorlatilag önmagában magyarázza a fő inflációs mutató emelkedését“. A drágulás ellenére az üzemanyag még mindig 11,6 százalékkal olcsóbb, mint egy évvel korábban – jegyezte meg.
Kifejtette: a szezonális hatásoknak megfelelően tovább drágultak a zöldségek és gyümölcsök. A tartós fogyasztási cikkek ára eközben már 1,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt, legutoljára 2016 elején volt ilyen magas ezen termékkör inflációja. A szolgáltatások éves árindexe a júniusi újranyitást követően 2,5 százalékra mérséklődött, ami a legalacsonyabb érték 2018 december óta.
Virovácz szerint a következő hónapokban az üzemanyagárak további emelkedése, valamint az újbóli jövedékiadó-emelés és a közterületi parkolás ingyenességének megszűnése miatt az infláció tovább élénkülhet, és őszre átlépheti a 3 százalékos jegybanki célértéket. Ezt követően azonban a magas bázis miatt csökkenésnek indulhat. A jelenlegi adatok alapján 2020 egészében 3,2 százalékos inflációval számolnak, míg jövőre 2,8 százalékos lehet az átlagos áremelkedés üteme.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szintén rámutatott: döntően az üzemanyagárak alakulása miatt emelkedett az infláció júniusban 2,9 százalékosra az előző havi 2,2 százalékról. Az áremelkedés élénkülését a tartós fogyasztási cikkek árának gyorsuló növekedése is támogatta, míg az élelmiszerárak növekedési üteme kissé mérséklődött. Továbbra is erős árnyomásra, illetve a forint gyengülésére utal, hogy a maginfláció 4 százalékos maradt – tette hozzá.
A következő hónapokban az üzemanyagárak növekedése miatt az infláció a 3,5 százalék közelébe emelkedhet, majd a nyár végétől kissé ez alá mérséklődhet. Idén a Takarékbank 3,4 százalékos átlagos inflációra számít a 2019-essel megegyezően.
Suppan Gergely elemzése szerint az inflációt ellentétesen érintik a koronavírus hatásai, így az előrejelzés is tág határok között mozoghat. Egyrészt az importált infláció továbbra is alacsony maradhat. Ezzel szemben a gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami egyre erőteljesebben látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében. Az üdülési szolgáltatások, lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése közben jelentősen lefékeződött. Ellentétesen alakulnak az élelmiszerárak is: a sertés, és általában a húsárak az utóbbi néhány hónapban elkezdtek csökkenni, ami jórészt a koronavírus hatása döntően a vendéglátóipari kereslet visszaesése miatt, ezzel szemben a “katasztrofális gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak – fejtette ki.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy júniusban a jegybanki inflációs cél közelébe emelkedett a pénzromlás éves üteme. Ugyanakkor termékkategóriánként jelentős eltérések adódnak, az élelmiszerek ára továbbra is kiemelkedően nő. Ebben az elemző szerint közrejátszik a kedvezőtlen időjárás az idényáras termékeken keresztül, illetve a vírushelyzet nyomán emelkedő költségek.
Visszafogta az áremelkedést ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási cikkek árváltozása, mert ezek kereslete nem érte még el a járvány előtti szintet. A legnagyobb fékező tényező az üzemanyagárak éves csökkenése volt. Hozzátette: emögött pedig a globális kereslet visszaesése miatt lecsökkent világpiaci olajár állt. A következő időszakban az olajárak a kereslet stabilizálódásával emelkedhetnek, így az inflációs nyomás is fokozódhat – írta.
A várakozásokkal megegyező a friss adat, az üzemanyagok egy hónap alatt bekövetkező drágulása 0,6 százalékponttal járult hozzá a magasabb inflációhoz – emelte ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki szerint 3,1 százalékos éves átlagos inflációra lehet számítani.
Az elemző ugyanakkor hangsúlyozta a kilátások bizonytalanságát, mert például az elmúlt hónapokban korlátozott volt az adatokhoz való hozzáférés a járvány miatt, ez is módosíthatja a pályát. Kérdésnek nevezte a belső kereslet alakulását is.
Az üzemanyagok esetében júliusban újabb drágulás valószínűsíthető a jövedéki adó hónap elején történt emelése miatt. Az élelmiszereknél pedig a termés alakulása lesz a meghatározó a második félévben – tette hozzá.
